Aliz
6 °C
14 °C

Megnehezedhet Trump élete a félidős választás után

GettyImages-912432552

Nagy érdeklődés mellett zajlik az Egyesült Államokban a félidős választás. A minden elnöki ciklus felénél megrendezett szavazáson a teljes képviselőházat újraválasztják, emellett a szenátorok harmadának és a kormányzók többségének is ilyenkor jár le a mandátuma. Hiába nem változik meg az elnök személye, a félidős választások átrendezhetik a kongresszusi erőviszonyokat, és ezzel vagy erősíthetik, vagy gyengíthetik az elnököt, adott esetben pedig számos irányvonalat átszabhatnak.

A félidős választáson történelmi trend, hogy az aktuális elnökkel ellentétes pártot erősítik meg a választók, legtöbbször csak az a kérdés, hogy a többségét is veszélyeztető veszteségeket szenved-e el a kormányzó párt, vagy pedig sikerül megtartania a hatalmát a kongresszusban. Olyan mindössze kétszer fordult elő az elmúlt száz évben, hogy egy elnök pártja mindkét házban erősödni tudott: Franklin D. Roosevelt a New Deal bevezetésekor aratott totális győzelmet 1934-ben, míg a republikánusok George W. Bush alatt írtak történelmet 2002-ben.

2016 óta érdemes fenntartásokkal kezelni a közvélemény-kutatásokat, de az utolsó pillanatos előrejelzések és számos más faktor alapján a demokratáknak van esélyük megszerezni a többséget a képviselőházban, míg a republikánusok megtarthatják a szenátust. Az akár néhány szoros államon múló kongresszusi versengés mellett idővel annak is fontos országos hatása lehet, hogy a kormányzóválasztások hogyan alakulnak.

Trump a középpontban

Miközben Donald Trump nem lesz a szavazólapon, mégis egy róla szóló referendumként fogható fel az egész szavazás, amihez az is hozzájárult, hogy az elnök szétkampányolta magát a hajrában, 6 nap alatt 8 államban 11 rendezvényen állt ki, és a republikánusok fő üzeneteit is ő fogalmazta meg. A jó gazdasági mutatók mellett leginkább a bevándorlást helyezte a hajrában a középpontba, és a Hondurasból október közepén indult migránskaravánnak üzengetett, amivel a saját bázisát próbálta mozgósítani. Itt írtunk arról bővebben, hogyan formálta át Trump a republikánus pártot, és vette ki a részét a kampányból>>>

A demokraták főként az egészségügyre helyezték a hangsúlyt. Az ő oldalukon a szoros államokban induló jelöltek mellett Barack Obama is bedobta magát, exelnök nem nagyon kampányolt még ennyit félidős választásnál. Obama többek között azt hangsúlyozta, hogy Amerika válaszút előtt áll, és az ország karaktere is eldől a szavazólapon.

Habár a négyévente megtartott félidős választások tétje óriási, az érdeklődés mérsékelt szokott lenni, amihez a kongresszus rettentő alacsony megítélése is hozzájárul. Most viszont Trump mindkét oldalt alaposan feltüzelte: a felmérések szerint rekordérdeklődés mellett tartják a választást, már az előzetes szavazásokon is 30 államban többen mentek el, mint 2014-ben.

A képviselőházban fordíthatnak a demokraták

Minden egyes körzetnek megvannak a maga sajátosságai, a demográfiai összetétele, ráadásul a kongresszusi körzetek újrahúzásával, az amerikai politikában legendás gerrymanderinggel mindkét oldal szerette hosszú évekre előre bebiztosítani helyzeti előnyét az alsóházban. 2010-ben a republikánusok szabták saját magukra a körzeteket, nagyjából azóta tartott a demokraták vesszőfutása az egymást követő választásokon a képviselőházban.

A republikánusok kifejezetten nagyot nyertek 2016-ban Trump megválasztásával párhuzamosan a képviselőházban, most azonban nagyon sok helyet kellene megvédeniük, miközben a demokratáknak a felmérések, az országos trendek, és egy sor helyi tényező alapján is jó esélyük lehet arra, hogy átvegyék a többséget. Az eddigi képviselőházban 236 republikánus és 193 demokrata képviselő volt, hat hely pedig éppen betöltetlenül állt.

A FiveThirtyEight modellje alapján a demokratáknak 88 százalék esélyük van megszerezni a képviselőházat. A Cook Political Report szerint pedig a 30 legszorosabb versenyből a demokratáknak nyolcat kell megnyerniük, ha mindkét párt viszi az összes felé hajló körzetet, míg a republikánusoknak huszonháromra lenne szükségük.

A demokraták ennek ellenére óvatosan optimisták, miután 2014-ben és 2016-ban is nagy reményekkel vágtak neki a választásoknak, aztán mindkétszer alulmaradtak. Most azonban republikánus stratégák is azzal számolnak, hogy az utolsó pillanatban majdnem mindennek feléjük kell billennie, hogy megtartsák a többségüket a képviselőházban.

A republikánusok számolhatnának a jó gazdasági helyzettel, ez azonban történelmi példák alapján sem garancia a sikerre a félidős választásokon, és most is úgy tűnik, hogy nem ez lesz végül a döntő. Az sem jó jel a republikánusoknak, hogy a demokraták majdnem kétszer annyi pénzt kalapoztak össze a kompetitív körzetekben, miközben kifejezetten sok képviselőjük, köztük bizottsági elnökök, vagy éppen Paul Ryan házelnök sem indul újra kongresszusi helyéért. Ez azért lehet fontos, mert a hivatalban lévő képviselőket általában nagy többségében újraválasztják – nagy nevek sokkal inkább előválasztáson szoktak elvérezni –, egy nyílt körzetben azonban már egészen más a helyzet.

A szenátust megtarthatják a republikánusok

A képviselőházzal szemben a szenátus megtartására azonban sokkal nagyobb esélyük van a republikánusoknak. Míg a képviselőházat kétévente teljesen újraválasztják, addig a 100 fős szenátusban mindig a hat évre megválasztott szenátorok harmadáról döntenek. Most 35 szenátori hely a tét 33 államban, miután Minnesotában és Mississippiben időközi választásokat kell tartani.

A demokraták elég komoly hátrányból indultak, mert a 35 államból 26-ban idáig demokrata szenátor volt, és csak 9-ben republikánus (a visszavonulások miatt megüresedő helyeket is számolva). Ráadásul ezek közül számos alapvetően republikánus irányultságú, és összesen tíz olyan állam is van, amiket Trump megnyert a 2016-os elnökválasztáson. Ezekből is következik, hogy itt egészen más hatások érvényesülhetnek, mint a képviselőház esetében, a szenátusi szavazásnál főként a demokratáknak kell kompetitív államokat megvédeniük.

A FiveThirtyEight szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy a republikánusok végül egy szenátori hellyel növelik mostani többségüket, így 52-48 lesz majd az új erőviszony a felsőházban, míg a RealClearPolitics szerint 53 helyük lehet a félidős választás után. Ebben az esetben a demokratáknak kellene mindennek úgy alakulnia, hogy szűken fordítsanak, ugyanis még az 50-50-es állás esetében is a republikánusoké maradna a többség Mike Pence alelnök szavazatával.

Az elég nagy meglepetés lenne, ha a demokraták meg tudnák tartani a szenátori helyüket Észak-Dakotában, hiszen már 2012-ben is csak 1 százalékkal nyert a biztos republikánus államban a jelöltjük. A hivatalban lévő republikánusok közül a nevadai Dean Heller lehet leginkább veszélyben. Szoros küzdelem lehet Arizonában a leköszönő Jeff Flake republikánus szenátor helyéért, ott esélyesebbnek tűnnek a demokraták. Volt egy időszak, amikor Ted Cruzt megközelítette Beto O'Rourke demokrata képviselő Texasban, de végül a 2016-os előválasztásról is ismert republikánus szenátor maradt az esélyesebb.

Ha a többi szenátori szék pont úgy oszlik el, akkor Mississippi állam helyi szabályozása miatt az sem kizárt, hogy csak november végén dőlnek el a szenátusi erőviszonyok. Ugyan a republikánusok az esélyesek, de mivel négy komolyan vehető jelölt indul, ezért előfordulhat, hogy egyikük sem szerez majd 50 százalék, plusz egy szavazatot. Ebben az esetben egy második kört is tartani kell november 27-én a két legerősebb jelölt között.

Új helyzetet teremthet

Az a pontos eredményektől is függ majd, mennyi hatása lesz végül a félidős választásnak. Ha a republikánusok a szenátus és a képviselőház elvesztését is el tudnák kerülni, és ezzel megmaradna a teljes kongresszusi többségük, akkor Trump igazolva láthatná eddigi politikáját, újra rácáfolna a felmérésekre, újabb adócsökkentést, bevándorlási szigorításokat javasolhatna, a demokraták pedig gyenge pozícióból fordulhatnának rá a 2020-as elnökválasztásra.

Ha a demokraták valahogy mindkét házban többségbe kerülnének, az nagy pofon lenne a republikánusoknak, és Trumpnak is, akinek sokáig az egyik fontos érve volt, hogy nem szenved vereséget, a legdurvább ügyek is leperegnek róla. Ebben az esetben viszont az alkotmányos fékek és ellensúlyok egy sor eddig nem látott formájával kellhet szembenéznie.

Amennyiben a felmérésekben jelzett legvalószínűbb forgatókönyv valósul meg, és a képviselőházban többségbe kerülnek a demokraták, a szenátust viszont megtartják a republikánusok, akkor ahhoz hasonló helyzet áll elő, mint Obama első ciklusának közepén. Ebben az esetben a szenátus nagyon fontos fegyvertény maradhat a republikánusok kezében, de a demokraták olyan politikai döntéseket is hatékonyabban blokkolhatnak, amik a teljes republikánus többség mellett fel sem merülhettek.

Az is elég valószínű, hogy számos vizsgálóbizottság felállításával is megkeseríthetnék Trump dolgát, többek között a családja pénzügyei is újra előkerülhetnének, az elnöknek pedig több belpolitikai csatározásra kellhet számítania. Ebben az esetben sem mindegy azonban, hogy mekkora többséget tudnak szerezni a demokraták, hiszen sok képviselőházi demokrata például olyan körzetet képvisel, amik közelebb állnak Trump álláspontjához például a kereskedelmi kérdésekben.

Akármelyik valósul is meg, a mostani eredményeknek azért is fontos hatásuk lesz, mert már előrevetítik, hogy 2020-nak milyen felállásból vágnak neki a pártok. Bár Trump az elmúlt két évben is konstans kampányt folytatott, rendszeresen nagygyűléseket tartott, de a félidős választás végeztével a demokrata elnökjelölt-esélyesek közül is egyre többen állnak majd elő.

A kormányzókra is figyelni kell

A félidős választásokon a legnagyobb figyelem a képviselőházi és a szenátusi szavazásokat kíséri, de közben a kormányzó posztokért, és az egyes államok helyi törvényhozási összetételéért is fontos verseny folyik. Közeleg ugyanis 2021, amikorra felülvizsgálják majd az eddigi kongresszusi körzeteket, amikről éppen ezekben a helyi törvényhozásokban döntenek, a 2018-ban és 2020-ban megválasztott kormányzóknak pedig vétójoguk lehet ezekben a kérdésekben.

(Borítókép: Trump beszédet mond a képviselőházban 2018 januárjában - fotó:  Mark Wilson / Getty Images Hungary)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?