Jenő
-2 °C
6 °C

A halál sem állhat a német fizetett szabadság útjába

2018.11.06. 19:45

Kedden két fontos döntést is hozott az Európai Unió Bírósága a németországi fizetett szabadságok ügyében: egyfelől kimondták, hogy senki nem veszítheti el az ehhez való jogát, még akkor sem, ha nem használta ki a lehetőséget, másfelől pedig úgy határoztak, hogy az özvegyeknek kártérítés jár a néhai házastárs ki nem vett szabadságáért – írja a Local.

Az egész alapja az, hogy Németországban minden munkavállalónak joga van legalább 20 nap fizetett szabadság kivételéhez. Az Európai Bíróság indoklása szerint ez csak akkor évül el, ha a munkáltató be tudja bizonyítani, hogy megfelelően tájékoztatta az alkalmazottját, és lehetővé tette számára, hogy ki is vegye a szabadságát.

A vonatkozó két ügy

  • egyikében egy korábbi ügyvédbojtár perelt kártérítésért, miután gyakornoksága utolsó öt hónapjában úgy döntött, hogy nem vesz ki szabadságot,
  • a másik ügyben pedig a Max Planck Társaság független non-profit kutatóhálózat egyik volt alkalmazottja követelt pénzt összesen 51 nap ki nem vett szabadságért.

A munkáltató lényegében mindkét ügyben azzal védekezett, hogy nem akadályozták meg a két férfit abban, hogy kivegyék a szabadságukat, sőt a második esetben még kifejezetten kérték is a férfit, hogy vegye ki a szabadságát – igaz, munkaviszonya utolsó két hónapjában. 

Az Európai Bíróság döntése [.pdf] szerint az alkalmazott minden esetben a gyengébb félnek számít a munkaviszonyban, az ehhez hasonló felszólítások pedig elriaszthatják attól, hogy szabadságra menjen. Azt ugyanakkor kiemelték, hogy ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy az alkalmazott önszántából mondott le a jogáról, akkor nem jár a kártérítés.

A Bíróság másik, szintén keddi döntése [.pdf] ennél is érdekesebb, ez ugyanis azt mondja ki, hogy a helyi jogszabályoktól függetlenül

az özvegyeknek jár a kártérítés, ha néhai házastársuk nem vette ki az összes fizetett szabadságát.

Ez az ügy egyébként két német özvegy kártérítési követeléséből jutott el az Európai Bírósághoz, akik férjük ki nem vett szabadságáért akartak pénzt kapni a munkáltatótól. A Bíróság indoklása szerint a fizetett szabadságnak két célja van:

  • az egyik, hogy a munkavállaló pihenhessen – ami halál esetében csak bizonyos nézőpontból valósul meg,
  • a másik pedig az, hogy eközben pénzt is kapjon, ami viszont visszamenőlegesen sem tőlük, sem az özvegyeiktől nem vonható meg.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?