Szilvia
5 °C
16 °C

Alaposan megnehezíthetik Trump dolgát a demokraták

2018-11-07T054208Z 1479051333 RC1BE7A6E600 RTRMADP 3 USA-ELECTIO
2018.11.07. 09:15

Megosztott kongresszust hozott az elnöki ciklus feléhez érve tartott félidős választás az USA-ban: a republikánusok megtartották és várhatóan növelik is többségüket a szenátusban, míg a demokraták a nagy amerikai tévék egyöntetű előrejelzései szerint nyolc év után megszerzik a többséget a képviselőházban, csak ennek mértéke a kérdés. Az arányokat tekintve is lényegében az a forgatókönyv valósult meg, amit a közvélemény-kutatások előrejeleztek, ezúttal ilyen téren nem voltak meglepetések. A félidős választás alakulását élőben is követtük szerda hajnalban, itt olvashatja vissza>>>

A többség szerint Trumpról szólt

A félidős választáson a teljes képviselőházat újraválasztják, emellett a szenátorok harmadának és a kormányzók többségének is ilyenkor jár le a mandátuma. Hiába nem változik meg az elnök személye, a félidős választás átrendezheti a kongresszusi erőviszonyokat, és történelmi trend, hogy az elnök pártja veszteségeket szenved el.

Bár Trump nem volt a szavazólapon, a különböző exit pollokban a válaszadók kétharmada azt mondta, hogy szerinte az elnökről szólt a választás. Trump látványosan bedobta magát a kampányhajrában, a republikánus elnök elsősorban a bevándorlást és a migrációt helyezte a középpontba, noha tanácsadói szerint többet kellett volna a gazdaság jó állapotáról beszélnie. Trumpnak mindkét oldalt sikerült mozgósítania, ennek is tudható be, hogy rekordszámban, 114 millióan szavazhattak, szemben például a 2014-es 83 millióval.

A demokraták az egészségüggyel kampányoltak, ami az exit pollok alapján a legfontosabb téma volt a választóknál. Úgy tűnik, hogy a demokraták leginkább a külvárosi kompetitív körzetekben tudtak elvenni képviselői helyeket a republikánusoktól. A demokraták emellett nagy hangsúlyt fektettek a választás előtt a nők meggyőzésére is: a választók 52 százaléka nő volt, közöttük pedig nagy különbséggel tudtak nyerni a jelöltjeik. Közben pedig minden korábbinál több női jelölt indult, és ennek köszönhetően először a történelemben várhatóan több mint száz nő lesz a képviselőházban.

Nyolc év után nyertek újra

A republikánusok kifejezetten nagyot nyertek 2016-ban Trump megválasztásával párhuzamosan a képviselőházban, most azonban nagyon sok helyet kellett volna megvédeniük, miközben a demokratáknak a felmérések, az országos trendek és egy sor helyi tényező alapján is jó esélyük volt, hogy átvegyék a többséget. Az is segítette őket, hogy kifejezetten sok republikánus képviselő vonult vissza, akiknek a szabadon maradt helyeit könnyebben tudták megszerezni.

A keleti partról indulva egy ideig kérdés volt, hogy meglesz-e a demokraták többsége a képviselőházban, de aztán beigazolódtak az előzetes becslések. Számos körzetben még számolnak, de a nagy amerikai tévék már bejelentették a demokraták győzelmét, aminek csak a mértéke lesz a kérdés. A folyamatosan frissülő adatok alapján várhatóan 25-35-tel növelhetik eddigi képviselőik számát, miközben a többséghez 23 kellett.

A szenátusban növelik többségüket a republikánusok

A képviselőházzal ellentétben azonban a szenátus megtartására az országosan a demokratáknak kedvező környezet ellenére is jó esélyük volt a republikánusoknak. Míg a képviselőházat kétévente teljesen újraválasztják, addig a 100 fős szenátusban mindig a hat évre megválasztott szenátorok harmadáról döntenek. A demokraták elég komoly hátrányból indultak, mert a 35 államból 26-ban idáig demokrata szenátor volt, és csak 9-ben republikánus (a visszavonulások miatt megüresedő helyeket is számolva). Ráadásul ezek közül számos alapvetően republikánus irányultságú, és összesen tíz olyan állam is volt, amiket Trump megnyert a 2016-os elnökválasztáson.

Több szenátori szék még itt sem dőlt el, de a republikánusok már biztosan megszerezték a demokratáktól Indianát, Észak-Dakotát, Missourit és Floridát is. A republikánusok az esélyesebbek Mississippiben is, ahol azonban a helyi szabályok alapján 50 százalék plusz egy szavazat kellett volna a győzelemhez, enélkül viszont november 27-én második fordulót tartanak. Végül biztosan nyert Ted Cruz Texasban, ahol a demokraták egyik új reménységének tartott Beto O'Rourke-ot sikerült legyőznie, hiába reménykedtek a demokraták a szoros kampány után meglepetésben.

Viszont a Brett Kavanaugh főbírójelölti kinevezését a demokraták közül egyedüliként támogató Joe Manchin megvédte székét Nyugat-Virginiában. A CNN előrejelzése szerint Jacky Rosen demokrata képviselő nyeri a szenátori választást Nevadában, ahol így kiüti a hivatalban lévő republikánus Dean Hellert. Ezzel a republikánusok által elhódított négy állam mellé a demokraták is megszereztek egyet. Arizona sem dőlt még el, de ott várhatóan nem is lesz még szerdán meg a végeredmény.

Közben mindkét oldal fontos kormányzóválasztásokat nyert meg és veszített is el: a republikánusoknak sikerült például nagyon szorosan megnyerniük Floridát, míg a demokraták nyertek Michiganben és Kansasben. Az országosan is ismert nevek közül Scott Walker wisconsini kormányzó is elbukhatja a választását.

Megszaporodhatnak a különböző vizsgálatok

Nem annyira gyakori, hogy ennyire ellentétes mozgások játszódjanak le a két házban, a végén pedig mindkét oldal sikerről beszélt. Trump nem tartott beszédet, de a Twitterre azt írta ki, hogy hatalmas siker volt a félidős választás. A Fehér Ház azt hangsúlyozta, hogy ahol Trump aktívan kampányolt, ott nyertek a republikánusok, közben viszont számos képviselőházi körzetet éppen azért bukhattak el, mert vele kapcsolták össze a republikánus jelölteket.

Azonban míg Trumpnak eddig legfeljebb a republikánusokkal kellett egyezkednie a politikai döntéseinél, addig innentől a következő két évben egy vele szemben álló alsóházzal kell dolgoznia. A demokrata házelnökségre esélyes Nancy Pelosi győzelmi beszédében már az alkotmányos fékek és ellensúlyok visszaállításáról beszélt, miközben azt is elmondta, hogy a kongresszusnak és az Egyesült Államoknak elege volt a megosztottságból.

Annak ellenére, hogy Pelosi az ilyenkor szokásos módon bejelentette az árokbetemetést, borítékolható, hogy a párt a képviselőházi többséget több, Donald Trumpot célzó lépésre is fel fogja használni. 2016 óta ugyanis a bizottságok republikánus többsége megakadályozott több olyan kezdeményezést, ami az elnök tevékenységét, kapcsolatait és személyes érdekeltségeinek kormányzati törekvésekkel való összefonódásait vizsgálta volna. Miután azonban a kulcsbizottságokban – például az igazságügyi vagy a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságban – demokrata többség jön létre, a párt kezébe fontos jogi eszköz kerül. A bizottságoknak ugyanis jogában áll dokumentumokat kikérni, embereket meghallgatni, ami újabb fejezeteket nyithat egyes Trumppal kapcsolatos ügyekben.

Mivel a képviselőházi fordulatra már hónapok óta lehetett számítani, ezért a republikánusok összeírták, milyen ügyekben válik támadhatóvá Trump, majd pedig elszörnyedtek, amikor látták, hogy a demokraták lényegében a ciklus végéig kitartó munícióval rendelkeznek, és a Fehér Háznak akár száz különböző ügyben indított vizsgálattal is szembe kell néznie – ezekre azonban az elnök jogi csapata egyáltalán nincs felkészülve. A republikánus válságlista nagyrészt egybevág az elmúlt hónapokban demokrata politikusok által említett ügyekkel, melyeket a párt vizsgálni kíván. A legfontosabbak:

  • Trump adó-visszatérítései,
  • Trump cégeinek nemzetközi kapcsolatai,
  • Trump vejének, a rengeteg diplomáciai feladattal megbízott Jared Kushnernek az üzleti összefonódásai – különös tekintettel baráti kapcsolatára a Hasogdzsi-gyilkosságért felelős szaúdi trónörökössel,
  • a 2016-os orosz választási befolyással kapcsolatos, a képviselőházban egyszer már lezárt vizsgálat felmelegítése, illetve a jelenleg is futó Mueller-nyomozás törvényhozási védelmének megerősítése,
  • Trump igazságszolgáltatást befolyásoló lépései, például James Comey FBI-igazgató kirúgása vagy egyes ügyészi kinevezések,
  • a kabinet botrányokat kiváltó kiadásai,
  • a környezetvédelmi szabályok lazítása,
  • a Trump-kabinet laza nemzetbiztonsági gyakorlatai a fehér házi belépőktől a Mar-a-Lagóban található magánrezidencia második kormányzati központként történő használatáig,
  • az Obamacare egészségbiztosítási rendszeréből történt forráskivonás.

Trump elmozdítási kísérlete elbukna

Az elnöknek minden bizonnyal több belpolitikai csatározásra kell készülnie, habár a demokraták azt állítólag el akarják kerülni, hogy úgy tűnjön, túlzásokba esnek. Ez ugyanis pont a közelgő elnökválasztás előtt üthetne vissza, a republikánusok már a félidős választás előtt is próbáltak a demokrata fenyegetéssel mozgósítani.

Ugyanakkor a republikánusoknak fontos volt, hogy megőrizzék a többségüket a szenátusban, ahol a többség növelésével még nagyobb mozgástere is marad Mitch McConnell frakcióvezetőnek, ami külpolitikai ügyekben vagy például személyi döntések támogatásánál is kulcsfontosságú lesz Trumpnak. Ráadásul a szenátus magabiztosan vétózhatja meg a republikánusoknak nem tetsző, a képviselőházban megszavazott törvényeket is, illetve – bár erre nincs erős szándék  – amennyiben a képviselőház megpróbálna impeachmentet, azaz alkotmányos vádeljárást indítani Trump ellen, akkor azt is meg tudja torpedózni. 

Csakhogy törvényhozási eredményekre leginkább az újraválasztásra törekvő Trumpnak lesz szüksége. Az elnököt alapvetően hidegen hagyják a szakpolitikai törésvonalakat kijelölő ideológiák, ezért elvileg ki tudna alakítani közös platformot a demokrata többséggel. Csakhogy Trump eddig nem nagyon volt hajlandó a pártok közti szakadékokat átívelő gesztusokra, ezért elemzők arra számítanak, hogy tétova próbálkozásoktól eltekintve – például a kampányában sokat emlegetett infrastruktúra-fejlesztés ügyében – az elnök és a képviselőházi többség benne ragad az állóháborúban.

Innentől már 2020-ra készülnek

A félidős választás után pedig mindkét oldal leszűrhet fontos tanulságokat a 2020-as elnökválasztásra nézve is. Bár Trump az elmúlt két évben is konstans kampányt folytatott, rendszeresen nagygyűléseket tartott, a félidős választás végeztével a demokrata elnökjelölt-esélyesek közül is egyre többen állnak majd elő.

Adatvizualizáció: Szémann Tamás

(Borítókép: A Fehér Ház háttérben egy szivárvánnyal a választás estéjén 2018 november 6-án)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?