Olivér
4 °C
8 °C

Merkel régen félreállította, most ő lehet az utódja

2018-11-05T131732Z 1697179336 RC12F787F9C0 RTRMADP 3 GERMANY-POL
2018.11.09. 19:55

2000-ben a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) még ellenzékben volt. Ebben az időben két fiatal és ambiciózus politikus építette a karrierjét a párton belül. A 45 éves Friedrich Merz ekkor lett a CDU frakcióvezetője a Bundestagban. Számításait azonban keresztülhúzta vele szinte egyidős vetélytársa, akit úgy hívtak: Angela Merkel.

Merkel 46 évesen lett a CDU elnöke, miután az előző évben kitört pártfinanszírozási botrány miatt nyíltan megtámadta egykori mentorát, a politikai legendának számító Helmuth Kohlt. A CDU és a CSU 2002-ben Edmund Stoiber bajor kormányfőt indította Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár legyőzésére, de a kísérlet nem sikerült. Merkel ezért 2002-ben úgy döntött: egy kézbe veszi a pártelnöki és a frakcióvezetői posztot, hogy a következő választáson ő szálljon harcba a kancellári székért. Terve sikerült, a 2005-ös előrehozott választáson ő lett Németország első női kancellárja. Merz eltűnt a süllyesztőben.  

Eltelt 13 év. "Merkelnek mennie kell" - skandálják évek óta Németországban a szélsőjobboldali és populista pártok tüntetésein, és Merkel most menni fog, legalábbis a pártja éléről. A bajorországi és a hesseni tartományi választások nem túl biztató eredményei után jó politikusi érzékkel maga jelentette be, hogy nem indul újra a pártelnökségért a CDU decemberi tisztújító kongresszusán. A helyére sok pályázó van, de ezek között az egyik legesélyesebb egykori vetélytársa: Friedrich Merz.

Nem akarnak radikális irányváltást

Merkel kancellár marad, de nagyon nem mindegy milyen párt és pártelnök fog mögötte állni 2021-ig, amikor végleg vissza akar vonulni. A legutóbbi hírek szerint már tizenketten szállnának ringbe a megüresedő pártelnöki székért. A Kereszténydemokrata Unió november közepéig dönt arról, hogy végül hány hivatalos jelölt indulhat. Demokratikus párthoz híven a kiválasztási folyamatban a jelölteknek versenyezniük kell a párttagság előtt. Egyenként be kell majd mutatkozniuk a tartományi szervezetek előtt, vitázniuk kell és válaszolniuk a tagok kérdéseire.

Bármennyire is vonzó azonban a CDU-elnökséggel járó presztízs, a feladat nagyon nehéz lesz. A CDU a 2017-es választásokon története második legrosszabb eredményét érte el. Kétmillió választója vándorolt el a populista AfD-hez, a liberális FDP-hez vagy az egyre erősödő Zöldekhez. A CDU elnöki posztjára Merz mellett két komolyan vehető jelölt van. Annegret Kramp-Karrenbauer, aki Merkel bizalmi embere. A kancellár nem véletlenül emelte ki a regionális politikából, és tette meg a párt főtitkárává 2017-ben. Már gondolhatott arra, hogy kell egy megbízható utód. A másik aspiráns a 38 éves politikai fenegyerek, a keményvonalas Jens Spahn, aki jelenleg Merkel egészségügyi minisztere, de a hétvégén egy nyílt levélben élesen bírálta a kancellár elhibázott menekültpolitikáját.

A lehetséges jelölteket a közvélemény-kutatók már elkezdték mérni. Az egyik felmérés szerint Friedrich Merz a legesélyesebb, akit a németek 38, a CDU szavazók 44 százaléka látna szívesen a párt elnöki székében. Annegret Kramp-Karrenbauernél ez az arány 27 és 39 százalék, Jens Spahn esetében 13 és 9 százalék. Egy másik felmérés szerint ugyanakkor a fiatalok és a CDU szavazóinak törzsgárdáját adó nők körében kevésbé népszerű Merz. Merz aktív politikusként sem tartozott a legkedveltebb politikusok közé. 2000-ben a megkérdezettek mindössze 4 százaléka tartotta alkalmasnak arra, hogy a CDU elnöke legyen. 2002-ben 4 százalék, 2006-ban 7 százalék gondolta alkalmasnak kancellárjelöltnek.

Egy másik felmérés ugyanakkor azt mutatja, az emberek nem szeretnének jelentős irányváltást a magát a közép pártjaként hirdető CDU-tól. 63 százalék szerint nem lenne helyes, ha a párt keményebb, konzervatívabb irányba mozdulna el. A többség azt szeretné, ha a Merkel által az elmúlt 18 évben kijelölt irányt folytatnák.

Jól induló karrier

A most 63 éves Friedrich Merz 1972 óta tagja a CDU-nak. Római katolikus (Merkel evangélikus). Anyai ágon francia felmenőkkel rendelkezik, nagyapja a szülővárosának, a Saar-vidéki Brillonnak a polgármestere volt. Merz bíróként dolgozó apja hivatását követte, és a jogi kar elvégzése után bírósági gyakornok volt, majd vállalati jogtanácsos lett. Politikai pályáját az Európai Parlamentben kezdte 1989-ben. Az EP-képviselőség után 1994-ben egyéni mandátumot szerzett a német Bundestagban, ahol aztán 15 évig volt képviselő. Mindig egyéniben mérette meg magát a választásokon. Miután Merkel háttérbe szorította, 2005-ben a szavazatok 57 százalékát szerezte meg.

Merz a párt gazdasági liberalizmust képviselő szárnyához tartozott. Támogatta a gazdasági deregulációt, a privatizációt. Meggyőződése volt, hogy a kapitalizmus képes önszabályozásra, emellett az állam szociális kiadásainak csökkentése és az atomenergia alkalmazása mellett volt. Merz nevéhez is fűződik az a Magyarországon is ismert mondás, miszerint egy jó adórendszerben mindenkinek ki kell tudnia számolnia a személyi jövedelemadóját egy söralátéten (az akkori német adóreform a szintén CDU-s Paul Kirchhof nevéhez fűződik).

Merz neve kapcsán most újra fölemelgetik, hogy 2000-ben újra bedobta a köztudatba a német "vezető kultúra" (Leitkultur)  fogalmát. A kifejezés lényege, hogy a sok bevándorlót befogadó multikulturális Németországban is szükség van a mindenki által elfogadott európai alapértékek meghatározására. Merz ezt azzal összefüggésben használta, hogy a muszlim bevándorlóknak is tiszteletben kell tartaniuk a német hagyományokat, szokásokat, erkölcsiséget.

Kívülről jobban látja a politikai hibákat

Miután Merkel 2002-ben helyettessé fokozta le Merzet a Bundestag-frakció élén, Merz fokozatosan háttérbe szorult, 2004-ben a helyettesi poszttól is megvált. Néhány nappal ezelőtt erről az időszakról azt mondta: annak idején értette Merkel lépését, hogy egy kézben akarta tudni a pártelnöki és a frakcióvezetői posztot, de a dolog elintézésének körülményei nem tetszettek neki.

2009-ben végleg távozott a politikából, és visszatért jogászi szakmájához. Egy nemzetközi ügyvédi iroda partnere volt. Több német cég felügyelőbizottságában (AXA, DBV-Winterthur, IVG, BASF, WEPA) vállalt szerepet, de tagja volt a Borussia Dortmund futballcsapatot üzemeltető gazdasági társaság tanácsadó testületének is. 2016 óta a világ legnagyobb befektetési alapjának, az amerikai Blackrocknak a felügyelőbizottsági elnöke és lobbistája. Most, hogy ismét kilép a politika színpadára, a vállalati szférában való szerepvállalása rögtön kellemetlen perceket okozott neki. A Blackrock müncheni irodáját ugyanis a hét elején a kölni ügyészség nyomozói szállták meg, és házkutatást tartottak. Egyelőre annyit tudni, hogy a most folyó vizsgálat a cég 2007-2011 közötti tranzakcióit érinti, Merznek pedig ebben az időben még nem volt köze a céghez.

Az elmúlt években ritkán nyilatkozott meg. 2016-ban egy tévéinterjúban azt mondta: a politikán kívül eltöltött idő óta jobban átlátja a hibákat. Például azt, hogy a politikai osztály mennyire eltávolodott a választóktól egész Nyugat-Európában. Szerinte nem magyarázták el jól a választóknak, hogy a globalizáció nemcsak jó dolgokat, jó fizetéseket, tömött áruházi polcokat, alacsony árakat jelent, de egyik velejárója a terrorizmus is. Miután fontos szerepe volt Németország eurózónához való csatlakozásában, önkritikusan azt is megjegyezte: ha akkor tudta volna, hogy ennek milyen következményei lesznek 20 év múlva (állami eladósodások, euró mentőcsomag), nem szavazta volna meg az euró bevezetését. Ennek ellenére meggyőződéses européernek vallotta magát, aki szerint nincs jobb megoldás az egységes Európánál, de úgy látta: a valutaunió csak megosztottságot idézett elő a kontinensen. Beszélt arról is, hogy a populisták olcsó és jól hangzó magyarázatokkal szolgálnak, de tevékenységük súlyos következményekkel járhat, amelyre a legjobb példa a Brexit, ezért nem szabad átengedni nekik a terepet.

A német politika James Deanje

Merz 2018-as visszatérését a politikába egyértelműen egykori mentora Wolfgang Schäuble, a német Bundestag jelenlegi elnöke egyengette. Schäuble  2000-ben kényszerült lemondani a CDU éléről, miután Kohl a pártfinanszírozási botrány miatt távozott. Merz már be is mutatkozott egy sajtótájékoztatón, ahol azt mondta: a CDU-nak most nyílt vitákra, identitása világos meghatározására van szüksége ahhoz, hogy támogatottságát növelni tudja. Nagyra értékelte, hogy Merkel szabaddá tette az utat a párt megújulása előtt. Merz szerint új emberekre, sok tehetséges fiatalra és nőre van szükség a párt megújításához.

Szerinte az alapértékek helyesek, nem kell mindent felforgatni, csak világosan meg kell határozni a párt profilját. A CDU-nak választ kell találnia a migráció, a globalizáció, a klímaváltozás és a digitalizáció kihívásaira, de szükség van a német nemzeti nemzeti identitás és a hagyományokhoz való viszony egyértelmű definiálására is. Beszélt a bal és jobb szélen erősödő pártokról is. Szerinte ezek a pártok populista üzeneteikkel megosztják a társadalmat, sikerük a társadalmi rétegek frusztrációjából ered,  emiatt azonban nem lehet hibáztatni ezeket a választókat, hanem meg kell érteni őket.

Merz személye azért is jól jön most, mert a CDU-nak évek komoly kihívást jelent a menekültválság idején megerősödött Alternatíva Németországnak (AfD) párt. Az AfD tömegesen vonta el a párttól azokat az egykori CDU-szavazókat, akik csalódtak Merkel liberális és nyitott menekültpolitikájában. Merz - legalábbis a német sajtó szerint - alkalmas lehet ezeknek az embereknek a megszólítására. Az AfD-ben azonban Merzet nem számítják komoly ellenfélnek. A populista párt elsősorban a keleti tartományokban erős, Merzet ott kevésbé ismerik, és még a régi Nyugat-Németország nomenklatúrájához sorolják.

Nem így a CDU-ban, ahol Merz politikai inaktivitása most kifejezett előny lehet. Neki nem volt része a Kereszténydemokrata Unión belül is sokak által vitatott döntésekhez az atomenergia leépítésétől kezdve a homoszexuális házasság elfogadásán át a menekültválságig. Valódi esélyei egyelőre nehezen megjósolhatóak. A Merkel által egykor háttérbe szorított politikus a jelenlegi állás szerint profitálhat a személyét övező messiásvárásból. Ezt valaki úgy fogalmazta meg a pártban, hogy ő a német politika James Deanje, aki elég fiatalon halt meg ahhoz, hogy hősnek tekintsék.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?