Árpád
-2 °C
3 °C

Putyin: Akkor mi is elkezdünk atomfegyvereket gyártani

GettyImages-1032626074
2018.12.05. 19:32

Az amerikai fél semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő annak alátámasztására, amely szerint Oroszország megsértette a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) megsemmisítéséről szóló megállapodást - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak szerdán Moszkvában az MTI szerint.

Az orosz államfő arra reagált, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden ultimátumot intézett Moszkvához. Ennek értelmében

az Egyesült Államok felfüggeszti az INF-szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ha Oroszország hatvan napon belül nem tér vissza a megállapodás tiszteletben tartásához.

Washington szerint ugyanis az orosz fél megsértette a szerződést.

Putyin szerint Oroszország nem sértette meg az INF-szerződést, ellenzi annak felmondását, ám ha az Egyesült Államok kilép belőle, akkor "kénytelen lesz válaszolni". Ha Washington közepes hatótávolságú rakétákat fog gyártani, akkor Moszkva így tesz majd.

Érthetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok ki akar vonulni ebből az Oroszországgal kétoldalú alapon megkötött szerződésből, mert más országok a jelek szerint közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztettek ki, és a megváltozott helyzetben maga is szeretne ilyen eszközöket.

Részünkről mi a válasz? Egyszerű. Ugyanazt fogjuk tenni

- mondta Putyin. Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok csak azután kezdte el a szerződés megszegésével vádolni Oroszországot, hogy a felmondásról szóló döntést már meghozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus már azelőtt elfogadta a Pentagon költségvetését - amely magában foglalta a közepes hatótávolságú fegyverek kutatásához és fejlesztéséhez szükséges eszközöket - , hogy Washington bejelentette volna megállapodás felmondásának szándékát.

"Következő lépésként elkezdték keresni azt, hogy ezt kire terheljék. Nos a nyugati átlagember számára az a legegyszerűbb és legmegszokottabb, hogy Oroszország a hibás. Ez nem így van, mi ellenezzük ennek a szerződésnek a szétrombolását. És ha ez megtörténik, a megfelelő módon fogunk reagálni" - mondta az orosz elnök.

Putyin emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok 2002-ben szintén egyoldalúan kilépett ki a ballisztikus rakéták elleni védelem tilalmáról 1972-ben megkötött (ABM-)szerződésből, amely a nemzetközi biztonság egyik sarokkövének számított. Akkor "a meggondolatlan lépést" nem indokolták meg, most viszont Washington igyekszik Moszkvára hárítani a felelősséget.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államok "élezi a helyzetet" és "manipulálja a tényeket" az INF-szerződés körül, hogy elleplezze valódi céljait. Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a külföldi katonai attasék számára tartott tájékoztatóján nemcsak az európai biztonságra, hanem a hadászati stabilitás egészére is veszélyesnek nevezte az Egyesült Államoknak az INF-szerződés felmondására vonatkozó szándékát.

Kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül Washington kilépését a szerződésből, és ha megtörténik,

célba fogja venni azokat az országokat, amelyek területén közepes és rövid hatótávolságú amerikai rakétarendszerek vannak.

Geraszimov elmondta, hogy Oroszország már 2000 óta sürgeti, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel a célként használt rakéták használatától a rakétavédelmi gyakorlatokon, mert az ellentétes a megállapodással, mint ahogy azok az MK-41-es rakétaindító állások is, amelyek elhárító rakéták mellett manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán közölte, hogy az orosz külügyminisztérium "további tanulmányozásra" megkapta a moszkvai amerikai nagykövetségtől a szerződés felmondásának szándékát jelző dokumentumokat.

Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akarja mondani az INF-szerződést. Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.

Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

(Borítókép:  Russian Presidential Press and Information Office / Handout / Anadolu Agency / Getty Images)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?