Alfréd
-7 °C
2 °C

Elhalasztják a sorsdöntő brexitszavazást

2018-12-03T150411Z 1501076732 RC18D96B46C0 RTRMADP 3 BRITAIN-EU
2018.12.10. 16:40 Módosítva: 2018-12-10 21:35:49

Mindenki azt várta, hogy jó sok huzavona után kedden tényleg eldől-e a brexit sorsa: miután az EU-s országok vezetői már jóváhagyták a Theresa May miniszterelnök által kiszenvedett megállapodást a szakítás feltételrendszeréről, most a brit parlamentnek is szavaznia kellett volna róla. Azonban már az elmúlt hónapokban is látszott, hogy ez lehet a legnehezebb feladat, és az utolsó napokban nyilvánvaló lett, hogy Maynek nem lesz meg a szükséges többsége.

Már vasárnap arról írtak brit lapok, hogy a kormányfő a kilátástalan helyzetet látva a szavazás elhalasztása mellett dönt majd. Ugyan a Downing Street még hétfőn kora délután is kitartott amellett, hogy az eredeti menetrend szerint megtartják azt, Theresa May azonban órákkal később kiállt, és az alsóházban jelentette be, hogy

elhalasztják a keddre tervezett szavazást.

Az egyelőre nem világos, hogy mikor tarthatják meg a voksolást, mindenesetre a kormány szerint az utolsó határidő január 21-e. Azonban ebben sem volt egyetértés, az alsóház hivatalos twittere szerint akár március végéig is el lehet húzni az egészet.

May azt mondta az alsóházban, hogy az elmúlt héten tartott vita alapján egyértelműen látszott, hogy az ír határ kérdésében kitalált biztosíték miatt nem menne át a megállapodása. Megismételte, hogy ez egy szükségszerű garancia, és nincs olyan megállapodás, amiben ez ne lenne benne. Viszont azt ígérte, hogy olyan változtatásokat próbál elérni, amik biztosítják, hogy ez csak időleges legyen, és az Egyesült Királyság ne kerüljön akár örökre csapdába, és az e heti EU-csúcs előtt

visszamegy megtárgyalni az EU-s vezetőkkel a lehetőségeit.

Azt is megvizsgálja, hogyan kaphatnának nagyobb beleszólást a brit képviselők az ír kérdésben. Közben viszont a kormány felgyorsítja annak tervezését is, hogyan zajlana egy rendezetlen, alku nélküli kilépés, ha a képviselők nem értenek egyet a brexitmegállapodásával.

Már a szavazás elhalasztásának várható hírére is másfél éves mélypontra esett a font árfolyama, May beszéde után pedig tovább zuhant. A szavazás ennyire utolsó pillanatos elhalasztása kínosan jön May-nek, és a pozícióit is megkérdőjelezi, habár papíron időt nyerhet vele.

Valójában azonban May továbbra is harapófogóban maradt, hiszen miközben a brit, köztük sok tory képviselő nyomására kénytelen volt most elhalasztani a szavazást, az Európai Bizottság egyik szóvivője még hétfőn is hangsúlyozta: nincs másik megállapodás, és nem akarnak semmit újratárgyalni, a britek pedig 2019. március 29-én így, vagy úgy, de elhagyják az uniót.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren azt írta, hogy csütörtökre hív össze egy megbeszélést a brexitről, de nem fogják újratárgyalni a megállapodást, sem pedig az ír biztosítékot. Viszont kész megtárgyalni „hogyan könnyíthetnék meg a brit ratifikálást". Mivel fogy az idő, arról is szó lesz, mennyire készültek fel egy alku nélküli kilépésre.

Nehezen alkudták ki, minden oldalról bírálták

A megállapodást önmagában is rettentő nehezen szülték meg a britek és az EU tárgyalói. Végül pedig egy meglehetősen felvizezett, kompromisszumos megoldás lett, aminek az egyik lényege már így is az volt, hogy még több időt nyerjenek kitalálni, pontosan hogyan is viszonyuljon egymáshoz az Egyesült Királyság és az unió a brexit után.

A megállapodásról itt írtunk részletesebben>>> Röviden: az Egyesült Királyság egy átmeneti időszakba lép a kilépés napján, 2019. március 29-én, amely 2020 végéig tart. Ez alatt az idő alatt befizetne az EU-s költségvetésbe, és az áruk és emberek szabad mozgása sem változna. Viszont semmilyen politikai beleszólása nem lenne a közös ügyekbe. Ezt az időszakot meg lehet hosszabbítani, ha közben nem tudnak megegyezni az EU és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatairól.

A megállapodásnak van még egy központi eleme, ami a viták középpontjában áll Nagy-Britanniában, és a mostani szavazás előtt is kulcsfontosságú volt: ez pedig az északír kérdés rendezése. May javaslata azzal tartja nyitva a határt Írország (külön ország) és Észak-Írország (az Egyesült Királyság része) között – ami az EU egyik kikötése volt –, hogy az Egyesült Királyság ebben az átmeneti időszakban is kapcsolódik az európai vámunióhoz. A megállapodásban van egy beépített biztosíték (backstop), ami alapján ez addig így is marad, amíg nem találnak egy ennél jobb megoldást az ír határ nyitva tartására. Egy olyan megoldást, ami egyúttal lehetővé teszi, hogy a határon áthaladó kereskedelmi forgalmat képesek legyenek ellenőrizni. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy az Egyesült Királyság az EU-tól független, saját külkereskedelmet folytathasson.

Már a tárgyalási fázis is meglehetősen hektikus volt, de nem csak útközben ugrottak ki a formálódó megállapodással egyet nem értő miniszterek és államtitkárok a kormányból. Miután May november közepén bejelentette, hogy a kabinetje elfogadta a megállapodást, másnap két miniszter, köztük a brexitügyi is lemondott, azóta pedig összesen hat kormánytag állt fel.

Gyakorlatilag minden irányból érkezett ellenkezés a megállapodással szemben.

May megállapodási javaslata ugyanis a kemény brexit, vagyis az EU-val való teljes szakítás híveinek túlságosan puha, és túl sok kapcsolódási pontot tartana meg az unióval, a puha brexitet támogatók és a maradáspártiak pedig értelemszerűen ennél is több szálon akarnának kötődni, vagy ki sem szeretnének lépni.

Márpedig a labda most már a brit parlamentnél pattogott, miután az EU-s vezetők a november 25-i csúcson már egyöntetűen jóváhagyták ezt a megállapodást, és azt is világossá tették akkor, hogy részükről vagy ez a feltételrendszer lesz, vagy pedig semmilyen, és akkor a britek a rendezetlen körülmények között, „no deal” brexittel távoznak az unióból március 29-én.

Az északírek és toryk is szembementek

Theresa Maynek kedden 320 szavazatra lett volna szüksége az alsóházban, hogy átmenjen a megállapodása, de nehezen látszott, hogyan tudna összevakarni ennyi képviselőt. A toryknak 316 képviselőjük van, de a többséget csak az északír unionisták támogatásával tudják biztosítani. A múlt héten az már kiderült, hogy a Mayt a 2017-es előrehozott választások óta hatalmon tartó egységpárti északír párt, a Democratic Unionist Party (DUP) tíz képviselője nem szavazza majd meg a megállapodást, mivel nem örül az ír biztosítéknak, nélkülük pedig papíron sem volt meg a többség. May a szavazás elhalasztásával és az ír biztosítékhoz ígért változtatásokkal erre is reagált.

Maynek azonban valójában az is éppen elég gondot jelent, hogy a saját pártján, a konzervatívokon belül is igen komoly ellenállás van a megállapodásával szemben. A brit sajtóban folyamatosan próbálták megfejteni a különböző homályos és kevésbé homályos nyilatkozatok alapján, hogy mennyien szavazhatnak majd nemmel. Konzervatív források azt sem zárták ki, hogy akár 80-100 képviselő is ellenezheti a megállapodást, miközben hivatalosan az ellenzéki pártok, a Labour, a liberális demokraták és a skót SNP is leszavazta volna Mayt.

May próbált a többi verzióval riogatni

May kilátásai kezdettől fogva nem voltak jók, ráadásul a közvélemény-kutatások alapján a britek sem állnak mellette: a YouGov egy héttel ezelőtti pollja szerint 27 százalék támogatta a megállapodást, miközben 45 százalék ellenezte, 28 százalék pedig bizonytalan volt. A szorult helyzetben May leginkább abban reménykedhetett, hogy sikerül majd eléggé gyászosnak lefestenie a megállapodás elutasítása esetén előálló helyzetet ahhoz, hogy meggyőzzön képviselőket. Természetesen a múlt héten is ezt a kártyát próbálta kijátszani.

Azzal riogatta a különböző tory érdekcsoportokat, hogy van:

legjobb megoldásként az ő megállapodása, máskülönben az alku nélküli távozás és a maradás, vagy az előrehozott választás is szóba jöhet.

Miközben pedig May kis csoportokban is próbálta győzködni a színfalak mögött a képviselőket, miniszterei egymás után tartottak teátrális felszólalásokat. Liam Fox, a nemzetközi kereskedelemért felelős államtitkár szerint az alsóház megpróbálja „ellopni a brexitet a brit néptől”, ha elutasítják May megállapodását. A BBC szerint a külügyminiszter pedig ennél is tovább ment: „Események olyan láncolata indulhat be, ami sok-sok területen káoszhoz vezethet".

Az alsóház kierőszakolta a jogi útmutatót

A döntés súlyára tekintettel ötnapos vitát kezdtek a múlt héten, ami alatt May még a korábbinál is kínosabb helyzetbe került, és a kormány több pofont is kapott a különböző kiszavazásokkal. A kabinet először csak egy hatoldalas kivonatot akart nyilvánosságra hozni a megállapodáshoz készült jogi útmutatóból, de végül az alsóház a DUP átszavazásával példátlan módon hivatalosan is megrótta a kormányt, kimondta, hogy testületileg megsértette a parlamentet, és kikövetelte a teljes, 50 oldalas dokumentum nyilvánosságra hozását.

Ez aztán megint olajat öntött a tűzre, hiszen ebben is szerepelt, hogy az északír biztosíték miatt fennáll a lehetősége, hogy az Egyesült Királyság elhúzódó tárgyalásokba bonyolódjon. May erről azt mondta, hogy

ha nincs biztosíték, akkor nincs megállapodás sem,

de egyébként az Egyesült Királyság és az EU sem akarja, hogy ez egyáltalán életbe lépjen.

Csakhogy a másik oldalról mindenki az elmúlt két évre és az ír kérdésben valójában pont időhúzással záruló tárgyalások eredményére mutogatott. A brexitpárti toryk közül a Vox szerint sokan úgy vélik, hogy ezzel határozatlan időre csapdába kerülhetnek, hiszen miközben az 50-es cikkely aktiválásával egyoldalúan megkezdhették a kilépést az EU-ból, nem lesz hasonló lehetőség a kilépési megállapodás esetében, ha nem tudnak megegyezni az ír kérdésről. Ezzel pedig fennállna a veszélye, hogy miközben a brexit megtörtént, valójában bizonytalan ideig nem tudnak teljesen leválni az EU-ról.

Plusz jogköröket is adtak maguknak

Egy ennél is fontosabb szavazással az alsóház átvitt egy módosítót, ami alapján beleszólásuk lenne abba, mi történjen, ha a megállapodást elvetik a szavazáson. Ebben az esetben az Európa-párti konzervatívok közül szavaztak együtt 26-an a Labourrel. Az alapérvelés szerint az egésznek az a célja, hogy mindenképpen elkerüljék a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést, ehhez pedig papíron visszaküldhetnék tárgyalni a miniszterelnököt az EU-val, vagy egy norvég típusú modell, vagyis szoros együttélés felé terelhetnék a folyamatot.

Azonban az átszavazók bírálói szerint az elég kiszámíthatatlan folyamatok alapján

ÍGY ANNAK IS NŐtt AZ ESÉLYE, HOGY VALAMILYEN FORMÁBAN ÚJBÓL SZAVAZÁSRA BÍRJÁK A BRITEKET IS.

Ennek a Labour és a skót SNP mellett a torykon belül is vannak támogatói, de valójában még közöttük sincs egyetértés abban, mégis miről szólna egy ilyen új referendum: a 2016-os népszavazáson feltett kérdésről, May javaslatáról vagy ezek kombinálásáról? Ráadásul bármilyen népszavazásnak még a március 29-i határidő előtt meg kellene történnie, vagy pedig a határidők hosszabbítását kellene kérvényeznie a brit vezetésnek, amibe viszont az EU a jövő májusi európai parlamenti választások közelsége miatt sem igen menne bele.

Habár a brexit kőbe vésettnek tűnt, és Mayék is folyamatosan ezt hangsúlyozták, a maradáspártiak a váratlan alsóházi szavazás után azért is felkaphatták a fejüket a múlt héten, mert az európai bíróság (ECJ) főtanácsnoka arról határozott, hogy az Egyesült Királyság még mindig egyoldalúan kihátrálhatna a kilépési folyamatból. Ezt aztán hétfőn az ECJ hivatalos döntéssel is megerősítette

May inkább félrerántotta a kormányt

Miután Nagy-Britannia továbbra is nagyon megosztott a brexit miatt, az alsóház múlt héten hozott döntése azt is jelenti, hogy emelték a tétet az e heti szavazás előtt. Egységes álláspont azonban továbbra sem nagyon volt arra az esetre, ha May megállapodása elbukik, egészen eltérő érdekek vezérlik ugyanis a pártokat, és azon belül is a különböző csoportokat.

May próbált ugyan ezek között lavírozni valahogy, például arra rájátszva, hogy egy új népszavazás rémképével fenyegette a kemény brexit híveit, de az utolsó napokban is látszott, hogy nem fognak változni az álláspontok. Habár voltak olyan vélemények is, hogy a szavazás első körös elbukása esetén May a piacok és az üzleti élet szereplőinek várható drasztikus reakció mentén valahogy mégis átnyomhatta volna a megállapodást, könnyen lehet, hogy hamar megkérdőjeleződött volna a pozíciója.

Azonban a szavazás elhalasztásával sem egy erős pozícióban lévő vezető képét sikerült felmutatnia, és nem nagyon látszik, hirtelen mi változna.

Az ellenzék megpróbálhat bizalmatlansági indítványt beadni ellene. Jeremy Corbyn, a Labour vezetője azt mondta, hogy a kormány lépéséből is látszik, May megállapodása olyan katasztrofális, hogy az utolsó pillanatban kellett elhalasztania a voksolást. Vince Cable, a liberális demokraták vezetője is jelezte, hogy támogatnák a Labourt, ha az bizalmi szavazást kér May ellen. A Munkáspárt egyébként régóta előrehozott választásokat szorgalmaz.

Ez azonban a toryknak nem áll érdekében, egy belső hatalmi harcot viszont a Mayjel szembenállók közül többen már egy ideje szívesen kirobbantanának. Maynek eddig mindig sikerült talpon maradnia a nehéz helyzetekben: a legutóbbi miniszteri lemondások után összesen 26 tory képviselőtől gyűlt össze bizalmatlansági javaslat az illetékes konzervatív bizottságnál, a kormányfő megkérdőjelezéséhez viszont legalább 48 ilyen képviselő kell.

A megállapodásról szóló szavazás bukásának esetére May volt miniszterei közül többen, köztük Boris Johnson volt külügyminiszter sem zárta ki, hogy megpályázná a toryk vezetését. Johnson azonban arról is beszélt, hogy May maradhatna, ha visszamegy tárgyalni az EU-val, most pedig ez fog történni. Egyelőre az lesz a fontos, hogy a megállapodásról szóló szavazás elhalasztása után mik lesznek az első reakciók May pártjában és az északír unionisták között.

Az EU nem akart újabb tárgyalást nyitni

A november 25-i csúcstalálkozó után az Európai Unióban maradó országok több vezetője is kijelentette: egyetlen opció van a megállapodásra. Az, amelyikről az elmúlt két évben tárgyaltak, és amelyet az EU részéről aznap jóváhagytak. A holland miniszterelnök Mark Rutte is egyértelművé tette ezt, pedig korábban Hollandia tartott a leggyakrabban a britekkel az EU-s tanácsi szavazások során. Ehhez hozzátartozik, hogy hétfőn Stef Blok holland külügyminiszter viszont azt mondta, az EU hajlandó figyelmesen átnézni bármilyen új javaslatot, amivel May előáll.

Az Európai Unió vezetőinek saját szempontjai világosak: egységet és erőt kell sugározniuk ebben a helyzetben, nem engedhetik meg, hogy a britek mintájára másik tagállam is kedvet kapjon a tagsági feltételeinek az újratárgyalásához. Az EU alapvető gazdasági és politikai érdeke a minél szorosabb közös piaci együttműködés. A brit kilépés így is alapjaiban rengeti meg ezeket az érdekeket, és

az EU vezetői hajlandók egy kemény brexitet is bevállalni, ha ez az ára annak, hogy a bennmaradó országok minden korábbinál erősebben összezárjanak.

Az EU pedig könnyebben keménykedik, mint az Egyesült Királyság, mert egy megállapodás nélküli, rendezetlen brit kilépéssel sem veszítene annyit, mint London. Az átmenet nélküli brexit rövid távon sokkot okozna a gazdaságban, de csak addig, amíg a megszakadó brit kereskedelmi kapcsolatok helyét más kapcsolatok veszik át. A lényegesen nagyobb uniós piacon ez a folyamat gyorsabban lezajlana, mint a szigetországban. Az EU vezetői abban reménykedtek, hogy a brit parlamentben is tisztában vannak ezzel, és végül a sok rossz opció közül a legkevésbé szörnyűt fogják választani, ami nem más, mint Theresa May hosszú és idegőrlő munkával kialkudott megállapodása.

Borítókép: Henry Nicholls / Reuters.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!