A gyártó évtizedeken át tudta, hogy azbeszt van a hintőporban
További Külföld cikkek
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Az EU autonómiára vágyik a védelmi politikában, de a NATO nem nézi jó szemmel
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
Egy nyáron hozott ítélet alapján a Johnson & Johnson céget összesen 4,1 milliárd dolláros büntetés és 550 millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte Missouri állam esküdtszéke. Az ítélet szerint a cég felelős azért, hogy a hintőporukat használó nők közül sokan petefészekrákot kaptak. A pert 22 károsult indította a cég ellen, és ez első fokon az USA történetnek egyik legnagyobb kártérítési összege. Összesen egyébként 11 700-an perelik a céget.
A céget azzal vádolták, hogy hintőporaik olyan zsírkövet tartalmaztak, amiben azbeszt is volt, ami viszont rákkeltő, ráadásul erről már a hetvenes évek óta tudtak, de nem tájékoztatták a fogyasztókat. A Johnson & Johnson természetesen tagadta a vádakat, és fellebbezni fog, de ha ügyvédeik elolvassák a Reuters mai oknyomozásának részleteit, lehet meggondolják magukat.
A hírügynökség újságírói tanúvallomások, feljegyzések, céges memók és belső levelezések, vizsgálati jegyzőkönyvek és jelentések alapján jutottak az alábbi következtetésekre:
- a cég 1971-től kezdve rendszeresen tesztelte a hintőport azbesztre, és egészen a 2000-es évek elejéig kisebb mennyiségben ugyan, de rendszeresen találtak benne,
- az azbesztről tudtak a cég vezetői, a cég bányáinak vezetői, a cég kutatói, orvosai és ügyvédjei
- aztán addig vitatkoztak azon, hogy tájékoztassák a hatóságokat és a közvéleményt, hogy ez valahogy elmaradt
- a cég pontosan tudta, milyen valószínűséggel fordulhat elő azbeszt a hintőport legfontosabb alapanyagában, a zsírkőben, és azt is, hogy milyen hatással lehet a fogyasztókra
- a cég kutatásai alapján már 1957-ben is tudták, hogy azbeszt van a legnagyobb zsírkőlelőhelyük szomszédságában
- az azbeszt káros hatásairól 1970 óta tudunk, és azóta lehet tudni, hogy nincs olyan kis mennyiség, ami nem lenne az.
A Reuters mellett a The New York Times újságírói is beleásták magukat a dokumentumhalomba, ők a fentieken túl arra jutottak, hogy a cégvezetőség a zsírkő használatának befejezését is javasolta, amivel párhuzamosan a rájuk nézve kellemetlen laborvizsgálatok eredményét igyekeztek elkenni - az egészségügyi felügyelet egy alkalmazottja egyszer kijelentette, hogy az azbesztről szóló passzust csak "a holttestén át" lehet nyilvánosságra hozni, mindezt vélhetően nem a Johnson & Johnson két szép szeméért.