Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Kerítést húzott a Krímre Oroszország

2018.12.28. 09:41

Riasztórendszerrel ellátott műszaki határzárat húzott fel Oroszország az Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krím félsziget északi részére, technikailag is elszigetelve Ukrajna többi részétől. A hatvan kilométeres rendszer építését egy éve tervezte el Moszkva – írta a Ria Novosztyi.

A két méter magas, tetején szögesdróttal ellátott, megfigyelőrendszerrel, mozgásérzékelőkkel, kamerákkal felszerelt határzár célja az északról érkező illetéktelen behatolók, diverzánsok feltartóztatása, és hogy felszámolják a térségbe irányuló fegyvercsempészetet. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) illetékese a Ria Novosztyinak elmondta, a rendszer képes megkülönböztetni, hogy a kerítéshez ember vagy vadon élő állat ért, elkerülve a felesleges riadóztatást.

„Mi békésen őrizzük a területet, ide ne jöjjön senki” – idézi a Ria Novosztyi az FSZB tisztjét.

A Krím a Szovjetunió szétesése után a független Ukrajna része lett. (A Szovjetunión belül 1954 óta volt az ukrán tagköztársaság része. Oroszország az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal közösen a Budapesti memorandum 1993-as aláírásával garantálta Ukrajna területi egységét, cserébe azért, mert Kijev lemondott a területén ragad atomarzenálról, amelyet Moszkvának adott át.

A döntően oroszajkú, 28 ezer négyzetkilométeres, kétmillió ember lakta félsziget autonóm köztársaságként tagozódott be Ukrajnába. A terület katonai, stratégiai fontossága Oroszország számára ezután is megmaradt, a különleges státuszú Szevasztopolban volt továbbra is az orosz fekete-tengeri flotta bázisa, amit Kijev és Moszkva között kötött hosszútávú szerződés biztosított.

2014-ben a kijevi hatalomváltás, Viktor Janukovics elnök elmenekülése után Moszkva közreműködésével a Krím népszavazást tartott, amelyen a lakosság a hivatalos eredmények szerint elsöprő többséggel mondta ki a csatlakozást Oroszországhoz. (Vlagyimir Putyin elnök később elismerte, hogy a szervezésben és lebonyolításban orosz katonák is részt vettek.)

A népszavazás jogilag Kijev szerint alkotmányellenes volt, így érvénytelen. A nemzetközi jog szerint a félsziget továbbra is Ukrajna része, ám ennek érvényesítésére nincs esély. Moszkva többször egyértelművé tette, hogy a Krím jelenlegi státusza végleges, ellentétben a kelet-ukrajnai szakadár Donyecki (DNR) és Luganszki (LNR) Népköztársaságokkal, amelyeket Oroszország de facto támogat ugyan, de nem ismer el. Moszkva hosszú távon azokat a föderatív berendezkedésű Ukrajna részeként képzeli el, olyan vétójogokat biztosítva a két területnek, amely jogilag is ellehetetleníteni Ukrajna euroatlanti integrációját.