Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

A görög kormányfő rettentő szorosan nyerte a bizalmi szavazást

2019.01.16. 22:39

Nagyon szűk többséggel, de bizalmat kapott a görög kormány a parlamentben a Macedóniával kapcsolatos névvita rendezéséről szóló szavazáson szerda este. Alekszisz Ciprasz kormánya 300-ból 151 szavazatot kapott ahhoz a megállapodáshoz, amelyet a macedón kabinettel kötött tavaly, és ami alapján a volt jugoszláv tagállamot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Az ehhez szükséges alkotmánymódosítást a macedón parlament pénteken már megszavazta, de a névvita lezárásáról tavaly júniusban kötött megállapodást még a görög parlamentnek is ratifikálnia kell.

Ciprasz maga kezdeményezett bizalmi szavazást, miután a két ország közötti névvitát rendezni hivatott megállapodás ellen tiltakozva a jobboldali Panosz Kammenosz eddigi védelmi miniszter vezette Független Görögök (ANEL) kilépett a kormányból. A Szirizának 145, a Független Görögöknek pedig 8 mandátuma van a parlamentben, így a kabinet elveszítette a többségét.

A legfőbb ellenzéki erő, a konzervatív Új Demokrácia párt korábban úgy nyilatkozott, hogy meg fogja akadályozni a megállapodás elfogadását. Ciprasz mégis remélte, hogy a ratifikáció sikeres lehet a balközép és a független képviselők támogatásával.

A bizalmi szavazáson sikerült is megszereznie a szűk többséget, Cipraszt a Független Görögök kiszavazó képviselői és egy független képviselő mentette meg. Ha Ciprasz megbukik, akkor az előrehozott választásokat jelenthetett volna. Normál menetben októberben tartanának csak parlamenti választást.

A macedón megállapodásról szóló szavazáshoz fontos volt Ciprasznak a bizalmi szavazás megnyerése. A macedón névvita miatt Görögországban is több tízezres tüntetések voltak a kormány ellen. Állítólag több képviselőt fenyegetés ért, hogy ne támogassa majd a megállapodást.

A Macedónia és Görögország közötti vita 27 évre nyúlik vissza. Miután 1991-ben Macedónia függetlenedett Jugoszláviától, Görögország azonnal tiltakozni kezdett új északi szomszédja neve ellen. Az athéni vezetésnek azért szúrta a szemét az elnevezés, mert Görögország északi tartományát Makedóniának hívják, ahol ráadásul macedón kisebbség is él, és attól tartott, hogy az új ország egyszer majd területi követelésekkel állhat elő. A görögök azt sem akarták, hogy egy másik ország magáénak vallja az ókori makedónok, és Nagy Sándor örökségét.

A görög tiltakozás miatt Macedónia csak 1993-ban került be az ENSZ Közgyűlésének tagjai közé, viszont azzal a kitétellel, hogy a nemzetközi dokumentumokban hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt. A macedón alkotmányba azonban nem került be ez a név, és a vita nem ért véget a két ország között. Athén azonnal megvétózta, amikor Macedónia 2008-ban csatlakozni próbált a NATO-hoz, amire válaszul a macedón vezetés rohamtempóban emelt szobrokat Szkopjéban ókori hősöknek, köztük Nagy Sándornak.

Az évek során több különböző javaslat is felmerült, hogyan lehetne rendezni a két ország kapcsolatait megmérgező vitát, de végül egyikkel sem léptek előbbre. 2017-ben kezdtek újból tárgyalásokat, és 2018 júniusában állapodtak meg arról, hogy Macedónia nevet vált, cserébe a görögök elfogadják, hogy az országban élők macedónok, akik macedón nyelvet beszélnek, és nem gátolják tovább az ország euroatlanti integrációját.

Már Macedóniában sem volt egyszerű a ratifikációs folyamat. Első körben a macedón parlament egyszerű többséggel elfogadta a megállapodást, és ezzel az Észak-Macedónia nevet is, de a következő lépcsőfok, hogy népszavazást tartottak az egész folyamatról. Ezen a nagy többség a névváltoztatás mellett szavazott, azonban nem volt meg az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel. Ennek ellenére a parlamentben átment ellenzéki képviselők átszavazásával kétharmados többséggel az alkotmánymódosítás.