Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A két Korea most egyetért, közösen utálják Japánt

GettyImages-52729177
2019.01.21. 17:04
Kényszermunkára fogtak milliónyi koreait, megerőszakolták a lányainkat és még a köztünk levő tengert is Japán-tengernek nevezik. Ebből elég - zúdul fel időről időre Szöul. Ebben speciel, Phenjan is támogatja.

Japán és Dél-Korea jó szokásukhoz híven veszekednek, ezúttal a köztük fekvő tenger nevén. A két viszonylag picike ország történelme másról sem szól, mint a katonailag sokkal sikeresebb és elég erőszakos Japán és az örök vesztes, és emiatt rengeteg sérelemmel bíró Korea (Koreák) kölcsönös utálatáról. A koreai frusztráltságot jól jelképezi, hogy Szöul központjában például egy méretes szobor emlékezik meg Korea nagy hadvezéréről, aki ugyan háborút nem, de csatát egyszer nyert japán ellen. 

Furcsa arányok

Ha az ember megnézi a környék térképét, rögtön rájön, hogy az előbb használt furcsa jelző, a "picike" nem is túlzás. Dél-Korea csak akkora, mint Magyarország, ráadásul az ország kétharmada lakatlan a magas hegyek miatt. Így az 54 millió ember egyharmad-Magyarországnyi területen él, nem véletlenül érzi az ember, hogy

egyetlen hatalmas lakótelep ez az ország.

Igaz, nagyon fejlett lakótelep, elektronikai, kereskedelmi nagyhatalom, ami már sok mindenben előzi a frusztráltságot okozó közeli nagyhatalmat, japánt.

Japán négyszer nagyobb, de még így is nagyon picinek tűnik a közelben felbukkanó Kína, Oroszország, vagy éppen Mongólia méreteihez képest. A 3 millió mongol például ötször akkora országban él, mint Japán.

A tenger

Ha egy magyar térképen, vagy akár a Google Maps magyar verziójában megnézzük a két ország közötti vizet, vagy a Japán-tenger, vagy a Keleti-tenger elnevezésekkel találkozunk.

Sea of Japan Map en.png
Fotó: Wikipedia

A tenger elnevezése látszólag tök mindegy, de régóta vitatott. Nem nehéz kitalálni, Japán hívja Japán-tengernek, illetve érvelése szerint a világ is így ismeri évszázadok óta a vizet.

Dél-Korea pedig más nevet szeretne, például a Keleti-tenger elnevezést, amiről Japán némi külső nyomásra, most hajlandó is tárgyalásokat folytatni, de azt rögtön kikötötte, hogy a koreaiak által használt Keleti-tenger számára nem elfogadható, például azért nem, mert a tenger tőle nyugatra fekszik.

Majd az IHO dönt

Japán lépése az IHO (Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet) nyomásának köszönhető. A monacói székhelyű IHO (központot tudni kell választani) jó hely lehet, az a feladata, hogy néha közgyűlést tart és az óceánok és a tengerek elnevezéséről, határairól szavaz.

Most tehát nála lobbiznak a felek, ha esetleg nem jutnának konszenzusra. Tokió rámutat, hogy a száz éve alapított IHO pontosan tudhatja, hogy a "japán" az évszázados elnevezés, miért kellene ezt bolygatni, japán és kész - hajtogatják.

Szöul azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a Japán-tenger fogalmát Tokió a gyarmati megszállásai során vezette be, és az ma is rossz emléket ébreszt az elnyomottakban. Ebben a kérdésben Észak-Korea is teljesen osztja a dél véleményét.

,japán szerint ez csak "picsogás", ott van a környéken a Koreai-szoros is, amit mi Tsushima-szorosként ismerünk, mégsem nyavalygunk ezen - mondta a vitáról cikket író South China Morning Postnak egy japán professzor. ha lesz konszenzus, juhé, ha ne, 2020-ban az IHO dönt.