Donát
-2 °C
12 °C

Titokzatos felvétel az egyetlen remény a milliárdos norvég emberrablásban

2019-01-11T170528Z 840233884 RC1119225AE0 RTRMADP 3 NORWAY-CRIME
2019.01.21. 20:09

Október 31-én a 68 éves norvég üzletember, Tom Hagen a munkából délután fél kettőkor hazaérve üresen találta a lørenskogi családi házukat. A felesége nem volt sehol, viszont egy olyan cetlit talált, amelyen valakik pénzt követelnek, és figyelmeztetnek, hogy Hagen ne szóljon a rendőrségnek.

A sztori gyorsan egyértelművé vált: a feleségét, Anne-Elisabeth Hagent elrabolták.

Nyilván nem véletlenül őt pécézték ki maguknak, az elvonult, hivalkodásmentes életet élő Tom Hagen Norvégia 172. leggazdagabb embere. Ingatlanberuházó és az Elkraft nevű áramcég alapítója, többségi tulajdonosa, vagyonát 1,7 milliárd koronára (56 milliárd forint) becsülik. Az emberrablók csaknem 3 milliárd forintot követelnek a Monero nevű, jól titkosítható kriptovalutában. A norvég lapok szerint ez az első ügy, amelynél kriptovalutában kellene fizetni váltságdíjat.

A férfi nem törődött azzal a követeléssel, hogy ne szóljon a rendőröknek, fél óra múlva titokban a hatóságokhoz fordult. Mivel az eltűnés ekkor még nem volt nyilvános, minden szereplőnek vigyáznia kellett. A házat mindennap ugyanazzal a civil autóval közelítették meg a rendőrök, hogy ne jöjjön rá senki, ki és miért megy oda.

Egy szomszéd elmondása szerint amikor aznap őt kihallgatták, még neki sem árulták el, hogy a milliárdos felesége után nyomoznak, azt állították, hogy egy 13 éves, eltűnt lány miatt keresték őt meg. Megkérték őt, hogy a házból, az ablakon át hadd figyeljék a környéket. Hat órán át ültek, végül késő este a tulajnak kellett megkérni őket, hogy távozzanak. Ekkor a rendőrök átültek a saját autójukba, és egész éjjel ott voltak.

A nyomozók 14 napon át vizsgálódtak a házban, ez a lapok szerint rendkívül ritkának, hosszúnak számít. Az újságok szerint „nem szokványos módszereket" is bevetettek a házkutatásnál, bár erről részleteket nem árultak el. 

Ahogy ment az idő, a médiában egyre többen tudomást szereztek az ügyről, de erőteljes kérést kaptak a hatóságoktól, hogy ne publikáljanak semmit.

A rendőrség végül január 9-én állt nyilvánosság elé, és kérte az emberek segítségét.

Tippeket várnak, hogy ki lehet az a két ismeretlen férfi, akiket biztonsági kamerák vettek fel a férfi munkahelyénél, a családi háztól 3,5 kilométerre lévő Futurum Ipari Parknál az emberrablás napján, reggel 7.36-kor, illetve 24 perccel később, amikor visszafele sétál egyikük. A felvételt ide kattintva láthatják. (Eredetileg három embert kerestek, ennyien voltak a felvételen összesen, de közülük a kerékpáros megvan, önként jelentkezett, neki nincs köze az ügyhöz.)

Bejelentették azt is januárban, hogy kutyákkal kezdik átvizsgálni a környéket, ezt mindaddig nem tudták elkezdeni, amíg nem volt nyilvános az emberrablás. Emellett arra kérték az embereket, hogy minden létező nyommal segítsék a hatóságokat.

Jelezzék, ha rejtőzködésre, bujdosásra utaló, szokatlan jeleket vesznek észre a környezetükben, például letakart ablakokat, megnövekedett autóforgalmat. Várnak az emberrablás idejében rögzített felvételeket is, legyenek azok autós belső kamerák, egyéb kamerák képei vagy szimpla mobilos felvételek a környékről. Azt is mondták a rendőrök, hogy tudtak nyomokat rögzíteni a házban, de nem árulják el, hogy pontosan miket. A feltételezések szerint egyébként a fürdőszobából, ablakon át rabolták el a nőt.

Laborban vizsgálják a házban hagyott, pénzt követelő, nyomtatóval feliratozott papírlapot is. A szakértők azt mondták a norvég lapoknak, hogy megnézik a tintát, amiből a nyomtató típusára lehet következtetni, megnézik az ujjlenyomatokat, azt, hogy nincsenek-e olyan benyomódások a lapon, amik olyankor maradnak, ha egy rajta lévő másik papírra ír valaki. Megnézik, hogy milyen vegyi anyagokat, rostokat tartalmaz a papír, ebből visszakövetik, honnan származik. A különböző gyártók különbözőképpen készítik a papírokat, és ha a rendőröknek szerencséjük van, a gyártó rejtett vízjele is ott lehet a papírban. Azt is megpróbálják visszakövetni, melyik nagykereskedőn keresztül, hol értékesítették a papírt, hogy legalább arra rájöjjenek, külföldiek vagy norvégok az elkövetők.

Az immár az Interpol által is keresett nőről azonban mindezek ellenére október 31. óta semmit nem tudni. Az utolsó életjel tőle, hogy aznap, a férje munkába indulása után negyedórával, 9.14-kor felhívta egy családtagját. A rendőrség is elismeri, hogy a nő ugyanúgy lehet külföldön, mint Norvégiában. Főleg, hogy – szintén múlt csütörtöki hír – a rablás után nem záratták le a határokat a rendőrök.

Az emberrablók nem kommunikálnak videón vagy telefonon, kizárólag titkosított digitális csatornákon üzennek, de ott is nagyon korlátozottan, lapértesülések szerint a rendőrök januári „coming outja" óta nem volt egyáltalán kapcsolat velük. Ami szokatlan az ügyben, hogy az emberrablók semmi bizonyítékot nem adtak eddig arról, hogy élne a nő, a rendőrség így azt javasolta a milliárdosnak, hogy amíg ez meg nem történik, addig ne fizessen. Igaz, arra sincs semmiféle utalás vagy nyom, hogy ne élne a feleség.

A család nem nyilatkozik, de január 15-én bejelentették, hogy

eltökéltek abban, hogy találjanak egy megoldást,

amennyiben bizonyítékot kapnak rá, hogy a nő él, és jó állapotban van. Tom Hagen a sajtó érdeklődésére sem volt hajlandó megmagyarázni, mit ért ezen a megfogalmazáson, bár nem nehéz kitalálni, mire gondolhatott. Az ügyvédje akkor annyit mondott, hogy a nő 10 hete tűnt el (ez mára már 11 hétre nőtt), a család elkeseredett, tehetetlennek érzi magát, és rendkívül kimerítő sokáig résztvevője lenni egy ilyen bizonytalan helyzetnek.

A hatóságok nem adják fel. A különböző tippek száma már 1100-nál jár, múlt szerdán az FBI is csatlakozott a nyomozáshoz, aznap egy szomszédnak is pont eszébe jutott, hogy látott az eltűnés reggelén egy szokásosnál gyorsabban hajtó ezüstszürke városi terepjárót, talán BMW X3-ast a Hagen-ház felé menni. 

Csütörtökön a norvég hatóságok bejelentették, hogy sikerült digitálisan feltérképezni a környéket a rablás idejét illetően, begyűjtötték a különböző ipari, autópálya- és egyéb kamerafelvételeket, valamint a mobilok cellaadatait. Ez utóbbi azért is fontos, mert a rendőrök szerint a felvételen szereplő ismeretlen férfi a fejéhez emelt egy mobilt, vagyis telefonált a helyszínen.

Norvégia egyébként érthető módon megdöbbent az eseten. A helyi lapoknak nyilatkozó kriminológusok és egyéb szakértők azt mondják, ez a típusú bűnözés nem jellemző a jólétben élő országra, ahol maga a bűnözési ráta is alacsony. Azt mondják, azért jelentenek könnyű célpontot ilyen ügyekben a norvégok, mert relatív sok a módos ember, és nyitott társadalomban élnek, nincsenek testőreik, nincsenek kamerák a házakon, megbíznak egymásban.

Források: az Nrk norvég közszolgálati média, a Dagbladet, a VG és a Dagens Næringsliv cikkei.

(Borítókép: A ház, ahonnan Anne-Elisabeth Hagent elrabolták - fotó:  JNTB Scanpix / Vidar Ruud / Reuters)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!