Melinda, Vivien
-4 °C
3 °C

Évtizedes örökösödési viszály kísérti az Esterházy-családot

K  AP20190123095
2019.01.23. 17:59 Módosítva: 2019.01.23. 18:58
A helyzet mostani állása szerint kedden délután nem emberrablás történt Eisenstadtban (Kismarton), ahol a hatalmas vagyont kezelő Esterházy Alapítvány vezetőjének édesanyját ültették be, és vitték el valahova egy autóval. Az egész eset körülményei mégis furcsák. Az Esterházy-utódok életét egy évtizedekre visszanyúló örökösödési viszály mérgezi, de komoly törésvonal van a születési arisztokrácia és a vagyont megöröklő, polgári származású családtagok között is.

A 88 éves Magdolna Theresia Ottrubay a hatalmas Esterházy-vagyont kezelő Ottrubay István édesanyja. A járókerettel közlekedő idős asszony és gondozónője kedden történetesen éppen az Esterhazystraßén sétált, amikor két fekete SUV fékezett mellettük. Az autókból két férfi  és két nő, köztük "egy magas, szőke, kalapot viselő" nő szállt ki, akik a gondozónőt félreállították (egyes hírek szerint félrelökték), majd az idős nőt beültették az autóba és csikorgó kerekekkel gyorsan elhajtottak.

Nem rabolták el, de a fia nem tudott róla

A legújabb hírek szerint az idős asszony lánya már aznap este 10 órakor jelezte a tiroli rendőrségnek, hogy édesanyja ott van nála az Eisenstadtól 420 kilométerre fekvő Kitzbühelben, ami ismert nyaralóhely és síterep. Az asszony lánya azt mondta: Magdolna Theresia Ottrubay önszántából ült be az autóba, semmilyen emberrablás nem történt. Állítása szerint a Sopronban Magdalena Theresia von Arentschild néven született idős asszony kívánsága volt, hogy élete alkonyát szerettei körében tölthesse el. Később a család egyik tagja azt is közölte: ehhez a szokatlan megoldáshoz kellett folyamodniuk, hogy rokonukat a család körében tudják, ezt ugyanis korábban lehetetlenné tették számukra. Az Esterházy örökséget kezelő alapítvány nem kívánt nyilatkozni az ügyben mondván mindez magánügy. 

Ami furcsa az egészben, hogy az asszony fia, az Esterházy-vagyont kezelő Ottrubay István erről semmit nem tudott. Még érdekesebb - már ha hinni lehet a Kronen Zeitung értesülésének - hogy a rendőrséget csak 50 perccel az asszony utcai "elrablása" után értesítették. A rendőrség viszont ezután hatalmas erőkkel vonult ki. Utakat zártak le, az osztrák sajtó szerint nagyrészt magyar rendszámú autókat állítottak félre, és nemzetközi körözést is kiadtak.  Az osztrák belügyminiszter kezdettől óvatosan nyilatkozott. Azt mondta, nem klasszikus emberrablási ügyről lehet szó.

Nem ez ez első furcsa eset az Esterházy-család legújabb kori krónikájából. 2004-ben a család bajor grófi ágának két tagja, Esterházy Christine és Endre azt állították, hogy Esterházy Pál herceg özvegyét és a családi vagyon egyedüli örökösét, Esterházy (lánykori nevén Ottrubay) Melindát valakik saját eisenstadti kastélyában tartják fogva, nekik pedig megtiltották, hogy meglátogassák.

A két örökös azt állította, hogy a családi vagyon kezelője, Ottrubay István tartja fogságban és zárja el a külvilágtól rokonukat, mert pénzt akar kimenteni magának az Esterházyak vagyonából. Ezek után mindkét oldal beperelte egymást, még ha később maga az állítólagos fogoly, Esterházy Melinda azt is mondta, hogy szó sem volt semmi ilyesmiről.

Szerelem a legnehezebb időkben

Az Esterházy-családon belüli viszálykodás gyökerének megértéséhet menjünk vissza néhány évtizedet az időben. A hercegi hitbizomány 1937-ben megszűnt, az Esterházy-vagyon az akkori herceg, V. Esterházy Pál magánvagyonává vált. A jó kiállású, negyven esztendős herceg 1941-ben ismerte meg a nála 19 évvel fiatalabb Ottrubay Melindát, az Operaház későbbi prímabalerináját. Együtt teniszeztek a Margitszigeten, cukrászdákban találkoztak, a herceg elment Melinda operaházi fellépéseire, virágot küldött neki, éveken át udvarolt a jó nevelést kapott, de mégiscsak polgári származású nőnek. Ezt a kapcsolatot a rangkülönbség miatt az Esterházy-család egy része már ekkor nem nézte jó szemmel.

Esterházy Pál, Ottrubay Melinda, a testvére, József és szüleik együtt vészelték át Budapest ostromát az Esterházy család budai palotájának pincéjében. Esterházy Pál és Ottrubay Melinda 1946-ban szűk körben házasodtak össze Budapesten, nászútra a Balatonra mentek, majd Budapesten éltek viszonylag szerény körülmények között. Az Esterházyak magyarországi birtokait eddigre már államosították, a burgenlandi birtokokat az ausztriai szovjet katonai közigazgatás vette zár alá. Esterházy Pált 1948-ban letartóztatta az ÁVH, majd a Mindszenty-perben koncepciós vádak alapján 15 év fegyházra és vagyonvesztésre ítélték. 

Ottrubay Melinda a nehéz időkben is kitartott férje mellett, akivel levelet is alig válthatott, és csak a legritkább esetben látogathatta meg őt a börtönben. Az ötvenes évek elején az Ottrubay családot is kitelepítették, a megpróbáltatásokba beleroppanó Ottrubay Melinda ezt az időszakot egy budapesti idegklinikán vészelte át. Esterházy Pál 1956-ban szabadult, a főnemesi család burgenlandi birtokának alkalmazottai egy vöröskeresztes autóval menekítették ki a házaspárt az országból, akik végül Svájcban telepedtek le. Gyermekük nem született.

A hatvanas évektől idejük nagy részét a visszakapott burgenlandi birtokok igazgatása kötötte le. Esterházy Pál kezdettől bevonta Ottrubay Melindát a vagyon kezelésébe, az asszony minden fontos tanácskozáson ott volt. Esterházy Pál 1989-ben halt meg, végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát Ottrubay Melindára hagyta.

A rokonok egy része rendkívül csalódott volt

Hatalmas vagyonról van szó, még ha az Esterházyak birtokának nagyobb része Magyarországon is maradt. 22 ezer hektár erdő, közel 6 ezer hektár mezőgazdaságilag hasznosított terület, 16,5 hektár a Fertő-tó természetvédelmi területén, több kastély és nagy mennyiségű műkincs Ausztriában. A vagyon a rendkívül konzervatív családi becslés szerint 800 millió eurót (kb. 250 milliárd forintot) ér. Szoktak emlegetni 1-1,2 milliárd eurós Esterházy-vagyont is, de a család szerint ez túlzás, hiszen a kastélyok, a fraknói vár vagy a történelmi gyűjtemények eleve nem idegeníthetők el, és értékük számokban nem is fejezhető ki.

Esterházy Pál halála után érdekes helyzet alakult ki a történelmi családban. A hercegi, illetve a családfői címet legidősebbként II. Esterházy Antal (Anton) nyerte el, a vagyon azonban teljes egészében Ottrubay Melindáé lett. Az Esterházy alapítványok honlapján erről ezt írják:

A rokonok egy része rendkívül csalódott volt. A kedélyek megnyugtatására Melinda 1990-ben a kedvező piaci helyzetet kihasználva eladta a bécsi Wallner utcában lévő palotát. Az átszámítva 24 millió eurós bevételből milliókat ajándékozott a rokonoknak. Sajnálatos, hogy csupán néhány évvel később különböző nemesi származású rokonok a megajándékozottak köréből újabb anyagi követelésekkel léptek fel Melindával szemben.

Melinda és öccse, Ottrubay József a kilencvenes évek elején úgy döntött: a földbirtokokból, kastélyokból álló hatalmas örökség megőrzése, egyben tartása és gyarapítása érdekében a vagyont magánalapítványokba helyezi. Az alapítványi forma tette lehetővé, hogy a vagyont ne lehessen elidegeníteni, a hasznot pedig elsődlegesen az Esterházy kastélyok és a kulturális örökség megőrzésére fordítsák. 

A kilencvenes évek közepén ezért 3 magánalapítványt hoztak létre:

  1. Az egyik Esterházy Antal herceget, az elhunyt Esterházy Pál unokaöccsét, a történelmi család fejét illette, amelyhez a kismartoni Esterházy-kastély, a Fertő tó nyugati partja és a Lajta-hegység területén lévő összesen 15 ezer hektárnyi birtok került.
  2. A másik alapítványt az elhunyt Esterházy Pál Bécsben élő fivére, Esterházy László és lányai kapták meg. Ebbe összesen 6 ezer hektár föld, nagyobb erdőségek és Léka (Lockenhaus) kastélya tartozott.
  3. A harmadik alapítványt tartotta meg magának Ottrubay Melinda. Ennek központja a fraknói vár (Burg Forchtenstein) és környéke, összesen 19 ezer hektár területtel.

Szórakozásra nem ad pénzt

Melinda volt az, aki a szűkebb családi körhöz tartozó rokonoknak az alapítványokkal összefüggésben meghatározott juttatásokat folyósított, és meghatározott feladatokat adott. A legtöbben köszönettel fogadták, és mindent megtesznek azért, hogy feladatukat megfelelően teljesítsék

- olvasható az Esterházy alapítvány honlapján. Itt utalnak arra is, hogy maga Esterházy Pál még életében szigorúan ellenezte a vagyon családon belüli felosztását, hogy azt ne kótyavetyéljék el. Az Esterházy családtagok között számos olyan személy van, akik juttatásokat kapnak az alapítványoktól tanulmányaik folytatásához vagy önálló életük kialakításához, de

pusztán szórakozás céljából nem ad pénzt az alapítvány.

A honlap arra is utal, hogy komoly törésvonal lehetett a születési arisztokrácia és a polgári származású Esterházy-örökösök között. Ottrubay Melindáról azt írják: férjéhez hasonlóan ő is tartózkodó volt az arisztokráciával szemben. Fontos volt számára, hogy a rokonsághoz és a családhoz fűződő kapcsolatokat ápolja, azonban a vagyonigazgatás terén mindig professzionális, polgári származású szakemberek kaptak teret. Férje az egyetlen volt a családban, aki két felsőfokú végzettséggel is rendelkezett, jogi és erdőgazdálkodási diplomát is szerzett.

Számára mindig a munka minősége állt a középpontban! Mindig is elborzasztotta, ha valaki csak a nevéből akart megélni.

Megvonták a herceg apanázsát

Igazán akkor durvultak el a dolgok, amikor a visszavonulását tervező Ottrubay Melinda 2001-ben a testvére fiát, a korábban a budapesti HVB Banknál vezető beosztásban dolgozó Ottrubay Istvánt (Stefan Ottrubayt) tette meg az alapítványok igazgatójává. Ezt Esterházy Antal herceg nyíltan ellenezte. Válaszul Ottrubay Melinda 2002-ben megszüntette az alapítványok működése felett őrködő családi tanácsot, megvonta Esterházy Antal családfői jogát és havi 5 ezer eurós apanázsát.

A banki tapasztalatokkal rendelkező Ottrubay István 2002-ben átalakította az alapítványi struktúrát. Ekkor jött létre az Esterházy Vállalatok GmbH, amely menedzsmentcégként az átalakított alapítványok vagyonát kezeli és gyarapítja. A cég 130 alkalmazottat foglalkoztat, a komoly földbirtokok miatt jelentős befolyása van a burgenlandi gazdaságra, borászatot, fakitermelést, biogazdálkodást folytat, üdülőket tart fenn, turisztikai szolgáltatást végez. Az alapítványok fennállásuk óta több mint 50 millió eurót ruháztak be az Esterházy-kastélyok fenntartásába, felújításába, a gyűjtemények megőrzésébe. 

Ottrubay Melinda 2014-ben hunyt el családja körében, Eisenstadtban. Halála után ismét feléledt az örökösödési háború. Akkor a családi tanács éléről letaszított Esterházy Antal fia, a 28 éves Paul-Anton Esterhazy lépett elő az osztrák ügyészségen azzal, hogy apjának a családi alapítványból való kiszorításáról nincsenek hitelt érdemlő dokumentumok. Paul-Anton Esterhazy azt állította, hogy 2004-ig nagyon jó viszonyt ápolt Ottrubay Melindával, de az idős asszonnyal ezután már nem tudta felvenni a kapcsolatot. Azt mondta: nem a pénz miatt lépett elő, hanem azért, mert őt is megilletik az alapítványok irányításának jogai.

Az Esterházy alapítványok honlapján ez is olvasható: 

Bizonyos tanácsadók és befolyásolók – rendszerint munkanélküli ügyvédek – megpróbálnak olykor az alapítvány és azok szervezetei ellen fellépni. A hivatali szervek és bíróságok évek óta elutasítják ezeket a beadványokat. Ezek a személyek bizakodnak, hogy valamikor talán nassolhatnak majd a más tulajdonából. 

A magyar állammal is pereskednek 

Az Esterházy  alapítványok a magyar állammal is perben állnak. A hercegi család ugyanis pert indított a fraknói várból Budapestre átszállított, azóta pedig a fertődi Esterházy-kastélyban a látogatóktól elzárva őrzött 260 műtárgy visszaszerzéséért. Az Esterházy család háromszáz éven át gyűjtötte össze az ötvösmunkákat (tálakat, kupákat, serlegeket), értékes textileket, ékszereket és díszfegyvereket. Ezt a legendás gyűjteményt, vagy legalábbis egy részét utoljára nagy kiállításon 2006 és 2008 között láthatta a közönség az Iparművészeti Múzeumban, ekkor magyar és német nyelvű katalógus is készült róla. A perben február 22-én várható döntés a fővárosi bíróságon. 

  

(Borítókép:  Az Esterházy-kastély a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt) 2019. január 23-án. - fotó:  Ronald Zak / AP / MTI)