Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

A brit parlament nem akar rendezetlen brexitet, de halasztást sem

2019-01-29T180144Z 1603601458 RC176D59BE20 RTRMADP 3 BRITAIN-EU
2019.01.29. 21:55 Módosítva: 2019.01.30. 00:14
Megszavazták a brit alsóház képviselői, hogy újra akarják tárgyalni az Egyesült Királyság kilépési megállapodását az EU-ból. Nem szavaztak meg azonban több időt a tárgyalásokra, az pedig föl sem merült, hogy visszavonják a kilépési kérvényt. Theresa May kormányfő majdnem ugyanazokkal a kártyákkal, de az alsóház döntését lobogtatva indul vissza tárgyalni Brüsszelbe, amelyekkel egyszer már vesztett.

A brit alsóház megszavazta kedden este, hogy változtatást akar a Theresa May kormányfő január 15-én óriási többséggel leszavazott brexitmegállapodásában. A megállapodásban foglalt ír-északír tartalékmegoldásra vonatkozó részt szeretnék átírni, alternatív megoldásokat akarnak. Azt is kinyilvánították egy javaslat támogatásával, hogy nem akarnak rendezetlen kilépést.

Összesen hét, különböző képviselők által beadott javaslatról szavaztak az alsóházban, amikkel jelentősen befolyásolhatták volna a brexit menetét, és lehetőségük volt megkötni May kezét. Ezek közül azonban csak az említett kettő kapott többséget.

Nem ment át a munkáspárti Yvette Cooper beadványa, amely arra kötelezte volna a kormányt, hogy halassza el a kilépés március 29-i dátumát, amennyiben nem sikerül elfogadni egy brexitmegállapodást február végéig az alsóházban. Ehhez egyébként az EU többi tagországának beleegyezése is kellett volna. Az a javaslat is elbukott, ami innentől minden héten vitát, és szavazásokat tartott volna alternatív brexitjavaslatokról.

May a keddi szavazások előtt jelentette be, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újranyitását kéri majd az Európai Uniótól. A kormányfő már hétfőn beállt Graham Brady tory képviselő javaslata mögé, amivel a parlament lényegében azt üzeni az EU-nak, hogy vizsgálja felül az ír-északír tartalékmegoldást. (Ez azt is jelentette egyébként, hogy most May is amellett érvelt, hogy változtatni kell azon a megállapodáson, amit korábban még az elérhető legjobbnak nevezett.)

Az itt részletezett probléma lényege, hogy ha kilépnek a vámunióból, akkor vámhatárt kellene felhúzni Írország és Észak-Írország között az Ír-szigeten, márpedig a béke zálogaként itt tilos határellenőrző infrastruktúrát létesíteni. A megállapodásba ezért került a tartalékmegoldás, ami lényegében addig a vámunióban tartaná az Egyesült Királyságot, amíg nem találnak megnyugtató megoldást a dilemmára.

A keddi szavazás után May az alsóházi döntést lobogtatva mehet vissza tárgyalni az EU-ba, hogy egy jogilag kötelező ígéretet kapjon arról, hogy az Egyesült Királyság nem ragadhat határozatlan időre a vámunióban. May a keddi szavazások után azt kommunikálná az EU felé, hogy ha hozzányúlnának a tartalékmegoldáshoz, akkor átmehetne a brit parlamentben egy módosított formában a javaslata egy későbbi szavazáson.

May a szavazás után azt mondta, hogy szerinte a képviselők többsége kinyilvánította, támogatná a megállapodást, ha változtatnak a tartalékmegoldáson. „Világosan látszik, hogy van egy út, amivel biztosíthatjuk a többséget" – mondta. May elismerte, hogy az EU nem nagyon akarja újranyitni a tárgyalásokat, ezért nem lesz könnyű dolga. Végül azt is hozzátette, hogy pusztán a rendezetlen kilépés ellenzése nem fogja megakadályozni, hogy az következzen.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője is beleegyezett, hogy leüljön Mayjel átbeszélni, mik legyenek a következő lépések. Eddig ezt ahhoz kötötte, hogy May zárja ki a rendezetlen kilépés lehetőségét.

EU: Ha a britek ígérnek valamit a jövőre nézve, akkor beszélhetünk

EU-s részről minden lényeges döntést a brexittel kapcsolatban az uniós kormányfők és államfők testülete, az Európai Tanács hoz meg. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közleményben reagált a kedd esti szavazásokra. Üdvözölte, hogy a brit parlament is szeretné elkerülni a megállapodás nélküli kilépést.

Újból leszögezte, hogy a már letárgyalt kilépési megállapodásról nem nyitnak új vitát és nem változtatják meg.

Hozzátette viszont, hogy ha a britektől jelzést kapnak arra nézve, hogy hogyan képzelik pontosan a jövőbeli kapcsolatokat, akkor az unió vezetői is átgondolják, hogy mit tudnak ajánlani. „Ha kialakulnának az Egyesült Királyság szándékai a jövőbeli kapcsolatokról, készen állnánk újragondolni a brit javaslatot, és hozzáigazítanánk a politikai nyilatkozatunk tartalmát és elkötelezettségi szintjét, tiszteletben tartva a már lefektetett elveket” – írta a lengyel politikus.

Egy politikai nyilatkozatot már kiadtak az uniós vezetők, amelyben megerősítették, hogy EU–Nagy-Britannia vámuniót csak akkor tartanának fent a megállapodásban foglalt, 2020 végéig tartó átmeneti időszak után, ha másképp nem lehet nyitva tartani az ír–északír határt, és akkor is csak a lehető legrövidebb időre. Konkrét időtartamot azonban nem nevezett meg ez a nyilatkozat, hogy hány évet jelent a „lehető legrövidebb idő”.

Tusk azt írta, hogy az EU adna haladékot a kilépésre, ha a britek alapos indoklással kérnék. Ugyanakkor folytatják a felkészülést minden eshetőségre, többek között egy megállapodás nélküli kilépésre is.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, és az EP-választási csúcsjelöltje azt mondta, nincs értelme újranyitni a tárgyalásokat. Elzárkózott ettől Emmanuel Macron francia elnök, és az ír kormány is.

Uniós oldalon az sem mindent felülíró cél, hogy a britek kényelmesen megússzák a brexitet, nehogy más tagállamok EU-ellenes ellenzékét bátorítsák – különösen a májusi EP-választás előtt.

Két hónap van hátra

Azt már bejelentették, hogy May szerdán telefonon beszél majd Tuskkal. Korábban brit sajtóértesülések arról szóltak, hogy két hét múlva, február 13-án tervezne May újabb szavazást egy módosított megállapodásról, már ha addig sikerül bármilyen változtatást elérnie.

Kedden pontosan két hónap van hátra a brexit március 29-i dátumáig. Ha addig

  • nem sikerül elfogadni egy, az EU többi tagországa által is jóváhagyott megállapodást a brit alsóházban, 
  • vagy nem sikerül elérniük a briteknek a határidő meghosszabbítását (amire vonatkozó javaslatokat kedden leszavaztak, tehát nincs erre hivatalosan szándék sem),
  • esetleg nem vonják vissza a kilépést, amit egyoldalúan megtehetnének, de ilyen javaslatot be sem adtak szavazásra,

akkor rendezetlen formában (ennek hatásairól bővebben itt), egyik napról a másikra esnének ki az unióból. Az alsóházban eddig is arról volt a legnagyobb egyetértés, hogy ezt minden eszközzel el akarják kerülni, ezt kedden egy hivatalos szavazással is megerősítették, de ennek nincs jogilag kötelező ereje.

A font bezuhant, miután az alsóház elvetette a határidő meghosszabbítását célzó javaslatokat, de a szavazások végére újra erősödni kezdett. A piacok leginkább egy rendezetlen kilépéstől tartanak, ami felfordulást hozhatna, az Egyesült Királyságot, és kisebb mértékben az EU-t is eléggé megviselné.

A kilépés dátumához közeledve még II. Erzsébet királynő is részben szakított azzal a hagyománnyal, hogy az uralkodó semmilyen politikai kérdésben nem formál véleményt. Habár nem mondta ki a brexit szót, de egy könnyen dekódolható üzenetben arra sürgette a briteket, hogy jussanak közös nevezőre.

Még mindig lehet megegyezés az utolsó percben is

Őrültségnek tűnik, amit a brit képviselők csinálnak, de lehet, hogy van benne rendszer: ha megszavazták volna, hogy több időre van szükség a további tárgyalásokra az EU-val, valószínűleg csak a meddő vitát nyújtották volna el. A legkényesebb kompromisszumokat igénylő döntések ugyanis az utolsó pillanatban szoktak csak megszületni az európai uniós kormányok között.

A legvégső határidő nyomása nagyon komoly faktor a döntéshozatalban. Ez alapján még az is teljesen elképzelhető, hogy az EU-s kormányok és a brit parlament csak egy héttel a kilépés dátuma előtt fognak lényeges engedményeket tenni a másik felé. És csak azért nem húzhatják a tárgyalásokat a kilépés éjszakájáig, mert a megegyezés után kell valamennyi időt hagyni arra, hogy az Európai Parlament (EP) és az uniós országok törvényhozásai rohamtempóban ratifikálják azt. Szerencsére (vagy szándékosan így tervezve) az EP a március 29. előtti héten éppen plenáris ülést tart. Legkésőbb azon az ülésen hagyhatnak jóvá egy megállapodást.

A határidő közeledte az EU-ra azért helyez nyomást, mert egy rendezetlen kilépés után az ír-északír határon elvileg fel kellene állítani a határellenőrzéshez szükséges infrastruktúrát, amiből nagyon komoly konfliktus kerekedhet Észak-Írországban. Tehát éppen az a feltétel nem teljesülne, amely az Európai Uniónak a legfontosabb, és amihez az EU végig ragaszkodott a tárgyalások során: hogy ne legyen határellenőrzés ezen a szakaszon.

A britek részéről pedig Theresa  May papíron legalábbis abban reménykedhet, hogy a kilépés dátumához közeledve a brit képviselők közül is lesznek, akiket megrémít annyira a rendezetlen kilépés lehetősége, hogy mégis az ő történelmi léptékben leszavazott megállapodását látják majd a legkisebb rossznak.

A politikai szkander közben azonban az sem mindegy, hogy a piacok és az üzleti szereplők is egyre idegesebbek lesznek a határidő közeledtével: a cégeknek és vállalkozásoknak egyáltalán nem mindegy, hogy előre tudnak számolni egy forgatókönyvvel, vagy az utolsó pillanatig maradna a bizonytalanság, és a legrosszabb verzióra kellene készülniük. Ez pedig önmagában is elég nagy nyomás lehet majd a szereplőkre a következő két hónapban.

(Borítókép: Theresa May. Fotó: Handout / Reuters)