Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Azért csinálom ezt, mert ti, felnőttek, beleszartok a jövőmbe

2019-01-31T172904Z 338167142 RC1CD4E49AB0 RTRMADP 3 GERMANY-COAL
2019.02.04. 17:04
Az elmúlt hónapokban érzékelhetően egyre jobban elkezdte foglalkoztatni, aggasztani az embereket a globális felmelegedés. A téma már nem csak a Greenpeace, a tudományos szaklapok és a hangzatos újságcikkek elvontnak tűnő univerzumában cirkulál, hanem százezreket visz utcára világszerte. A tüntetések közös pontja, hogy a résztvevők (és sokszor a szervezők is) diákok. Olyan fiatalok, akik szeretnék elérni, hogy felnőtt korukban is élhető legyen a bolygó, amelyre születtek, ezért pedig hajlandóak nyomást gyakorolni a politikusokra. Ez lesz a következő évtizedek meghatározó konfliktusa a világban, egyik oldalon a rövid távú gazdasági szempontokat szem előtt tartó populista vezetőkkel és a keményen dolgozó kisemberekkel, másik oldalon a jövőjükért aggódó fiatalokkal.
  • Belgiumban lassan mindennapossá válnak a globális felmelegedés miatti demonstrációk. Először csak 3 ezren voltak, aztán 12 ezren, majd 35 ezren, utána a rossz idő ellenére 70 ezren, míg legutóbb is közel 30 ezren. A demonstrációkat a Youth for Climate (fiatalok a klímáért) nevű mozgalom szervezi, és olyan politikát követelnek a belga kormánytól és az Európai Uniótól, amelynek célja, hogy a Föld légkörének felmelegedése az iparosodás előtti mértékhez képest 1,5 fok alatt maradjon. Sok iskolában a tanárok nem írják be hiányzásnak a tüntetéseken való részvételt, vagy épp a szülő igazolja, hogy a gyereke demonstráción járt. 
  • Január közepén Németország és Svájc több tucat városában tüntettek a diákok, mert úgy érzik, kormányaik nem tesznek megfelelő lépéseket a klímaváltozás ellen. Egy svéd kezdeményezést követnek, amelynek lényege, hogy a tanulók hetente tartanak egy sztrájkot a globális felmelegedés elleni küzdelem fontosságára. 
  • November végén több ezer diák sétált ki ebédidőben Ausztrália több városában, hogy a kormány klímaváltozással kapcsolatos tétlensége miatt tüntessenek. Az ausztrál kormányfő lemondását is követelték, miután a kormány egyik minisztere arról beszélt egy interjúban, hogy vesztésre állnak a globális felmelegedéssel szemben. A konzervatív ausztrál kormány idén még lazította is elköteleződését a párizsi klímaegyezmény betartása iránt. 
  • Három hónapja 50 ezren tüntettek Montrealban, hogy hatékonyabb klímapolitikát követeljenek a kormányuktól. Az eseményt szervező csoport vezetője szerint rendkívül frusztráltak, hogy a legutóbbi választási kampány során alig esett szó környezeti kérdésekről, holott rendkívül fontos lenne megoldani a helyzetet. Belgiumhoz hasonlóan Kanadában is egyre többen mennek ki a klímaváltozásról szóló demonstrációkra. 
  • Szeptember 8-án a 350.org nevű csoport 90 országban több mint 950 tüntetést szervezett a témában. Párizsban több tízezren jöttek össze, az esemény a korábban lemondott francia környezetvédelmi miniszter melletti kiállás is volt egyben. Nicolas Holut azért mondott le, mert úgy érezte, a kormányban nem támogatják eléggé a klímaváltozás elleni harcot. 

A lány a színfalak mögött

Biztos sokan felteszik maguknak a kérdés, hogy ki lehet a szálakat a paraván mögül láthatatlanul mozgató bábmester, mert kell, hogy legyen valami összehangoltság abban, hogy több százezer tinédzser a világon egyszer csak úgy döntött, hogy iskolaidőben tüntetni kezd a klímaváltozással szemben tutyimutyi kormányaik ellen.

És igen, van vezéralak, az eseményeket egy 16 éves lány inspirálta, aki tavaly ősszel úgy döntött, nem megy iskolába, hogy a választások előtt a problémára irányítsa a politikusok figyelmét. Az akkor még csak 15 éves Greta Thunberg két hétig a svéd parlament oldalában ült csendben, és a következő feliratú szórólapokat osztogatott: 

Azért csinálom ezt, mert ti, felnőttek, beleszartok a jövőmbe. 

A sztrájk ősz óta zajlik, a lány péntekenként nem jár be a suliba egészen addig, míg Svédország nem csökkenti 15 százalékkal a szénkibocsájtását.

Az akciót egyedül kezdte, aztán világszerte legalább 20 ezer diák csatlakozott hozzá több kontinensről és nagyjából 270 városból. Thunberg aktivizmusa nem állt meg szórólapok osztogatásában, megragadta a rá irányuló figyelmet és elment az ENSZ decemberi klímakonferenciájára, ahol a nemzetközi szervezet főtitkárával is találkozott. "Mivel a vezetőink úgy viselkednek, mint a gyerekek, nekünk kell vállalnunk azt a felelősséget, amit nekik kellett volna már nagyon rég" – fogalmazott a diáklány a katowicei találkozón. Legutóbbi akciója során Thunberg 32 órát utazott vonattal Davosba a Világgazdasági Fórumra, ahol mínusz 18 fokban a hegy lábánál éjszakázott, hogy felhívja a világ vezetőinek figyelmét a klímaváltozás elleni harc szükségességére. Thunberg hátteréről és családjáról ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Világ vége vs. hónap vége

Miközben a fiatalok világszerte követelik a kormányaiktól a hatékony klímapolitikát, a franciaországi sárga mellényes tüntetések arra is rávilágítottak, hogy mennyire nem egyszerű a helyzet. Novemberben több mint százezer francia ment utcára azért, mert a kormány meg akarta emelni az üzemanyagok környezetvédelmi adóját. Pedig a témával foglalkozó tudósok régóta azt mondják, hogy az áremelés lenne a leghatékonyabb módja a károsanyag-kibocsátás csökkentésének, amellett természetesen hogy egyre elterjedtebbé és olcsóbbá teszik az elektromos autókat. 

Emmanuel Macron szerint a magasabb adóra azért lett volna szükség, hogy elkerüljük a világ végét, mire a sárga mellényesek azt mondták,

nehéz a világ végéről beszélni, miközben ők csak a hónap végéig látnak el. A francia elnöknek végül vissza kellett táncolnia az adóemelésből.

William Nordhaus, Nobel-díjas közgazdász szerint az adóemelés nem volt megfelelően előkészítve, nem magyarázták el kellőképpen az embereknek a szükségességét, és nem megfelelő kifejezésekkel operáltak. 

Bár a párizsi események intenzitása valószínűleg mindenkit meglepett, nem ez volt az első ilyen jellegű konfliktus az utóbbi időben. Ősszel a magas benzinárak miatt tiltakozásul Indiában iskolákat és kormányhivatalokat állítottak le, két éve Mexikóban erőszakos tüntetések törtek ki az üzemanyag 20 százalékos emelkedése miatt. Tavaly ősszel pedig Washington állam lakói szavazták le, hogy a világ először náluk bevezessék a szénadót.

Lakjon jól a kecske, maradjon meg a káposzta

A helyzet úgy áll, hogy a tudománynak hiába van válasza arra, hogyan enyhítse a nyakunkon lévő klímakatasztrófa mértékét, a világ vezetőinek arra is megoldást kell találni, hogy miközben csökkenteni próbálják a káros anyagok kibocsátását, ne okozzanak komplett politikai felfordulást. Közgazdászok alkalmas módszer lehet erre, hogy a környezetvédelmi adók emelésével párhuzamosan csökkentik az alacsonyabb keresetű emberek adóterheit. 

Fontos látni ugyanakkor, hogy a franciák nem azért tüntettek olyan hevesen, mert szeretnék, ha a a klímaváltozás minél előbb elpusztítaná a Földet, sokkal inkább a magas árakról, a fejük felett meghozott politikai döntésekről szóltak a demonstrációk a WWF francia vezetője szerint. Vagyis: a franciáknak nem a környezet megóvásával volt problémájuk, hanem azzal, hogy ennek az árát a már így is eléggé kizsigerelt emberekkel akarták megfizettetni. 

Ez a kettősség a magyar emberek gondolkodásában is megjelenik. Az Eurobarometer tavaly novemberi felmérése szerint

miközben a magyarok nagyon fontosnak tartják a globális felmelegedés elleni küzdelmet, kiemelkedően fontos szempont nekik az alacsony árak garantálása is. 

Az EU polgárai egyébként egyre fontosabbnak tartják a környezeti kérdéseket. Bár a 28 ország lakossága között végzett felmérés alapján a többség (15 százalék) a nyugdíjellátás biztosítását látja a legkomolyabb problémának, a környezeti-, klíma-, és energiaügyek a második leglényegesebb (14 százalék) kérdés. Az is figyelemre méltó, hogy tavaszhoz képest a nyugdíjellátást kevesebben, míg a klímakérdést többen látják fontos megoldandó problémának. 

A nemzetközi olajlobbi nem enged

Bár világszerte egyre több embert foglalkoztak a klímaváltozás, az ügy egyébként is bonyolult megoldását tovább nehezíti, hogy a világ két nagyhatalmának vezetője azt mondja, nincs itt semmi probléma, sőt. 

Donald Trump nemcsak hogy kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, hanem szisztematikus hadjáratot indított az általa hoaxnak, kamunak nevezett területtel foglalkozó kutatások ellen is. A szélsőjobboldali brazil elnök pedig egyik első intézkedésével zöld utat nyitott Brazília esőerdejeinek irtása előtt. Mivel utóbbi esetben a Föld tüdejéről beszélünk, Jair Bolsonaro döntésének már rövid távon is drámai következményei lesznek, az elnök ugyanakkor gazdasági akadálynak nevezte az esőerdők jogszabályi védelmét. 

Nincs egyedül ezzel a véleményével, a klímaváltozás elleni küzdelmet szintén gazdasági akadálynak érzik az olajipar nemzetközi lobbicsoportjai, akik az ENSZ decemberi klímacsúcsán közösen próbálták akadályozni, hogy bármilyen következménye legyen a világ klímamentő csomagjának. Miközben a legtöbb ország támogatott egy fontos, a felmelegedés elleni küzdelmet felgyorsító jelentést, az amerikaiak, oroszok, a szaúdiak és a kuvaitiak egyes szavakon vitatkoztak, amivel sikerült blokkolni az egész jelentés elfogadását.

 A helyzet több szempontból is teljesen abszurd. Gazdasági csoportok akadályozzák egy olyan ügy előmozdítását, amelyben teljes a tudományos konszenzus, és a világ vezetői között is nagy az egyetértés, pár kivételtől eltekintve. Az a pár kivétel pedig a 73 éves Trump, és a 63 éves Bolsonaro, akik úgy hoznak meg globálisan rendkívül káros döntéseket, hogy azok következményeit nyilvánvalóan nem nekik kell majd viselniük pár évtized múlva. 

Vagy jóval korábban

Borítókép: német fiatalok demonstrációja Berlinben 2019. január 25-én. Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters.