Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Úgy versengenek a trónkövetelők, mintha fel is ülhetnének rá

francia franciaorszag tronorokosok
2019.02.09. 13:41

Máig vannak Franciaországban, akik kitartóan követelik az V. Köztársaság helyett a királyság visszaállítását. Ehhez hivatalos trónkövetelőik is vannak, akik tényleg az utolsó francia királyokig vezetik vissza vérvonalukat, és egymással is vitáznak arról, hogy melyiküknek van több joga ahhoz a trónhoz, amire valószínűleg soha nem ülhetnek fel.

Január végén az egyik ág fejének halála miatt kerültek előtérbe a hírekben, de a családok fiatalabb tagjai aktívan megpróbáltak felkapaszkodni a sárga mellényes tüntetéshullámra, és egyébként is minden alkalmat megragadnának, hogy feltűnősködjenek kicsit a médiában.

XVI. Lajos kivégzésének évfordulóján halt meg

Orléans-i Henrik (Henri d'Orléans), Párizs grófja pont annak a XVI. Lajosnak a kivégzésének (1793. január 21.) az évfordulóján halt meg, akinek a perében a lefejezésre szavazott a Nemzeti Konvent képviselőjeként egyik őse, Égalité Fülöp. A trónt utolsó francia királyként a fia, I. Lajos Fülöp foglalta el 1830-1848 között, azóta csak trónkövetelők vannak. A január végén 85 éves korában meghalt Orléans-i Henrik például VII. Henrik néven tartott igényt a koronára.

Orléans-i Henrik második volt a 11 gyermekes családban, még Belgiumban született, gyerekkorában pedig Marokkóban, Spanyolországban és Portugáliában is élt. A francia uralkodóház vezetőjére vonatkozó száműzetési törvény ellenére Vincent Auriol köztársasági elnök engedélyezte hazatérését Franciaországba. Ott politikatudományt tanult, harcolt az algériai háborúban is, a leszerelése után pedig bankárként dolgozott.

1957-ben lett Clermont grófja, feleségül vette Württembergi Mária-Teréziát, akivel öt gyerekük született, de 1977-től külön éltek, és 1984-ben hivatalosan is elváltak, amiért apja kitagadta. 66 éves volt, amikor három évvel a halála előtt, 1996-ban apja mégis elismerte az örökösödési rendben.

Olyan játszmák mennek, mint régen

Talán meglepőnek tűnhet, de ebből is látszik, hogy a trónkövetelői címhez legalább annyira tudnak ragaszkodni az örökösök, mintha egy napon tényleg a korona is járna majd mellé. Orléans-i Henrik esetében is éveken át komoly családi vitát váltott ki, hogy ki követhesse majd egyszer a sorban. Sokáig legidősebb fiát, Orléans-i Ferencet (François d'Orléans) pártolta, akinek öccse, Orléans-i János (Jean d'Orléans) azonban magának követelte az örökösi címet – már csak azért is, mert nagyapja egyszer már őt tette meg az ág leendő fejének arra az időre, amíg az apját éppen kitagadta.

Orléans-i Ferenc mentális beteg volt, de apja úgy képzelte, hogy halála után egy háromtagú családi tanács segíthetné trónkövetelői igényeinek képviselésében. Végül azonban a legidősebb fiú évekkel ezelőtti halála után már egyértelmű volt, hogy a most 53 éves Orléans-i János, Vendôme hercege veszi át apja helyét, és lesz Párizs új grófja. „Meghalt a király, éljen a király!" – írta a Twitteren a királypárti, nacionalista és szélsőjobboldali Action Française mozgalom az orléanisták új trónkövetelőjéről. Akinek igényét azonban a rivális royalisták a legkevésbé sem ismerik el.

XIV. Lajos, Viktória királynő és Franco tábornok leszármazottja

Vannak ugyanis a legitimisták, akik évszázadokon át, és ma is illegitimnek tartják az orléans-i királyi ágat, és a Bourbon-ház fő ágát tekintik a trón jogos várományosának. Az ő jelöltjük most Bourbon Lajos Alfonz (Louis Alphonse de Bourbon), aki XX. Lajos néven uralkodna Franciaországban, ha egyszer lehetősége nyílna rá. XX. Lajos a saját családfáját egészen XIV. Lajosig, a Napkirályig vezeti vissza a Bourbonok spanyolországi ágán keresztül.

A 44 éves trónkövetelő Madridban született, Anjou hercegeként francia-spanyol kettős állampolgár. A Le Monde szerint a felmenői között apai ágon ott volt a brit Viktória királynő, de anyai ágon még a spanyol diktátor, Francisco Franco tábornok is. Lajos közvetlen leszármazottja XIII. Alfonz spanyol királynak, azonban nagyapja még korábban lemondott a trónról a maga, és örökösei nevében. Ezért ilyen téren semmilyen igénnyel nem léphet fel másodunokatestvérével, a mostani spanyol király VI. Fülöppel szemben. A francia trónnal viszont már más a helyzet.

Kinek jogosabb a követelése?

Noha Franciaországban nem sok esélye lenne a királyság visszaállításának, a trónkövetelők mégis úgy érzik, hogy nekik ugrásra készen kell állniuk. Ha már így van, akkor pedig közben próbálják a saját igényüket jogosabbnak eladni a közvélemény szemében, mint a riválisukét. Ehhez folyamatosan figyelik a másik ágat, és próbálnak minél több társadalmi történésnél megszólalni.

Ellentétben más országok hatalmon lévő királyi családjaival, amiknél bevett szokás, hogy nem nagyon folynak bele a politikába, a trónkövetelőknél ez sem feltétlenül tabu. A januárban meghalt Orléans-i Henrik például mindig is követte, és kommentálta is a politikát. Az utóbbi években már Twitteren volt aktív. 2017-ben néhány nappal az elnökválasztás első fordulója előtt azt írta, hogy átnézte az elnökjelöltek programját, és úgy látta, hogy a jobbközép François Fillon az egyedüli, aki meg tudná változtatni Franciaországot. Öt évvel korábban pedig arra kért mindenkit, hogy Nicolas Sarkozyre szavazzanak François Hollande-dal szemben.

Egyébként mindkét ág trónkövetelői alkotmányos monarchiát képzelnek el. A Paris Match szerint XX. Lajos egy 2010-es interjúban beszélt arról, hogy ő ugyan royalista, de „nem köztársaság-ellenes”. Magát egy erkölcsi vezéroszlopnak képzeli el királyként, spanyol mintára állítaná vissza a monarchiát.

Orléans-i János pedig a Le Figaróban is írt arról véleménycikket, hogyan képzelné el a modern Franciaországot. Úgy látja, hogy az V. Köztársaság sok téren patthelyzetet hozott a társadalom különböző csoportjai között, de nem eltörölné az alkotmányt, hanem visszavezetné a Charles de Gaulle-féle alapokhoz. Az Europe 1 rádióban egyébként ő is a spanyol alkotmányos monarchiával példálózott.

Siettek egymásra licitálni

A francia trónkövetelőkben az is közös, hogy magukról azt a képet sugározzák, hogy „a nép oldalán állnak”, szemben azzal az új elittel, ami a forradalmak után, és az elmúlt néhány száz évben erősödött meg. Ez is magyarázza, hogy az egyik legutóbbi pengeváltásuk a 2018 végén kezdődött, és azóta is kitartó sárga mellényes tüntetések mentén alakult ki.

A sárga mellényes tüntetők eredetileg az üzemanyagok árába épített környezetvédelmi adók ellen tiltakozva vonultak utcára, de miután ezt a francia kormány elvetette, a továbbra is rendszeresen tüntető, útblokádokat emelő több tízezer ember már Emmanuel Macron elnök lemondását követeli hétről hétre. Köztük pedig ott vannak a royalisták is, az egyik párizsi tüntetésen kint járt tudósítónk is látott félreérthetetlen palástban elvegyülő demonstrálót.

December 8-án XX. Lajos közzétett egy közleményt arról, hogy támogatja a sárga mellényeseket, akiknek többsége addig valószínűleg azt sem tudta, hogy egyáltalán létezik. „Szeretném kifejezni a szolidaritásomat és mély együttérzésemet azokkal, akik szenvednek, túlterheltek, megalázottak és reménytelen a helyzetük" – írta. Ez annyira meglepetésként ért mindenkit, hogy aztán be is járta a sajtót. A Slate-nek egy szakértő azt mondta, hogy a trónkövetelő gyakran ad ki különböző ügyekre reflektáló közleményeket, de először kapták ennyire fel.

Ezt értelemszerűen nem nézhette tétlenül riválisa, Orléans-i János sem, ezért nem sokkal később ő is beállt a sárga mellényesek mögé. Azt is sietett hangsúlyozni, hogy apja már korábban is méltatta őket a Twitteren, és egyébként halála előtt néhány nappal is azt kérte, hogy Mahatma Gandhi példáját követve mindenki békésen tüntessen.

A közösségi médiában próbálják gyűjteni a híveket

Azonban az orléanisták nem kaptak ugyanakkora médiavisszhangot, és XX. Lajos támogatói oda is szúrtak nekik, hogy csak őket majmolták. Azért hozzátették, hogy „legalább csinálnak valami jót is.” Persze az orléanisták is visszavágtak, és bankároztak egy sort: „Nagyon jó, hogy ez az alak véleményt nyilvánított. Még akkor is, ha közben egy bankár..." – mondta Antoine Berth, a l'Action française szóvivője.

A két ág évszázados vitája ma már a közösségi médiában is elég látványosan felütötte a fejét. A királyság újkeletű hívei nem karddal harcolnak egymással, hanem Twitter-üzenetekkel, Facebook-oldalakkal és YouTube-videókkal. A megrögzött királypártiak mellett vannak közöttük anarchisták, köztársaság-ellenesek, simán nacionalisták, időnként pedig rasszista felhangok is megjelennek.

Általában véve az orléanisták jobban szervezettek, több követőjük van, és fiatalabbak az aktivistáik. A legitimisták is próbálják tartani a lépést, viszont a rivális oldal rendszerint azzal vádolja őket, hogy csak őket másolják. Ezért is élték meg kisebb pofonként, amikor a sárga mellényes tüntetéseknél az orléanistáknál az akcentusa miatt csak Pepitónak csúfolt XX. Lajos tudott előzni.

Ha pedig hiányolta volna Napóleon örököseit

Jean-Christophe Napoleon (középen) átveszi londoni díszpolgári kitüntetését 2015. november 29-én
Jean-Christophe Napoleon (középen) átveszi londoni díszpolgári kitüntetését 2015. november 29-én
Fotó: Christopher Barrios de Leon / Facebook

Miközben pedig a két ág hívei elsősorban egymással foglalkoznak, van azért egy harmadik komolyan vehető trónkövetelő is: Napoleon örökösei ugyanis ugyanúgy maguknak akarják, de ők a császári trónt. A legújabb arcuk Jean-Christophe Napoleon, aki a Ouest-France szerint Londonban dolgozik befektetési bankárként, és megjárta már korábban a Morgan Stanley-t is. A 32 éves trónkövetelő Franciaországban legalább évente egyszer feltűnik nyilvánosan, amikor Napóleon halálának évfordulóján, május 5-én, az Invalidusok Dómjánál tesz róla, hogy az ő igényét se felejthessék el.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)