Emánuel
3 °C
13 °C

Trump szükségállapotot hirdet, hogy megépíthesse a határfalat

GettyImages-534293912
2019.02.15. 17:22 Módosítva: 2019.02.15. 19:07

Donald Trump amerikai elnök rendkívüli állapotot hirdet, hogy megépíthesse az elnökválasztási kampányában megígért falat a mexikói határra. Trump ezzel már korábban is fenyegetőzött, miután a kongresszusból nem sikerült kicsikarnia azt a több mint 5 milliárd dollárt, ami szerinte a fal megépítéséhez szükséges lenne. Most azonban a Fehér Ház kertjében jelentette be, hogy amint visszamegy az ovális irodába, aláírja a rendkívüli állapothoz szükséges utolsó papírokat, írja a CNN. A szükségállapot kihirdetésével az elnök a kongresszust megkerülve tud forrásokat rendelni a határfal építéséhez. 

Később a Fehér Ház ezt a képet adta ki:

Az elnök arról beszélt a Fehér Házban lévő Rose Gardenben tartott sajtótájékoztatóján, hogy számos elődje hirdetett korábban szükségállapotot, így ehhez neki minden joga megvan. Szerinte korábban az ilyen elnöki döntésekkel senkinek sem volt problémája.

Ahogy már korábban is hangsúlyozta, szerinte a szükségállapotra azért van szükség, mert drogkereskedők és embercsempészek és bandatagok „szállják meg" az Egyesült Államokat a déli határon keresztül. „Nem mi ellenőrizzük a határunkat" – mondta Trump.

A fal körüli vita miatt jött a kormányzati leállás

Trump szerint a határfal elengedhetetlen a bevándorlás problémáinak megoldásához. Az elnök a fal finanszírozásához 5,7 milliárd dollárt akart a kongresszustól, a képviselőházban azonban a félidős választáson többségbe került demokraták erről hallani sem akartak. Ők 1,3 milliárd dollárt fordítottak volna határvédelemre, a mostani akadályok kijavítására. Trump azonban a fal nélkül nem írta alá a több minisztérium, és kormányzati ügynökség finanszírozásához szükséges költségvetést.

A határfal miatt kialakult vita után következett az amerikai kormányzat eddigi leghosszabb, 35 napos leállása, ami 800 ezer szövetségi alkalmazottat érintett. Hosszas vita után január végén sikerült kiegyezni egy háromhetes tűzszünetről, ami alatt újraindultak a korábban leállt kormányzati szervek. Ha a három hét végén sem sikerül megoldást találni, akkor újabb leállás jött volna.

Trump azonban a pénteki bejelentése után aláírja a kormányzat finanszírozásáról szóló, a kongresszusban már megszavazott törvényt, amivel elkerülik a kormányzat újabb részleges leállását. Ebben nem volt benne a Trump által követelt 5,7 milliárd dollár a déli határra tervezett falra, de 1,3 milliárd dollárt irányoztak elő a határbiztonság megerősítésére. Ezt azonban nem lehet falra fordítani, és csak a már létező technológiákat lehet hozzá igénybe venni.

A védelmi minisztérium költségére építkezne

A már hetek óta lebegtetett rendkívüli állapot kihirdetésével Trump lényegében részben a védelmi minisztérium költségére, akár katonákkal próbálná megépíttetni a falat, és megkerülni a kongresszust. Trump szerint ebben a formában közel 8 milliárd dollárt is fordíthatna a falra.

Trump a rendkívüli állapotról szóló bejelentése után azt mondta, hogy  a tábornokok egy része is úgy vélte, hogy a fal megépítése fontosabb, mint amire egyébként használták volna a minisztérium katonai építkezésekre fordított költségvetéséből a szükséges összeget. Trump azt is hozzátette, hogy növelte a katonai költségvetést az elmúlt években.

Bíróságon támadják meg

Azonban ez egy messzire mutató jogi- és alkotmányos vitát hozhat. A legtöbben úgy vélik, hogy az érintett elnöki jogkört háborús helyzetre vagy pedig valódi szükségállapot idejére találták ki, mint amilyen mondjuk a második világháború alatt volt. Többen attól is tartanak, hogy Trump ezzel a döntéssel veszélyes precedenst teremthet, és jövőbeni elnökök számos esetben hivatkozhatnának erre, ha nem sikerül egyes ügyekben dűlőre jutniuk a kongresszussal.

Trump régóta azzal érvel, hogy humanitárius válság alakult ki a mexikói határnál, és a demokraták szerint is kezelni kell a helyzetet. Azonban erősen megtámadható lenne, hogy az ott kialakult helyzet megfelelne-e a rendkívüli állapot bevezetéséhez szükséges kritériumnak.

Trump is előrevetítette a pénteki bejelentésen, hogy bíróságon fogják megtámadni a döntését. Viszont szerinte a különböző fellebbezések végén majd a legfelsőbb bíróságon köt ki az ügy, ahol többségben vannak a republikánus elnökök által jelölt bírák, és Trump arra számít, hogy zöld utat kap. Utalt az egyes országra vonatkozó átmeneti beutazási tilalomról szóló korábbi elnöki rendeletére, amelyet szintén megtámadtak, de végül a legfelsőbb bíróság neki adott igazat.

A BBC szerint az építkezés addig nem fog megkezdődni, amíg a jogi eljárások véget nem érnek.

A demokraták nem akarják hagyni

Nancy Pelosi demokrata házelnök és Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakcióvezetője Trump bejelentése után közös közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy a kongresszusban és a bíróságokon minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálják megakadályozni Trump tervét. Szerintük nincs olyan helyzet a déli határon, ami indokolná ezt a lépést.

Szerintük a rendkívüli állapot kihirdetése törvényellenes, és kivonja a kongresszus alól a költségvetési kiadások ellenőrzését. „A kongresszus nem hagyhatja, hogy az elnök megtépázza az alkotmányt". A republikánusokat is arra sürgették, hogy küzdjenek az elnöki döntés ellen. 

Trumpnak ez a lépése több republikánus törvényhozót is kényelmetlenül érinthet. Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője csütörtökön támogatásáról biztosította az elnököt, de többek között Mitt Romney utah-i, Marco Rubio floridai és Susan Collins maine-i szenátor is hangot adott aggályainak.

New York állam ügyésze, Letitia James már jelezte, hogy jogi úton támadja meg az elnöki döntést, ahogy Kalifornia állam demokrata kormányzója is. A déli határ mellett olyan földtulajdonosok is perelhetnek, akiknek a földjét az építési munkálatokhoz felhasználnák.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!