Vilhelmina
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Megtalálták az Iszlám Állam hangját

2019.02.19. 07:27

2014 októberében az FBI felhívást tett közzé: a lakosság segítségét kérték, hogy azonosítani tudják az angolul beszélő narrátort az Iszlám Állam propagandavideóiban. Az egyik ilyen felvétel a „Flames of War”, vagyis a „A háború lángjai" címet viseli, egy hónappal korábban készült, és elfogott szíriai katonák láthatók rajta, ahogy saját sírjaikat ássák, mielőtt fejbe lövik őket. A New York Times cikke szerint ez a videó fordulópont volt az Iszlám Állam működésében, mert akkor még csak alig három hónapja kiáltották ki a kalifátust. 

A nyomozóirodának az tűnt fel, hogy az ISIS ötvenöt perces videójában a narrátor nagyon könnyen vált az arab és az angol nyelv között. Ennél is fontosabb nyom volt, hogy a terepszínű ruhában, pisztolytáskával és maszkban álló férfi

észak-amerikai akcentussal beszél.

Az FBI ekkor körülbelül egytucatnyi amerikairól tudott, akik kiutaztak Szíriába, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz.

Most, majdnem öt évvel később egy harmincöt éves, Szíriában raboskodó, de kanadai állampolgárságú férfi, Mohammed Khalifa azt állítja magáról, ő az angolul tolmácsoló hang az elmúlt években készült videókon.

Youtube-videók csábították Szíriába

Mohammed Khalifával a New York Times beszélgetett órákon keresztül. A férfi jelenleg több száz társával együtt egy észak-szíriai börtönben ül. Saját magáról azt mondta, etióp származású, de kanadai állampolgárságú, és még gyerekként emigrált Szaúd-Arábiából Torontóba, ahol anyanyelvi szinten megtanult angolul, tökéletes kanadai akcentussal. Ott elvégzett egy egyetemet, és egy informatikai cégnél dolgozott.

Szíriába pedig a Youtube-on látott videók vonzották, amin brit harcosok angolul beszélnek, ettől pedig úgy érezte, közöttük ő maga is megtalálná a saját helyét. 

2013-ban aztán ki is utazott Szíriába, és elkezdett az akkor még csak épülő kalifátus médiarészlegének dolgozni. Kezdetekben csak fordítania kellett arabról angolra, de egy idő után ő lett a propagandák narrátora.

Saját magát úgy írta le, mint egy egyszerű beosztottat, akiknek az volt a feladata, hogy az elkészült propagandavideókat megosszák a nyilvánossággal, bár azt tagadta, hogy a videókon a hangján kívül másképp is szerepelt volna. Ennek ellenkezőjét a maszkok és eltakart arcok miatt egyébként nehéz is lenne bizonyítani. A férfi azt állítja, ő is megházasodott, és két gyereke is van, de azt nem tudni, hogy ők hol vannak. 

isis

Egy torontói kutató, Amarnath Amarasingam (akinek szakterülete a radikalizáció megjelenése Kanadában) az elsők között kezdte el vizsgálni a narrátor lehetséges kanadai kötődését. Mindezt azután, hogy a 2015-ös párizsi támadásokról meghallgatott egy propagandaanyagot, amiben ugyanezt a hangot hallotta tökéletes angolsággal beszélni, mint A háború lángjaiban.

Azt gondoltam, ez a csávó ugyanúgy beszél, mint azok, akikkel felnőttem

– mondta róla. „Ő egy jelkép – az ISIS hangja, aki az elmúlt négy-öt évben az angolul beszélő nemzetekhez szólt."

Tavaly októberben egy elfogott kanadai állampolgárságú ISIS-harcos azt állította, a narrátor az ő barátja, és a hangját is beazonosította egy felvételről.

Hogy a férfi állításait alátámasszák, a New York Times három szakértőt kért fel arra, hogy hasonlítsák össze A háború lángjai videón hallható hangot egy tévében leadott nyilvános közleménnyel, amit Khalifa már a börtönből adott.

A két felvételből specifikus szavakat hasonlítottak össze, a hangszínük, kiejtésük, hanghordozásuk és ritmikusságuk alapján, és arra jutottak, hogy bár az ilyen összevetések eredménye nem százszázalékosan megbízható, mégis

nagyon valószínű, hogy a férfi igazat mond, és valóban ő az iszlám állam videóinak narrátora.

Egészen pontosan így fogalmaztak: „134-szer valószínűbb, hogy Mr. Khalifa az ismeretlen beszélő, nem pedig valaki más." 

Sokan dolgoztak a videókon

Mohammed Khalifa az interjúban azt is elmondta, hogy készülnek ezek a videók. A stáb feladata volt az is, hogy a kalifátusban járva keresgéljék az ideális kivégzőosztagot. A tagoknak különféle származásúaknak kellett lenniük, hogy ezzel is alátámasszák, az Iszlám Állam nézetei széles körben elterjedtek.

A kivégzéseket több szögből és többféle kamerával vették fel: a sima beállított kamera mellett használtak drónokat és GoPrót is (így a fulladásos víz alatti jelenetekhez is).

A nyersanyagot aztán SD-kártyán vitték a Rakkától 12 kilométerre lévő, Eufrátesz folyó mellett lévő villába, ahol egy vágócsapat látott hozzá a munkához. Ők kitalálták a fő történetszálat, majd hangeffektusokat és narrációt vágtak a képek alá.

Khalifát egy ausztrál állampolgárságú, Abu Abdullah néven futott férfi választotta ki a munkára.

Ő odaadta nekem a szöveget, én átnéztem, hogy van-e benne valamilyen hiba, majd az egészet rögzítettük. Ő újrahallgatta, és kijavított, ha szerinte valahol valamit jobban hangsúlyoznom kellett volna.

Azt állítja, az elején egy profi, hangtompított szobában vették fel a hangokat, és egy hordozható parabolaantennán keresztül sugározták ki az anyagot, de miután az amerikai alakulatok 2014 végén elkezdték bombázni őket, házról házra kellett költözniük. Az antennát viszont vitték magukkal, bár aggódtak, hogy ezzel könnyen beazonosíthatják a helyzetüket.

Az utolsó hónapokban Khalifa már nem a médiarészlegnél dolgozott, hanem részt vett az akciókban, fegyverrel védte az Iszlám Államot. 2019. január 13-án egy bevetésnél kapták el a Szíriai Demokratikus Erők nevű, amerikai támogatású fegyveres alakulatok.

Kétséges a sorsa

Khalifa sorsa egyelőre bizonytalan, ő maga a New York Timesnak ezt mondta:

Nem bántam meg semmit. Ugyanezt mondtam a vallatóimnak is.

Azt állítja, a kanadai hatóságok még nem keresték meg. Kanada ugyanis egyike azoknak az államoknak, amelyek egyelőre tartózkodnak attól, hogy visszafogadják a Szíriába kiutazott állampolgáraikat,

mert az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy bár bíróság elé viszik őket, nem lenne elég bizonyíték ellenük, és szabadon kellene őket engedni.

Mohammed Khalifa esete viszont most más lehet, mert akcióban fogták el őt.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pár napja arra szólította fel az országokat, hogy fogadják vissza állampolgáraikat, és indítsanak ellenük eljárást. Donald Trump a Twitteren szólította meg az európai országokat:

Mint Trump írja: 

Az Egyesült Államok arra kéri Angliát, Franciaországot, Németországot és a többi európai szövetségest, hogy vegyenek át több mint 800 elfogott ISIS-harcost, akit elfogtunk Szíriában, és folytassák le tárgyalásaikat. A kalifátus az összeomlás szélén áll. A másik alternatíva nem kecsegtet túl sok jóval, ugyanis ha az európai szövetségesek nem lépnek, el kell engednünk a foglyokat. Az USA nem örülne neki, ha ezek a harcosok ellepnék Európát, de ez lenne a legvalószínűbb forgatókönyv. Sok mindent megtettünk, és sok pénzt szenteltünk az ügyre: most már pont itt az ideje, hogy mások is megtegyék, amire képesek. Mi visszavonulunk, miután teljesen legyőztük a kalifátust.

Mégsem biztos, hogy Kanada engedne a nyomásnak: Ralph Goodale közbiztonsági miniszter azt nyilatkozta, az állam nem köteles hazaengedni a Szíriába kiutazott állampolgárait. „Ami azt illeti, az egy veszélyes és működésképtelen része a világnak, ahol nem vagyunk jelen diplomáciailag, és nem vagyok hajlandó veszélynek kitenni a képviselőinket."

Az Iszlám Állam egy nagyjából négy négyzetkilométernyi területet tart még ellenőrzése alatt Deir-ez-Zór tartományban, ahol már megkezdték a végső csatát a végleges felszámolásra. A régióból menekülő szemtanúk szerint az Iszlám Államnak még 500-600 harcosa küzdhet tovább a területért, ahol még mindig több száz polgári lakos is van. A közel-keleti amerikai csapatok vezetője azt mondta, az ISIS legyőzése után arra lehet számítani, hogy szétszórtabb, gerillahadviselést folytató milíciák maradnak a térségben, és ez a helyzet indokolttá teszi az amerikai jelenlétet a térségben.

A cikk főképp a The New York Times, a CBC, a Global News cikkei alapján készült.