Konstantin
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

A korrupciós vádemelés árnya is nyomja Netanjahut

GettyImages-466633040
2019.03.05. 19:17

Alapjaiban határozza meg a kampányt az április 9-i, előrehozott izraeli parlamenti választások előtt, hogy az izraeli legfőbb ügyész a múlt héten bejelentette: három korrupciós ügyben is vádemelést tervez Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen, aki egyre nehezebb helyzetbe kerül. A legnagyobb kérdés, hogy mennyire befolyásolja ez a fejlemény az izraeli választókat, a kormányalakítási esélyek ugyanis már néhány képviselői hely megfordulásán is múlhatnak.

Már a bejelentés előtt mindegyik oldal korábban nem látott lépésekre szánta el magát. Két legfontosabb ellenfele néhány órával a választási regisztrációs határidő lejárta előtt jelentette be, hogy összefogva, közös listán próbálja megbuktatni Netanjahut. Az izraeli politikát az elmúlt években egyre jobbra toló kormányfő pedig azt is nyilvánvalóvá tette, hogy kész lenne a radikális jobboldallal is összefogni a hatalmon maradásához.

Új helyzetet hozott a legfőbb ügyész bejelentése

A választás előtt elég nagy bizonytalanságot jelentett, hogy mikor és mit jelent be pontosan az izraeli legfőbb ügyész a Netanjahu elleni ügyekben. Az izraeli rendőrség december elején kétévnyi nyomozás után azt javasolta, hogy három korrupciós ügyben is emeljenek vádat Netanjahu és felesége ellen.

A kormányfő pártja, a Likud azt akarta elérni, hogy a főügyész halassza el a választások utánra a bejelentést, ellenfelei viszont a 2016-ban a kormányfő által kinevezett, korábban Netanjahuval együtt dolgozó Aviháj Mandelblitre próbáltak nyomást gyakorolni, hogy objektív döntést hozzon.

Sara és Benjámin Netanjahu
Sara és Benjámin Netanjahu

A legfőbb ügyész végül csütörtökön jelentette be, hogy hivatali hatalommal való visszaélés, csalás és vesztegetés miatt akar vádat emelni Netanjahu ellen. Mint korábban írtuk, a Netanjahunak adott nagy értékű ajándékok, valamint a Jediót Ahronót lap tulajdonosával folytatott alkudozás ügyében csak csalás és hivatali hatalommal való visszaélés szerepel a vádpontok között. A Bezeq telekommunikációs céggel kapcsolatos ügyben viszont Mandelblit korrupció miatt emelne vádat a kormányfő ellen. Ebben az ügyben többek között azzal vádolhatják meg hivatalosan is Netanjahut, hogy éveken át enyhített a szabályozáson, cserébe pedig pozitív cikkek jelentek meg róla és családjáról a Bezeq tulajdonosának médiájában. Netanjahu botrányos ügyeiről itt írtunk bővebben>>>

Netanjahu majd egy előzetes meghallgatáson reagálhat a főügyész hatvanoldalas indoklására, mielőtt Mandelblit hivatalosan is dönt a vádemelésről. Könnyen lehet azonban, hogy ezek egyike sem történik azonban már meg a választás előtt.

Netanjahu Donald Trump amerikai elnökhöz hasonló érveléssel azzal vádolta politikai ellenfeleit, a rendőrséget és a médiát, hogy boszorkányüldözést folytatnak ellene. Az ellenzék követeléseivel ellentétben Netanjahu már bejelentette, hogy nem akar lemondani, ami nem meglepő, hiszen az előrehozott választáson pont a saját pozícióját akarja megerősíteni egy vádemelés esetén is feltehetően elhúzódó jogi eljárás előtt.

Ha Netanjahut ötödik ciklusára is újraválasztják, de utána vádat emelnek ellene, akkor is fellebbezhet, és a folyamat akár több hónapig, sőt évekig is elhúzódhat. Egy ilyen helyzet a Voxnak nyilatkozó szakértő szerint alkotmányos válságot is hozhatna, mert volt kormányfőt és köztársasági elnököt elítéltek már, de korábban még nem volt rá példa, hogy egy bírósági eljárás mellett maradjon tisztségében egy miniszterelnök.

Eddig Netanjahu elég ellenállónak bizonyult a kabinetet körbelengő korrupciós gyanúkkal szemben, a botrányok ellenére is csak néhány százalékos kilengések voltak a felmérésekben. A legfőbb ügyész múlt heti bejelentése azonban új szintet jelentett a korábbiakhoz képest, ráadásul nem pusztán a Likud megítélésében lehet fontos, hanem a választás után az Izraelben elengedhetetlen koalíciós egyezkedéseket is alapjaiban befolyásolhatják a történtek.

Összefogtak legnagyobb ellenfelei

Közben az már önmagában új kihívást jelent Netanjahunak, hogy a felmérésekben a Likud mögött álló két legerősebb ellenzéki párt vezetője, a volt vezérkari főnök Beni Ganz és Jaír Lapid egykori tévés műsorvezető néhány órával a végleges pártlisták regisztrációs határidejének lejárta előtt február végén bejelentette, hogy közösen, egy centrista szövetségben próbálja legyőzni a jobboldali kormányfőt. Ez az eddigi legkomolyabb próbálkozás a szétesett izraeli balközép összerázására.

Beni Ganc és Jair Lapid
Beni Ganc és Jair Lapid

Az izraeli zászló színei alapján Kék-fehérnek nevezett pártlistához csatlakozott Gabi Askenázi volt népszerű vezérkari főnök, valamint Móse Jaalon volt honvédelmi miniszter és vezérkari főnök pártja is. Ennyi volt katonai vezető felvonultatásával többek között Netanjahu biztonságot hangsúlyozó politikájára akarnak reflektálni, miközben a korrupció felszámolását ígérik. Az Economist szerint a biztonság a legfontosabb kérdés a választóknál a gazdaság és az oktatás után.

A MEGÁLLAPODÁSUK ALAPJÁN VETÉSFORGÓBAN CSERÉLNÉK A KORMÁNYFŐI POSZTOT:

az első két és fél évben Ganz lenne a miniszterelnök, utána a maradék másfél évben pedig Lapid. Az első időszakban Lapid a külügyminiszter lenne.

Azt ígérték, hogy kormánypártként garantálnák az ország biztonságát, emellett pedig összehoznák az embereket, és felszámolnák a megosztottságot az izraeli társadalmon belül. A közös listának nincs egy jól megfogható közös politikai platformja, és számos kérdésben alapvető különbségek vannak az egyes tagok között, azonban abban mind egyetértenek, hogy le akarják váltani Netanjahut.

Netanjahu viszont rögtön támadta az új pártszövetséget. Arra próbálta leegyszerűsíteni a választást, hogy vagy egy gyenge baloldali kormány jön, amit arab pártok támogatnának, és kiárusítaná az izraeli érdekeket, vagy egy erős jobboldali, amit a korrupciós botrányok ellenére is ő vezetne.

Meddig hajlandó elmenni?

Netanjahu már azzal is próbált előremenekülni ellenfeleivel és a főügyész várható bejelentésével szemben, hogy a bábáskodásával állt össze három, különböző mértékben radikális jobboldali kispárt, amiknek a felmérések szerint magukban nem, de a Zsidó Otthon szövetség keretében már lenne esélyük átlépni a knesszetbe jutáshoz szükséges 3,25 százalékos küszöböt. Miközben Netanjahu próbálta maximalizálni a jobboldali blokkra érkező szavazatokat a választások előtt, azzal vádolták, hogy kész magával vinni a parlamentbe a zsidó felsőbbrendűség híveit is, csak azért, hogy biztosan hatalmon maradhasson.

A Zsidó Hatalom (Ocma Jehudít) párt színeiben ugyanis olyan keményvonalas vallási és nacionalista nézeteket valló politikusok vannak, akik Meir Kahané volt arabellenes, szélsőségesen rasszista rabbi nézeteinek örökösének tekinthetők. Az Axios szerint ez példa nélküli Izrael történelmében, azzal egyenértékű, mintha egy amerikai elnök a Ku-Klux-Klan-vezér David Duke-ot akarná pozícióba segíteni. Az amerikai születésű rabbi egy jobboldali fundamentalista csoportot vezetett az 1980-as években, ami arabok elleni támadásokat propagált, megfosztotta volna az arabokat az állampolgárságuktól, külön tengerpartot jelölt volna ki a zsidóknak és a palesztinoknak. Kahané mozgalmát az izraeli kormány betiltotta, miután egyik támogatójuk agyonlőtt 29 palesztint egy hebroni mecsetben. 1994-ben

TERRORSZERVEZETNEK MINŐSÍTETTÉK A MOZGALMAT, ÉS KÉSŐBB ÍGY TARTOTTÁK SZÁMON AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, KANADÁBAN ÉS AZ EU-BAN IS.

Meir Kahán követői a rabbi sírjánál
Meir Kahán követői a rabbi sírjánál

Akkoriban Netanjahu pártjának, a Likudnak a prominensei is támadták Kahané politikáját. Most azonban a párton belül senki sem szólalt fel, amikor Netanjahu megállapodott a Zsidó Hatalom részvételével életre hívott új mozgalommal. Ez alapján a telepeseket támogató, Zsidó Otthon pártszövetség egyik tagja felkerült a Likud saját listáján a befutónak számító 28. helyre, emellett két miniszteri posztot is beígért nekik Netanjahu, ha a segítségükkel újra kormányt tud alakítani. Miután pedig a három radikális párt közös listáján az ötödik hely a Zsidó Hatalomé, egy képviselőjük minden bizonnyal bejutna a knesszetbe, ha átlépik a küszöböt. A megállapodást hangosan bírálták az ellenzéki politikusok, és a Washington Post szerint amerikai zsidó szervezetek is.

Néhány képviselői helyen is sok múlhat

Netanjahu nem véletlenül fektetett időt ilyen megosztó potenciális szövetségesek megerősítésébe: a hagyományosan hektikus izraeli pártpolitika meglehetősen stabilnak mutatkozott az elmúlt tíz évben, így pedig a koalíciókötések kulcsfontosságúak a kormányalakításhoz. Netanjahu elsődleges célja az, hogy minél több szavazat menjen a jobboldali blokkra összességében, ha pedig a 120 fős knesszetben legalább 61 képviselő onnan kerülne ki, akkor nehezen lenne esélye életképes koalíciót felállítania az ellenzéknek.

A főügyész bejelentése előtti felmérések is azt mutatták, hogy az új ellenzéki pártlista a Likudot megelőzve a legnagyobb erő lehet a parlamentben. A 13-as kereskedelmi csatorna közvélemény-kutatása a Kék-fehérnek 36, a Likudnak 26 képviselőt jósolt. A rivális 12-es csatorna szerint is 36-30 lenne a képviselők száma az ellenzéki formáció javára. Ez azért sem mindegy, mert az államfő általában a legtöbb képviselővel bíró párt vezetőjének adja a kormányalakítási megbízást.

Azonban egészen a főügyész bejelentéséig a jobboldali blokkot hozták ki összességében többséggel,

a baloldali és centrista blokk az arab pártokkal kiegészülve 59 képviselői helyre jósolták.

A Times of Israel még a bejelentés előtt közvetlenül készített egy felmérést, ami alapján viszont akár négy képviselői helybe is kerülhet Netanjahunak a vádemelés árnya. Azok közül, akik azt tervezték, hogy a Likudra szavaznak, 28 százalék mondta, hogy a legfőbb ügyész Netanjahunak kedvezőtlen bejelentése esetén nem voksolna a pártra. A Likudot ebben az esetben 29 helyett 25 képviselőre mérték, míg a Kék-fehéret 36 helyett már 44-re. Ennek az az oka, hogy a felmérés szerint a belengetett vádemelés esetén három kisebb jobboldali párt szavazói is bizonytalanabbá válhatnak, ezek pedig kieshetnek a knesszetből.

Ez a két oldal között már mindenképpen jóval szorosabb eredmény, mint ami az utóbbi években látszott, és az új ellenzéki összefogás mindent meg akar tenni a következő hetekben az ingadozó jobboldali szavazók megszólításáért. Ganz azt állította, hogy egy Netanjahu utáni korszakban már koalíciót kötnének a Likuddal is.

Netanjahunak korábban ment a mozgósítás

Netanjahu támogatottsága a saját bázisán belül elég erős, de a Foreign Policy szerint az is kérdés, hogy például a kormányából Móse Kalón pénzügyminiszter, a jobbközép Kulanu párt vezetője hogyan ítéli meg a helyzetet. Kalón korábban a Likudban politizált, de miután összebalhézott Netanjahuval, 2015-ben saját pártot alapított. Ettől még beszállt a mostani kormánykoalícióba. Azonban a legtöbben úgy vélik, hogy még a mostani helyzetben is kevés jobboldali politikus merne nyíltan szembefordulni Netanjahuval a szavazás előtt. Utána már sokkal nagyobb kérdés, hogyan kalkulálnak a kisebb pártok.

2019-02-14T115423Z 1721027799 RC1F92119520 RTRMADP 3 ISRAEL-ELEC

A kampányban pedig még mindig vannak olyan tényezők, amikkel Netanjahu számolhat, abban bízva, hogy majd nacionalista és vallási pártok támogatásával ő tud kormányt alakítani. Egyrészt a Likud hátrányba kerülését korábban ki tudta használni mozgósításhoz: a Washington Postnak nyilatkozó szakértő szerint Netanjahu mindig nyer, ha hátrányban van, de kevesebb széket szokott szerezni az előrejelzettnél, ha vezet a felmérésekben.

Közben pedig az ellenzéke az összességében szorosnak tűnő állás ellenére is megosztott: Ganz például keményvonalas a palesztin kérdésben, volt is botrány már az egyik PR-videójából, ezért elég nehéz elképzelni, hogy az arabok beállnának mögé. Az egykor Jichák Rabinnal, Simón Peresszel és Ehud Barakkal miniszterelnököket adó Izraeli Munkapárt most pedig annak is örülhet, ha a 120 képviselői hely tizedét megszerzi. Ez az Economist szerint elsősorban amiatt történt, hogy a pártnak fontos palesztin konfliktus megoldása messzire került Netanjahu alatt. Az Izraeli Munkapárt belső válságát jól jelzi, hogy 2000 óta kilenc vezetője volt, míg a Likudnak csak kettő.

Az lesz a kérdés a következő hetekben, hogy lesz-e további elmozdulás a felmérésekben a korrupciós ügyek miatt, és ennek fényében milyen irányt vesz a kampány. Ez azért is érdekes, mert a Los Angeles Times szerint a Trump veje és fehér házi tanácsadója, Jared Kushner égisze alatt tervezett, eddig még titokban tartott közel-keleti béketerv sorsa is függhet attól, hogy Netanjahu és ellenfelei merre mozdulnak el.

(Borítókép: Amir Cohen / Reuters.)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!