Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Csúnya ügy döntheti le a szupermenő cukipofa kormányfő szobrát

2019-02-22T163259Z 1223909512 RC1983360A60 RTRMADP 3 CANADA-POLI
2019.03.08. 16:24 Módosítva: 2019.03.08. 19:52

Fiatal liberális szupersztárként, hiperpíszí-menőkormány alakítójaként, vicces zoknis laza fiúként vonult be pár évvel ezelőtt a világpolitikába Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. Ehhez képest most egy óriási botrányt próbál túlélni, és egyáltalán nem biztos, hogy lesz keresnivalója az októberi választásokon.

Trudeau-t és politikai szövetségeseit ugyanis azzal vádolják, hogy az igazságügyi minisztert/főügyészt (a két poszt ott együtt jár, egy személy viseli), Jody Wilson-Raybouldot arra presszionálták, hogy hatalmát vesse latba, hogy formális vádemelés helyett inkább vádmegállapodás legyen a quebeci SNC-Lavalin nevű gigacég ellen. Ez azért lenne a cégnek fontos, mert így „csak” pénzügyi szankcióval sújtanák, és nem zárják ki tíz évre az állami megrendelések közül.

SNC-micsoda?

Az SNC-Lavalin egy világszerte dolgozó, nagy mérnöki-építő cégcsoport montreali székhellyel. 2015-ben a kanadai rendőrség meggyanúsította őket azzal, hogy 48 millió kanadai dollárnyi (10 milliárd forintnyi) pénzzel vesztegették meg a líbiai kormányt, és további 130 millió dollárnyival (27 milliárd forint) károsítottak meg helyi szervezeteket különböző helyi fejlesztési projektekben 2001 és 2011 között.

2016-ban a cég elkezdett lobbizni, hogy a kanadai jogrendbe emeljék be azt, ami Amerikában már évtizedek óta működik, az úgynevezett deferred prosecution agreements-t, egyfajta vádmegállapodást, amellyel elkerülheti a cég a klasszikus bűnvádi eljárást. Ezt általában csalás, vesztegetés és egyéb gazdasági bűncselekmények esetében használják angolszász területeken, a gyanúsítást beismerő cég fizet, cserébe gyorsabban és egyszerűbben le lehet zárni vele ügyeket. A hosszú lobbizás – 51-szer találkoztak kormányemberekkel a cég képviselői – végül sikerrel járt. Aztán amint jogilag lehetséges lett, Trudeau a vádak szerint elkezdte nyomni a miniszter-államügyésznél, hogy valahogy efelé kellene terelni a dolgot. 

A Vox magyarázó cikke szerint ez az ügy is rávilágított, hogy furcsa kettősség Kanadában (és az USA-ban), hogy az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész egy ember. Előbbitől nem ördögtől való, hogy kormánytagként szociális-gazdasági-politikai szempontokat is figyelembe vesz egy döntésnél, illetve egyeztet a kormányfővel, utóbbinak viszont politikai elvárásoktól függetlenül, jogászként kellene kimondania a végső szót egy-egy ügyben, és irányítania a vádhatóságot. Nem beszélve arról, hogy a kanadai büntető törvénykönyv szerint ilyen vádmegállapodásnál az ügyésznek tilos azzal törődnie, hogy az ügy miként befolyásolja a nemzetgazdasági vagy külpolitikai érdekeket.

A cég tagadja a Líbiával kapcsolatos állításokat, ugyanakkor egyáltalán nem egy patyolattiszta multiról van szó. Az elmúlt hetekben a volt ügyvezetőjük bűnösnek vallotta magát egy montreali kórházberuházással kapcsolatos vesztegetés miatt, és szintén az elmúlt napokban egy montreali hídberuházás miatt kezdett nyomozásba a cég ellen az ügyészség vesztegetés gyanújával.

A 10 éves eltiltás a közpénzes beruházásoktól, kormánymegbízásoktól azért lenne nagyon kellemetlen nekik Kanadában, mert jelenleg is óriási hazai fejlesztésekben vesznek részt, továbbá 9000 alkalmazottjuk van. Ami pedig a politikai szálat illeti, nyilván egy miniszterelnöknek sem jön jól egy nagymunkáltató, gazdaságpörgető gigacég ellehetetlenülése, ráadásul az SNC-Lavalin Quebec állam egyik legnagyobb vállalata, azé az államé, ahol Trudeau liberális pártja erős bázissal bír. 

Szuperkorrekt vagy szuperszemét?

A botrányt február 7-én robbantotta ki a kanadai Globe and Mail újság. Akkor még csupán arról szóltak a hírek, hogy Trudeau hivatala megpróbálja nyomás alá helyezni a legfőbb ügyész-miniszter Wilson-Raybouldot az ügy miatt. Az állítás azért is volt kemény, mert Wilson-Raybould januárban, még az ügy kirobbanása előtt elhagyta a posztját, és a veteránokkal foglalkozó miniszter lett, azaz rögtön nyilvánvaló volt, hogy valami tényleg lehetett a háttérben.

Trudeau-nak azért is különösen kínos az ügy az első pillanattól fogva, mert az egyenlőség, átláthatóság, becsületesség, nyitottság jegyében kezdett kormányozni 2015-ben, ő lett a progresszív politikus mintaképe, és bár esett azért apróbb folt korábban is a szuperátláthatóságon, ez az ügy mindent egyszerre látszik lenullázni. Külön pikáns, hogy a genderegyenlőségre, a faji ügyekre nagyon figyelő, magát feministának valló politikus a jelek szerint épp egy indián származású nőt presszionált, majd pöckölt ki a kormányból. Bár, ha cinikusak vagyunk, akkor épp ezzel mutatta meg, hogy a nőket egyenrangúként kezeli.

Trudeau elejétől kezdve elismerte, hogy egyeztetett az SNC-Lavalin ügyről, de tagadja, hogy nyomás alá helyezte volna a minisztert. Azt mondta, a végső döntés Jody Wilson-Raybouldé volt, illetve, hogy valójában nem változtatott meg semmit az egész folyamat, hiszen a cég így is bűnvádi eljárás elé néz. Más kérdés, hogy közben távozott a miniszter a posztjáról, majd a kormányból is, szóval az egész ügy nem vet túl jó fényt Trudeaura. 

A spirál beindul

Kanada összeférhetetlenségi és etikai ügyekért felelős parlamenti biztosa pár nappal a cikk megjelenése után, február 11-én bejelentette, hogy kivizsgálja a Trudeau és hivatala elleni vádakat. A kormányfő azt mondta, támogatja őt, és együttműködik vele. Másnap, 12-én távozott a kormányból az ügy főszereplője, az akkor már veteránügyi miniszterré áttett Wilson-Raybould, és az alsóház is vizsgálatot indított. Február 18-án az egyik főtanácsadó, Trudeau régi bizalmasa, Gerald Butts mondott le miniszterelnöki főtanácsadói (principal secretary) posztjáról. Róla is azt állították, hogy benne volt a nyomásgyakorlók körében, ő ezt tagadta, és azzal az indokkal mondott le, hogy személye immár hátráltatja a kormány működését.

Wilson-Raybouldot február 27-én az alsóház igazságügyi bizottsága hallgatta meg,

ő pedig beszélt. 

Elmondta, hogy Trudeau és a magas rangú hivatalnokai/tanácsadói kitartóan és keményen próbálkoztak presszionálni őt 2018. szeptember és december között. Azt mondta, összesen 11 ember érintett az ügyben a miniszterelnöki hivatalból, a pénzügyminisztériumból és az Államtanács nevű, elvileg pártfüggetlen közhivatalból. 10 találkozón és 10 telefonbeszélgetésben, továbbá emailekben és sms-ekben próbáltak meg hatni rá azzal, hogy az SNC-Lavalin ügy „lehetséges következményeiről” szónokoltak neki, és elmondása szerint burkoltan fenyegették is őt. Felidézett egy konkrét találkozót is Trudeau-val. Szeptember 17-én történt, eredetileg nem ez lett volna a téma, de Trudeau ezzel indított.  Azt mondta, ha nincs megegyezés, a cég elköltözik Montrealból, ami munkahelyek elvesztéséhez vezet. Wilson-Raybould elmondása szerint ellenkezett, és azt mondta, nem fog beleavatkozni az ügybe, mire Trudeau megismételte, amit addig mondott, és felhozta, hogy Quebecben tartományi választások lesznek, ami neki, mint ottani körzeti jelöltként a parlamentbe jutott politikusnak fontos.

Ekkor az alábbi párbeszéd zajlott le: 

– Ön politikailag beleavatkozik a főügyészi döntésembe? Erősen ajánlom, hogy ne tegye. 

– Nem, nem, nem, csak muszáj találnunk egy megoldást. 

Az exminiszter állításait az eddigi információk szerint e-mailek és telefonbeszélgetések is bizonyítják. A nő azt is hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte

helytelen, de nem illegális,

amit vele tettek. 

Trudeau azt állítja, Wilson-Raybould félreérti, félremagyarázza a közöttük lezajlott beszélgetéseket, és a kormányban mindenki professzionálisan járt el, neki például miniszterelnökként védenie kell a gazdaságot, és ezt tette.

Múlt szerdán Trudeau lemondott tanácsadója, Butts is vallomást tett az alsóház előtt. Védte Trudeau-t, azt mondta, a kormányfő nem helyezett nyomást a miniszterére, csak azt akarta tőle, hogy kérjen külső tanácsokat is az ügyben. Azt is mondta, hogy soha nem kérték vagy utasították Wilson-Raybouldot arra, hogy a vádmegállapodásért dolgozzon. „Ez a legfőbb ügyész döntési jogköre”, mondta Butts, és tagadta azt is, hogy a miniszter áthelyezése összefüggésben lenne az üggyel. 

Hétfőn egy újabb magasrangú hivatalnok, a kormány egy központi és megbecsült alakja, újabb nő, Jane Philpott, a Kincstári Igazgatóság elnöke távozott a kormányból. A Twitteren tette közzé lemondó levelét, amiben azt írta, hogy megrendült a bizalma a miniszterelnökben.

Követnem kell az alapértékeimet, az erkölcsi felelősségemet és az alkotmányos kötelességeimet

– írta Philpott, aki korábban egészségügyi miniszter volt, illetve az őslakosság ügyeivel foglalkozó tárcát vezette.

Az erősödő konzervatívok az ügy kirobbanása óta folyamatosan szólítják fel Trudeau-t a lemondásra, és rendőrségi nyomozást követelnek az ügyben. Trudeau elveszíteni látszik a választók szimpátiáját is, egy friss közvélemény-kutatás szerint

az emberek kétharmada az exminiszterének hisz, és csak egyharmad a kormányfőnek.

A vizsgálatok zajlanak, elválik majd, hogy az októberi választások előtt lesz-e végeredményük, és az is, hogy mennyire gyengíti meg a kormányfőt. A másik nagy kérdés, hogy eljutnak-e esetleg odáig a hatóságok, hogy bárkit az igazságszolgáltatás akadályozásával vádoljanak.

Fő források: VOX, CBC, FP.

(Borítókép: Justin Trudeau és az újonnan kinevezett, veteránokkal foglalkozó miniszter, Jody Wilson-Raybould Kanadában 2019. január 14-én. Fotó: Patrick Doyle / Reuters)