Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Brexit: a brit alsóház magához ragadta a kezdeményezést

2019.03.25. 23:59 Módosítva: 2019.03.26. 01:46

A brit alsóház megint látványosan szembement hétfőn késő este Theresa May miniszterelnökkel, és megszavazta 329-302-re azt a módosítót, amivel a képviselők saját maguk napirendre tűzhetnek szerdán egy sor indikatív szavazást a brexitről, és véleményt mondhatnak arról, melyik alternatívát tudnák többséggel támogatni.

Alapvetően a kormány határozza meg, hogy milyen indítványoknak biztosít vitát és szavazási lehetőséget, ezt vették most ki a kezéből szerdára a képviselők. Végül a kormány így módosított indítványát 327-300-ra szavazták meg.

Az újabb óriási pofont begyűjtő May korábban elmondta, hogy nem támogatja az egyébként egy tory képviselő által jegyzett, de pártokon átívelő módosítót, és azt akarta elérni, hogy a konzervatívok szavazzanak ellene. Ettől még források szerint nagyon is számoltak azzal, hogy átmehet ez a módosító javaslat, aminek a kormány azzal próbálta elejét venni, hogy maga is felajánlott különböző véleménynyilvánító szavazásokat a hétre a képviselőknek.

A módosító támogatói ezt azonban azzal utasították el, hogy nem bíznak abban, hogy a kormány az összes lehetséges brexitalternatíváról hajlandó lenne szavazást kiírni.

A szavazás közben derült ki, hogy a kormány egy újabb minisztere, Richard Harrington lemondott, mert nem volt hajlandó May iránymutatásának megfelelően szavazni. Később két másik miniszter is távozott. Végül a miniszterekkel együtt harminc tory képviselő fordult szembe Theresa Mayjel.

A BBC szerint így a szerdai vitán, majd szavazásokon olyan alternatív javaslatokról mondhatnak véleményt a képviselők, amik között ott lehet May már kétszer nagy többséggel leszavazott megállapodása mellett akár:

  • a brexit visszavonása,
  • egy újabb népszavazás,
  • May megállapodása kiegészítve azzal, hogy vámunióban maradnának a britek,
  • May megállapodása plusz a vámunió, kiegészítve hozzáféréssel a belső piachoz, 
  • kanadai típusú szabadkereskedelmi megállapodás,
  • rendezetlen kilépés.

Ezzel az alsóház maga próbálhat meg valamilyen alternatív brexitforgatókönyv mögé többséget felsorakoztatni. Először derülhet ki, hogy ennyi féle opcióból melyik elfogadása tudna reális eséllyel többséget kapni az alsóházban – vagy akár az is, hogy egyik sem.

May korábban azt is jelezte már, hogy a kormány egyik szavazást sem tekintené magára nézve kötelező érvényűnek

– például ha az szembemenne a toryk programjával –, de „konstruktívan együttműködne" a képviselőkkel. A jelzésértékű szavazások nem kötelezik a kormányt lépésre, de ettől még elég komoly súlya lehet, hogy a képviselők melyik javaslatot tudják esetleg támogatni. Eddig ugyanis csak abban értettek egyet, mit nem szeretnének: May megállapodását, és a rendezetlen kilépést is leszavazták már többször is.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a hétfői szavazás után azt mondta, hogy a kormánynak komolyan kell vennie az elkövetkező folyamatot. A felmerülő alternatívák között pedig annak is ott kellene lennie, hogy bármilyen megállapodásról megerősítő népszavazást is tartsanak.

May korábban azzal érvelt a módosító ellen, hogy ez a lépés veszélyes precedenst teremthet (habár ez alapvetően megint azt mutatta meg, mennyire nincs már kellő befolyása Maynek a pártja felett, ami egy másik miniszterelnök esetében nem feltétlen lenne így). A szavazás után a kormány közleményben azt írta, hogy ez felborítja az egyensúlyt a demokratikus intézmények – vagyis az alsóház és a kormány – között. Arra kérték a képviselőket, hogy legyenek realisták a felmerülő lehetőségeknél, hogy azok olyanok legyenek, amikről az EU is hajlandó lenne tárgyalni. Ha pedig ezekhez hosszabb halasztásra lenne szükség, akkor vegyék figyelembe, hogy ebben az esetben EP-választásokat is tartaniuk kellene.

Csak a partvonalról nézheti

May rettentő kínos helyzetbe került azzal, hogy az alsóház kivette a kezéből a szerdai szavazásokat. Abban reménykedhet, hogy amennyiben a képviselők esetleg nem tudnak alternatív javaslatok mögött sem többséget felmutatni, akkor újult erővel mutogathatna az alsóházra, hogy az nem képes semmit megszavazni, és megint a saját megállapodását ajánlhatná fel.

Viszont ahogy a Sky News is kiemelte, amennyiben bármelyik másik alternatívát megszavazza az alsóház többsége, akkor a kormány meglehetősen nehéz helyzetbe kerülne, amennyiben nem abba az irányba próbálná utána kormányozni a brexitfolyamatot.

Egy másik, munkáspárti módosítót 314-311-re szűken elutasítottak hétfőn este. Ez azt fektette volna le, hogy a kormánynak egy héttel a brexit elhalasztott dátuma előtt szavazást kellett volna kiírnia arról, hogy akarnak-e a képviselők rendezetlen kilépést, vagy pedig inkább további hosszabbítást kérnek az EU-tól.

Nem tudott előállni újabb szavazással

May hétfőn korábban kijelentette, hogy továbbra sincs meg a többség a kétszer már leszavazott, az EU-s kilépés feltételrendszerét rögzítő brexitmegállapodása elfogadásához. Ezzel eldőlt lényegében, hogy kedden nem tartanak róla harmadik szavazást is az alsóházban.

May azonban azt ígérte, hogy a következő napokban is még megpróbál meggyőzni képviselőket, és nem mondott le arról, hogy a héten megtartsanak egy ilyen szavazást. A brit alsóház március közepén utasította el másodszor is óriási többséggel May EU-val kialkudott megállapodását. Januárban az első szavazáson 230 fős, a másodikon 149 fős többséggel szavazták le a megállapodást.

May hétfőn számolt be hivatalosan a képviselőknek a csütörtök-pénteki EU-csúcson elért fejleményekről. A britek halasztási kérelme után a brexit kétlépcsős elnapolását javasolták az uniós vezetők Maynek, aki elfogadta a feltételeket.

Ezek alapján ha lenyomná a kilépési megállapodást a brit parlament torkán péntekig, akkor annak feltételei szerint lépnek ki, de május 22-ig maradhatnának az EU-ban. Ha nem, április 12-ig kapnának haladékot, és addig dönteniük kell, hogy rendezetlen kilépést akarnak, vagy pedig hosszabb halasztást választanak, de akkor EP-választást kell tartaniuk májusban.

A szerdán a kormány kezéből kivett véleménynyilvánító szavazásokkal az alsóház megmutathatja, hogy milyen opciót lennének hajlandóak többségében támogatni a képviselők. Ha pedig egy hosszabb halasztást kérnek, és kapnak, akkor ezek alapján az eddigihez képest egészen új irányba is elindulhat akár a brexitfolyamat.

May azt is elmondta, hogy a kormány a brit törvényekben hivatalosan is meg akarja változtatni a brexit március 29-i, eredeti dátumát, így pedig április 12-én este 11 óra lenne a legkorábbi kilépési időpont. Erről is szerdán szavaztak volna az alsóházban. Viszont szerinte a múlt heti EU-csúcson született jogi döntés a brexit új határidőiről pénteken hatályba lépett, és a nemzetközi jog alapján is hatályossá vált, mivel a döntést az Egyesült Királyság is elfogadta. A Reuters szerint pedig azzal is érvelt, hogy ha a képviselők valamiért leszavaznák ezt a módosítást, akkor azzal „jogi zavart és káros bizonytalanságot" okoznának, de nem érintenék a brexit dátumának módosítását.

A brexit hétfő délelőtti állását podcastunkban is átbeszéltük: