Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Čaputová nagyot nyert, ő Szlovákia első női államfője

000 1F81GM
2019.03.30. 22:43 Módosítva: 2019.03.31. 01:44
A korrupcióellenes üzenetekkel kampányoló környezetvédelmi aktivista és jogásznő Zuzana Čaputová nagy különbséggel győzte le a Robert Fico pártja által támogatott Maroš Šefčovič EU-biztost a szlovák elnökválasztás második fordulójában. Čaputová az ország első női, és a legfiatalabb államfője is. A köztársasági elnök jogkörei korlátozottak, mégis fontos szimbolikus és aktuálpolitikai jelentősége is van Čaputová győzelmének.

Zuzana Čaputová polgárjogi aktivista nagy fölénnyel nyerte a szlovák elnökválasztás második fordulóját. A szinte végleges, 99,5 százalékos feldolgozottságnál 58,4 százalékkal nyert, míg a Robert Fico Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) kormánypártja által támogatott Maroš Šefčovič EU-biztos 41,6 százalékon végzett. 

Čaputová a győzelmével történelmet írt: ő Szlovákia első női, és 45 évesen a legfiatalabb köztársasági elnöke is.

A győzelme nem meglepetés, az ellenzéki jelölt ugyanis nagy fölénnyel, 40,5 százalékkal nyerte meg március 16-án az első fordulót is, több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint a második helyen 18,7 százalékkal továbbjutó Šefčovič. A magyarok többsége is Čaputovára szavazott az első fordulóban.

A második fordulóban pedig a legutolsó felmérések 60,5 százalékot jósoltak neki, és 39,5 százalékot Šefčovičnak. Csak egy fokkal jeleztek szorosabb különbséget az urnazárás után nyilvánosságra hozott felmérések. A Median szerint elsősorban a fiatalok és a nők választották Čaputovát, de a férfiak körében is népszerűbb volt Šefčovičnál, írja az Új Szó.

Vasárnap az elnökválasztásokat nézve rekordalacsony volt a részvétel, csak 41 százalék ment el szavazni. Az első forduló még 48,74 százalékos részvételt hozott. Čaputová így is több mint egymillió szavazatot kapott.

Čaputová mindenki elnöke akar lenni

A győzelmi beszéde elején Čaputová az első fordulóhoz hasonlóan több kisebbség nyelvén, így magyarul is megköszönte mindenkinek a támogatást. Azt ígérte, hogy mindenki elnöke lesz, azok bizalmát is próbálja megszerezni, akik most nem őt támogatták.

„Bebizonyítottuk, hogy agresszív szavak nélkül is el lehet nyerni az emberek bizalmát"

– mondta a Paraméter szerint. Az eredményt úgy értékelte, hogy az ország megmutatta, hogy közös erővel le lehet győzni a populizmust. Szlovákia változást akar, jelentette ki. 

A nagy különbségről azt mondta, hogy személy szerint szorosabb eredményt várt. Úgy látja, hogy erős mandátumot kapott a választóktól. Az Új Szó szerint arról is beszélt, hogy előveszi majd az olyan fontos témákat, mint a legfőbb ügyész megválasztásának módosítása. Első külföldi útján pedig Csehországba utazik majd.

Šefčovič már 60 százalékos feldolgozottság környékén telefonon gratulált Čaputovának, és azt mondta, hogy a kampány ellenére Szlovákia előtt olyan idők állnak, amik megkövetelik az összefogást. Még az első forduló után hangsúlyozta, hogy ő nem osztja a polgárokat tisztességesekre és tisztességtelenekre. Szintén gratulált az új államfőnek Peter Pellegrini, a hárompárti kormánykoalíció miniszterelnöke is, aki bízik a konstruktív együttműködésben.

Alig ismerték, aztán az élre ugrott

Čaputová egy 2017-ben alakult kis szlovák párt, a Progresszív Szlovákia jelöltjeként indult. Fél éve még csak kevesen ismerték a nevét a politikában, és még két hónappal a választás előtt is csak 9 százalékon állt a felmérésekben. Azonban január óta a közösségi médiában is egyre erőteljesebb lett a kampánya, azután pedig különösen megugrott a felmérésekben, hogy egy másik erős jelölt, Robert Mistrík vállalkozó is visszalépett a javára. Egy sor ismert médiaszemélyiség is beállt Čaputová mögé, ahogy a leköszönő Andrej Kiska elnök is.

„A tisztességes és igazságos Szlovákia szavazatainak egyesülniük kell egy erős jelölt mögött" – jelentette ki március elején Kiska. Arra is utalt, hogy várakozásai szerint Čaputová ugyanolyan ellenpont lesz majd a Smer vezette kormánynak, mint amilyen az elmúlt években ő is volt. „A közvetlen választás szabadságot és mandátumot ad az elnöknek arra is, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel a kormánynak" – mondta szerdán.

Ő kapta a zöld Nobel-díjat

Čaputová korábban jogászként és aktivistaként dolgozott, és sikeresen szembeszállt már politikai és gazdasági körökkel is. Ő kapta a zöld Nobel-díjnak tartott Goldman Környezetvédelmi Díját 2016-ban egy 14 éven át húzódó ügyért, amit a szülővárosához, a Pozsony melletti Pezinokhoz közeli szeméttelep ellen folytatott. Az ügyben jogi kereseteket adott be, tüntetéseket szervezett, és petíciókat írt különböző EU-s intézményeknek.

Zuzana Caputová élettársával és két lányával adta le voksát egy bazini szavazóhelyiségben 2019. március 30-án, a szlovák elnökválasztás második fordulójának napján
Zuzana Caputová élettársával és két lányával adta le voksát egy bazini szavazóhelyiségben 2019. március 30-án, a szlovák elnökválasztás második fordulójának napján
Fotó: Petr David Josek

2017-ben pedig részt vett abban a kezdeményezésben, aminek hatására a szlovák parlament elvetette az amnesztiákat, amiket Vladimír Mečiar adott a volt titkosszolgálati főnökének 1995-ben Michal Kovač akkori elnök fiának elrablása ügyében.

A Foreign Policy szerint Čaputovát Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár és Barack Obama volt amerikai elnök is inspirálta.

Čaputová EU- és Nyugat-barát liberális jelöltként indult, támogatja az azonos nemű párok örökbefogadását. Elitellenes üzenetekkel

ELSŐSORBAN A KORRUPCIÓELLENES KÜZDELMET, A HATALOM ÉS A HATALMASOK ELLENI HARCOT TŰZTE A ZÁSZLAJÁRA.

Azt mondta, hogy elnökként az lesz a legfontosabb feladata, hogy visszaállítsa az emberek bizalmát a jogrendben. Čaputová ezzel a tavaly Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és élettársa meggyilkolása miatt kezdődött ellenzéki tüntetések után alakult mozgalomra is reagált.

Üzent a Kuciak-gyilkosság miatt tüntetőknek

Čaputová azt mondta, hogy többek között a Kuciak-gyilkosság miatt döntött úgy, hogy beszáll a politikába. Kuciakot és élettársát a rendőrség feltételezése szerint a férfi munkájával összefüggésben öltek meg. A 27 éves újságíró főleg adócsalások feltárásával foglalkozott, és éppen egy olyan anyagon dolgozott, amely rávilágított az olasz maffia és a szlovák politikai és gazdasági elit közti összefonódásokra. A gyilkosság miatt kezdődött tüntetéshullám felforgatta a szlovák politikát, több minisztere után Fico is lemondott, de a Smer pártelnökeként továbbra is befolyásos maradt.

A tüntetések a felszínre hozták a szlovák társadalmon belüli feszültségeket, megosztottságot, és azóta sem szűntek meg. A tüntetők közül sokan egyfajta vezéralaknak érezték a politikán kívülről érkező, a hagyományos politikai elittel szembenálló Kiskát, és azt várták, hogy az új köztársasági elnök hogyan áll majd hozzá az elindult mozgalomhoz. Čaputová a pezinoki szeméttelep ügyében egyébként a BBC szerint már szembekerült azzal a szlovák nagyvállalkozóval is, aki az ügyészség gyanúja szerint megrendelte Kuciak meggyilkolását, és akit több szlovák politikushoz is fűztek szálak.

Változást akar hozni

Čaputová az első forduló után is azt mondta, szerinte az emberek változást akarnak. Az összes olyan választót meg akarta szólítani, akik szembefordultak a szlovák politikát 2006 óta domináló, és a felmérésekben egyébként még mindig vezető Smerrel.

Azonban nem csak a Smerrel szemben határozta meg magát. Azt mondta, hogy az elmúlt harminc évben nem sikerült véget vetni a hatalom visszaéléseinek, a homályos üzleti-politikai összefonódásoknak, és a korrupciónak. „A gonosz diadalához nem szükséges más, csak annyi, hogy a jó emberek tétlenek maradjanak" – írta ki a választás előtt a Facebookjára az idézetet, amit már John F. Kennedy is használt korábban.

Beszélt a magyar és lengyel jogállamiságról is

Az utolsó héten több külpolitikai témában is vitázott a második fordulóba jutott két jelölt. Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban a jogállamiság kérdése is előkerült, Čaputová szerint jogosak a jogállamiság működésével kapcsolatos kétségek. Az Oroszország elleni szankciók esetében pedig kifogásolta, hogy a kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt házelnök, Andrej Danko gyakran látogat Oroszországba, írta az MTI.

Šefčovič EU-biztosból lett volna elnök

A Čaputovával szemben függetlenként, de a Smer támogatásával induló Šefčovič karrierpolitikus, aki egy rövid ideig azért is kampányolt, hogy az európai szocialisták bizottsági elnöki csúcsjelöltje legyen a májusi európai parlamenti választások előtt, de végül visszalépett Frans Timmermans javára. Šefčovič úgy jellemezte magát, hogy olyan pártpolitika felett álló államfő akar lenni, aki társadalmi megbékélést hoz, és az ország minden állampolgárát képviseli.

A balközép politikus egyes ügyekben konzervatívabb irányt vett a szlovák kampányban, például arról beszélt, hogy támogatja a hagyományos családmodellt, és ellenzi az azonos nemű párok örökbefogadását. Šefčovič mellett kampányolt Peter Pellegrini miniszterelnök is, aki azt üzente a választóknak, hogy ne olyan elnököt válasszanak, aki aztán öt évig tanulja, hogyan kéne államfőnek lenni.

Korlátozott jogkörök, de fontos tisztség

Szlovákiában ez volt az ötödik közvetlen elnökválasztás. Az elnöknek van ugyan vétója, de a parlament ezt lesöpörve ugyanúgy megszavazhat egy kifogásolt jogszabályt. Azonban a köztársasági elnöki posztnak fontos szimbolikus jelentősége van, amire a közvetlen elnökválasztás csak ráerősít.

Hiába korlátozott jogkörökkel járó tisztségről van szó, egy évvel a következő parlamenti választások előtt, a Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolása után kezdődött tüntetések, és az alkotmánybírók kinevezéséről folyó vita közben fontos szimbolikus és aktuálpolitikai jelentősége is volt, hogy ki lesz az egy ciklus után leköszönő, 2014-ben a politikán kívülről érkezve megválasztott Andrej Kiska köztársasági elnök utódja. A szlovák politikai helyzetről, és a választás tétjéről itt írtunk részletesen>>>

A köztársasági elnök nemcsak kormányalakítási megbízást ad, hanem ő nevezi ki a legfőbb ügyészt – akinek mandátuma 2020-ban jár le –, és az alkotmánybíróságba is ő nevezi ki a parlament által ajánlott listából a bírákat. Kiska mandátuma majd június 15-én ér véget, akkor veszi át a tisztséget tőle Čaputová.

Kiska egyébként ott volt Čaputová eredményváróján, ahol a Paraméter szerint többek között arról beszélt, hogy „sok ország irigyel most bennünket, hogy olyan elnököt választottunk, aki olyan értékeket szimbolizál, mint a tisztességesség". Szerinte meg kell oldani az erkölcsi válságot, és vissza kell állítani az emberek bizalmát az államban.