Tekla
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Ankarát elhódította az ellenzék Erdoğantól, Isztambulban mindkét oldal győzelmet hirdetett

2019.03.31. 20:00 Módosítva: 2019.04.01. 09:10

Vasárnap helyhatósági választásokat tartottak Törökországban, amin Recep Tayyip Erdoğan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elbukta a főváros, Ankara polgármesteri székét, írja a Reuters. Isztambulban mindkét oldal magának követeli a győzelmet, de Erdoğan is utalt arra beszédében, hogy Törökország legnagyobb városának vezetését is elveszíthették.

Mint korábban írtuk, a helyhatósági választásoknak bár politikai jelentőségük elég mérsékelt, mégis nagy mozgósítás és brutális kampány előzte meg őket. Az ok, hogy az ország gazdasági válsága közepette sokan az egyre autokratikusabb módon kormányzó Recep Tayyip Erdoğan elnökről szóló népszavazásként tekintettek a szavazásra. Az általa létrehozott központosított és tekintélyelvű politikai rendszerben pedig egy jelképes vereségnek is súlya van.

Az egész választásnak pedig külön jelentőséget adott, hogy Erdoğan is nagyon aktív kampányolással próbálta megtartani a polgármesteri helyeket. Többek között összeesküvés-elméleteivel kampányolt, és átlagosan napi nyolc kampánybeszédet tartott. Az ellenzék pedig több helyen azzal próbálta növelni esélyeit, hogy összefogott, és nem indított jelölteket egymás ellen.

A közvélemény-kutatások is jelezték, hogy Ankarában és Isztambulban is szoros lesz a választás.

Mindkét város a 90-es évek óta az AKP irányítása alatt állt, és már a főváros elvesztése is szimbolikus csapás a teljhatalmát bebetonozó Erdoğannak.

Ráadásul Erdoğan a 90-es években még Isztambul polgármestereként lett először ismert. A harmadik legnépesebb város, a nyugat-törökországi Izmir vezetése hagyományosan kemalista, azt most is megtartotta az ellenzék.

Szorosan alakult

A legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Kemal Kilicdaroglu késő este azt mondta, hogy a jelöltjeik elhódították Ankarát és Isztambult is Recep Tayyip Erdoğan Igazság és Fejlődés Pártjától (AKP), és Izmirben is nyerni tudtak, vagyis a három legnagyobb városban ők adhatnak polgármestert. „Az emberek a demokráciát választották" – jelentette ki.

Később török tévéadók arról számoltak be, hogy a CHP jelöltje, Mansur Yavas biztos győzelmet aratott Ankarában. A fővárosban 92 százalékos feldolgozottságnál a CHP jelöltje 50,6 százalékon állt a polgármesteri székért folyó versenyben, 3,4 százalékkal előzve meg Erdoğan egyik volt miniszterét.

Az AKP isztambuli jelöltje, Binali Yildirim volt miniszterelnök viszont saját győzelmét jelentette be Törökország legnagyobb városában. Yildirim szinte végig 1-2 százalékos előnye 98 százalékos feldolgozottságnál mindössze 0,2 százalékpontra csökkent Isztambulban, írja a Reuters az NTV-re hivatkozva.  98,8 százalékos feldolgozottságnál 4500 szavazat volt a különbség. Az AKP-s jelölt 4 111 219, ellenzéki ellenfele 4 106 776 szavazaton állt.

Ezt az ellenzék vitatta, Ekrem Miamoglu, a CHP jelöltje azt állította, hogy 28 ezer szavazattal végül ő nyert. Hivatalos végeredmény azonban még nincs.

Az AKP és a vele szövetséges nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) együtt a szavazatok 51 százalékát szerezte meg országosan. Viszont a Reutersnek nyilatkozó elemző szerint az AKP legalább hetet elveszített az ország tizenkét legfontosabb városa közül, és az összes gazdasági központban rosszul szerepelt.

Erdoğan gazdasági reformokat ígért

Úgy tűnt, hogy Erdoğan sem látja biztosnak, hogy nyertek volna Isztambulban. „Még ha az emberek át is adták a polgármesterséget, a legtöbb körzetben az AKP nyert" – jelentette ki. Azt is hozzátette, hogy minden olyan körzetben fellebbezni fognak, ahol ez szükséges.

Erdoğan vasárnap este Isztambulban korábban azt is mondta, hogy „el kell fogadnunk, hogy megnyertünk és el is vesztettünk néhány várost, ez így működik demokráciákban". Majd pedig azt ígérte, hogy a bajos gazdasági helyzetre fog koncentrálni, és egy sor gazdasági reformot lengetett be.

Válságba fordult a török gazdaság

Erdoğan a 2017-es (51 százalékkal behúzott) alkotmánymódosítás értelmében, a tavaly nyáron (52, illetve koalícióban 53 százalékkal) általa és pártja által megnyert parlamenti- és elnökválasztás óta kvázi teljhatalmú államfőként, minimális demokratikus fékekkel és ellensúlyokkal szemben kormányoz. Közben pedig válságba kormányozta a korábban töretlenül növekvő török gazdaságot.

A török líra gyengülése egyre nagyobb pénzügyi problémákat okoz, az infláció elszabadult, 20-30 százalék között mozog, miközben a korábban (a 2009-es, globális recessziót kivéve) 16 éven át töretlenül növekvő gazdaság recesszióba fordult. Az élelmiszerárak megugrottak, a munkanélküliség növekszik. Hogy Törökország hogyan jutott idáig, arról 2017-ben és tavaly is részletesen írtunk.

Lövöldözés volt egy szavazóhelyiségben

A vasárnapi szavazás alatt lövöldözés tört ki a Törökország középső részén található Malatyában egy szavazóhelyiségben. Egy férfi lelőtt két választási megfigyelőt. Állítólag azon vitatkoztak össze, hogy miért nem biztosítanak szavazófülkét is. A lövöldözőt őrizetbe vették.

A gyilkosságon felül számos kisebb, a választáshoz köthető verekedés is történt vasárnap Törökországban. Több helyen késekkel, botokkal és kövekkel támadtak egymásra az eltérő pártok szimpatizánsai, írta az MTI.