Előd
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Sorozatsztár csaphat oda az ukrán elitnek

-7491032883849420739 HUSZ4945
2019.03.31. 08:20
Vértelen forradalmon, véres hatalomváltáson, területvesztésen, proxyháborún át a gazdasági mélyrepülésig sok mindent látott már Ukrajna az elmúlt 15 évben, de így is tud újat mutatni a vasárnapi elnökválasztás, amelynek legesélyesebb jelöltje egy sorozatszínész. Az első fordulóban a felmérések szerint csak az a kérdés, ki szerzi meg Volodimir Zelenszkij mögött a második helyet: a jelenlegi elnök Petro Porosenko, vagy az örök visszatérő egykori kormányfő, a narancsos forradalom ikonikus alakja, Julija Timosenko. Riport Ukrajnából.
  • Ukrajna vasárnap elnököt választ, a második fordulóba nagy eséllyel egy politikai újonc, a színész-showman Volodimir Zelenszkij jut, mögötte vagy Petro Porosenko elnök, vagy az egykor befolyásosabb Julija Timosenko exkormányfő kerül.
  • Az elnökválasztás valójában már az októberi parlamenti választás része. Ha Zelenszkij nyer, fel kell építeni a még csak népszerű, de parlamenten kívüli pártját.
  • Az elitellenes lázadás vitte őt a népszerűség csúcsára, de az oligarchák vetélkedése az ukrán politikai élet része továbbra is, sokan a színészt Igor Kolomojszkij milliárdos emberének tekintik.
  • Csak az bizonyos, hogy Porosenkóval nem változik az orosz-ukrán kapcsolat, de nem világos, hogyan alakulna a két másik jelölt győzelme esetén.
  • A magyar választók közül sokan neheztelnek Porosenkóra a nyelvtörvény és az ukránt erőltető oktatási törvény miatt, Budapest sem igazán tekinti partnernek a jelenlegi elnököt.
  • Hogy kit támogatna a magyar közösséget legnagyobb számban képviselő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az kérdés, láthatóan Budapesttel együtt kivárnak a második fordulóig.

„Zelenszkij hát. Ő legalább jóképű” – a kisgyermekes Krisztina azért nem viszi túlzásba a lelkesedést: a fiatal munkácsi nő másik opciója, hogy el sem megy szavazni. Ukrán férje inkább már nem is szavaz, négy éve még a győztes Porosenkónak megtette. „Belefáradtak az emberek a politikába, mindenki megpróbál túlélni, a saját dolgaival foglalkozni, amit lépten-nyomon csak megnehezít az állam”.

Ezt a sztorit már végignevette Ukrajna

A 41 éves színész Zelenszkij nagyon beletrafált a globális elitellenes hangulat ukrajnai verziójába. És tulajdonképpen már bizonyított, hiszen egyszer esélytelen kisemberként már megnyerte a választást: egy 2015-ben indult tévésorozatban.

„A nép szolgálatában” vígjáték sztorija szerint a történelemtanár „Vaszilij Goloborogykin” (a beszélő nevet pelyhes szakállúnak lehetne fordítani) kifakad az osztálya előtt, és persze egy diákja telefonra veszi és feltölti a netre. A kisember panasza olyan jól sikerül, hogy milliók lájkolják, mire az osztály rábeszéli Goloborogykint, hogy induljon az elnökválasztáson. Belemegy, de aztán a dologgal annyira nem foglalkozik, hogy végül otthon a vécéről kiszaladva tudja meg a betoppanó kormányfői delegációtól, hogy ő lett Ukrajna elnöke.

És tessék, a sorozat harmadik évadjára most hasonlót ír az élet: a vasárnapi választás előtt közölhető legutolsó, csütörtöki felmérés szerint Zelenszkij 26, Porosenko és Timosenko 17-17 százalékkal van az élen – az egykor Timosenko, később a megbukott Viktor Janukovics kormányában védelmi miniszteri posztot is betöltött, 4. helyezett Anatolij Gricenko már 10 százalék alatt van. 

A 86 ezres Munkács – itt a magyarok aránya csupán 8 százalék – szépen felújított sétálóutcáján a választói attitűd nem nagyon tér el a 113 ezres Ungvártól (a magyarok aránya 7 százalék) vagy a 24 ezres, fele részt magyar Beregszásztól, amelyet kevés egészen jó és sok rendkívül rossz minőségű út köt össze a két nagyobb várossal.

A válaszolók között itt is többségben vannak, akik négy éve Porosenkóban bíztak, most inkább Zelenszkijben vagy senkiben. „6000 hrivnyát keresek (kb. 60 ezer forint). Télen csak a fűtésre elmegy a fele. Miről beszéljünk? Elmegy mindenki, pedig tíz éve még nem ebben gondolkodtak az emberek. A nagyobbik lányom már Budapesten él, a kisebbik is oda készül egyetemre. Pedig tudnak ukránul” – mondta egy középkorú magyar férfi, világossá téve, hogy elsősorban nem a nyelvtudás hiányából adódó érvényesülési nehézségek űzik el a magyarokat.

Folyamatos múltidő

Márpedig a nyelvi kérdés, az oktatási reform lett – a rendezéstől távol lévő kelet-ukrajnai orosz proxyháború mellett – Porosenko elnöki éveinek egyik fő eleme. A 150 vagy már inkább csak százezres kárpátaljai magyarság körében viszont sokan épp emiatt nem támogatják Porosenkót, mivel a magyar oktatás elsorvasztását és az asszimiláció felé vezető ukránosítást látják a kampányban is elővett tervben, amely miatt Budapest és Kijev is feszült viszonyba került. Kijev szemét közben az egyszerűsített honosítási eljárás piszkálja, amely révén a kárpátaljai magyarok magyar állampolgárságot kapnak. Ukrán értelmezésben ez ellentétes az alkotmánnyal, igaz, az a kettős állampolgárságot csak állami tisztviselők esetén tekinti kizáró oknak, mellesleg így is vannak képviselők az ukrán parlamentben kettős, sőt, hármas állampolgársággal.

„Az oktatási törvény egy gesztus a nemzeti érzelmű választóknak, de Porosenko semmiképp sem nacionalista” – mondják az elnökhöz közeli források, akik szerint Budapestnek több megértéssel kellene lennie az üggyel kapcsolatban, már csak azért is, mert a nyelvtörvényt – amely például a sajtó teljes ukránosítását célozza meg – Porosenko nem is akarja elfogadni, nem is lesz parlamenti végszavazása az elnökválasztásokig.

Utána pedig új helyzet van, bárki is nyer. De igazán csak a parlamenti választások sikere után nő meg az elnök mozgástere – vélik Porosenko környezetében, ahol azt is megengedik, hogy a magyar közösség érdekeit sértheti a törvény, így alkotmányellenes is lehet. De ennek kimondására az oroszokkal vívott fegyveres konfliktusban felfokozott hazafias hangulatban, a választások előtt nincs mód. (Persze nincs rá garancia, hogy utána lenne.)

Más kérdés, hogy Porosenko nem is igyekezett a gesztusokkal: az elnök március 15-én Ungvárra látogatott, ahol saját rendezvényt szerveztek a Petőfi téren, ott, ahol a magyar szervezeteknek lett volna előbb bejelentett ünnepségük. A civilek szerint ez szándékos gyomros volt, mert többet számít a nacionalistáknak tetsző trollkodás, mint a magyar közösség arrébb pöccintése. Az ukrán hivatalnokok szerint az elnöki hivatal egyszerűen nem fogta fel a lépés helyi következményeit, csak arról van szó, hogy kellett a renovált tér díszlete az elnöknek.

Persze így is van a magyarok között is, aki mégis inkább Porosenko mellett tenné le voksát: egyrészt, mert talál észérveket az ukrán nyelv erősítése mellett, mondván, ha a magyar közösség nem beszéli az államnyelvet, akkor érdekeit sem tudja érvényesíteni, ami végül csak felgyorsítja az elvándorlást, másrészt, mert nem akar fejest ugrani az ismeretlenbe az elitellenes lázadás címén. 

Az ország negyede szerint viszont rosszabb már úgy sem lehet, miért ne lehetne megpróbálni valakivel, akinek nincs köze a politikához, sem az oligarchák játékához.

Minden választás ugyanolyan, még a plakátok is egyformák, csak jönnek az ígéretek. Zelenszkij más: ő nem ígér semmit. Vannak vágyai, elképzelései, de nem ígér semmit

– az idézet azért is tökéletesen írja le az apolitikus hangulatot, mert ezt nem az utca embere, hanem Zelenszkij kampánystábjának egyik tagja mondta pár napja a német Deutsche Welle-nek.

Proxyoligarcha a nép barátja

Persze, nem mindenki biztos benne, hogy Zelenszkij az átlag ukránok őszinte hangja, aki végre odadörrenthet az ország működését mindig is meghatározó oligarcháknak.

„Ez a televíziók háborúja, csak épp mindenkinek megvan a sajátja. A köztévé ugyan helyet ad az elnökjelölti vitáknak, csakhogy arra nem megy az erős jelöltek közül senki” – mondta Dmitrij Tuzsanszki. Az ungvári politikai elemző szerint a show még a korábbi választásokhoz képest is fontosabb az érveléssel szemben. Zelenszkij sem igyekszik interjút adni ott, ahol váratlan kérdés érheti.

Az ukrán televíziók valóban jól besorolhatók, a sokféleség nem annyira a sajtószabadságnak tudható be, mint annak, hogy az oligarchák küzdelme kiegyenlített. 

  • Az egykor Donyeckben erős, de most is fajsúlyos Rinat Ahmetovnak ott van az Ukraina,
  • az 5-ös csatorna egykor Porosenkóé volt, de hivatali ideje alatt formálisan nem, 
  • a Putyin felé kapcsolatot jelentő Viktor Medvedcsuké a 112, News1
  • az itthon is egykor jól ismert Dmitrij Firtasé az Inter,
  • A Porosenkóval négy éve szakított egykori dnyepropetrovszki kormányzóé, a milliárdos Igor Kolomojszkijé pedig az 1+1, itt fut Zelenszkij kisember-elnök sorozata.

A csatorna utólag visszatekintve már hosszú ideje építi Zelenszkij valós életben is használható elnöki imidzsét, ami akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az elnök újévi beszédét a csatorna kicsit odébb tolta, hogy – Porosenkónak már ezzel is kiosztva egy kokit – előbb Zelenszkij ott jelentse be indulását az elnökválasztáson. (A kampánycsend idején az elnökjelölt korábbi szórakoztató műsora is előkerül az adón.)

Zelenszkij ezért tűnhet akár az oligarchák tökéletes választásának is – elsősorban persze Kolomojszkijnak, ha már ott nőtte ki magát: a nép hangja, de az elitellenességnek inkább csak a látszatát kelti, viszont nem hiteltelenül, mert annál tehetségesebb színész, a showbizniszben önálló figura, maga is milliomos producer, népszerűsége személyének szól.

Lestrómanozni tehát semmiképp sem lehet, de a proxyoligarcha jelző talán nem pattanna le róla rögtön.

Már csak azért sem, mert hátországa még nincs, pártja ugyan létrejött – nem meglepő módon a Nép Szolgálatában (SZN) néven –, de a parlamentben egyelőre nincs képviselője, nehéz elképzelni, hogy ne szorulna rá az ukrán politikus-üzletember élet veteránjaira. Igaz, az elnökválasztás sikere esetén ez gyorsan változhat: egy februári felmérés szerint az SZN népszerűsége már minden pártot megelőz, támogatottsága 25 százalék, ami nem rossz fél évvel az októberi választások előtt. (Bár az Ukrajnában jellemző, személyre szabott formációk gyors emelkedése és zuhanása teljesen megszokott, tartós pártstruktúrák nincsenek.)

Julija kihagyhatatlan

Timosenko esélyeit növeli, hogy elutasítottsága kisebb, mint Porosenkóé és a mozgosításban is hatékonyabbnak tűnik. Pártja, a Batykivscsina (Haza) a felmérésekben az SZN mögött stabilan a második, és Petro Porosenko Blokkját (BPP) mindenütt megelőzi. Igaz, ebben benne lehet az elnökválasztási várakozás, a párt ereje nagyban függhet a vasárnapi eredményektől. Ugyanez érvényes a BPP-re is. Ha esetleg az elnök vagy Timosenko veszítene, számít, hogy mennyire maradnak el Zelenszkij mögött. Ha viszont ő veszítene, az kisebb pofont jelentene pártjának.

De a választási kampányban a lakossági gáz árának megfelezését, a nyugdíjak megháromszorozását ígérő Timosenko régebb óta van a politikában annál, hogy ne legyenek mindenütt szövetségesei. Például az egykor Timosenko pártját megjárt belügyminiszter – az egyetlen, aki 2014 óta őrzi a posztját. Arszen Avakov ugyan már a Népfront tagja, de feltűnő, ahogy a rendőrség Porosenko érdekeltségeinél kutakodik, miközben az elnök alá tartózó Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Timosenko körül hajt végre házkutatásokat. Az, hogy az elnök nem tudja Avakovot elmozdítani, közvetve Timosenko erejét is jelzi.

Budapest mondjon B-t is

Bármennyire is fragmentált az ukrán politikai kép, egy közös van a kibékíthetetlen ellenfelekben: túlzásnak tartják a budapesti reakciókat a nyelvtörvény miatt. Mindenki arról győzködi a kormány képviselőit, hogy nem a magyar, szlovák, román, lengyel kisebbséget akarják bántani, hanem a Kelet-Ukrajnát elszeparáló, a Krímet hivatalosan is elcsatoló Oroszország befolyásának csökkentése volna a cél az orosz nyelv visszaszorításával. Mellesleg Zelenszkij orosz anyanyelvű, van olyan magyar szavazó, aki ezt is a kisebbségvédelem garanciájának látja.

„Ez egy mesterségesen szított konfliktus, Budapest félreérti Kijev játszmáját” – mondta Viktor Baloga. A karrierjét 21 éve Munkács polgármestereként kezdő  politikus – jelenleg fia vezeti a várost – ezt azzal együtt mondja, hogy Porosenkót kevéssé eredményes politikusnak tartja, inkább Zelenszkij győzelmében bízik. Az első narancsos forradalomban az elnöki székig repített Viktor Juscsenko elnöki kabinetjének egykori vezetője szerint választási fogásról van szó, amely után lehetett volna rendezni a vitás kérdéseket. Most viszont túl sok konfliktus rakódott egymásra, a korrekció helyett a kapcsolatok újraindítására lesz szükség, véli a most független parlamenti képviselő.

„Ha Budapest nem tekinti partnernek Porosenkót, mondjon B-t is, és jelezze, hogy kit támogatna, ez jó indítás lenne” – mondta Baloga, aki szerint minél később ad erről világos jelzést a magyar fél a KMKSZ-nek és az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetségnek (UMDSZ), annál inkább gyengül a magyar közösség képviselőinek érdekérvényesítési lehetősége. Szerinte az új elnök vissza is vonná a nyelvtörvényt, az oktatási törvény vitás kérdései is rendezhetők lennének egy hónapon belül. „Ehhez a választások után a budapesti retorikának is változnia kell, elvégre valójában nincsenek közöttünk kibékíthetetlen ellentétek” – mondta Baloga, akinek vezetése alatt a város legutóbb azzal került a magyar hírekbe, hogy a munkácsi vár mellett 2008 óta magasodó turulmadár elmozdítását sejtető pályázat jelent meg az ukrán címerre vonatkozóan tavaly ősszel.

„A turul felállítását én hagytam jóvá, ez egy gesztus volt a magyarság felé. Ha kormányszinten nem is, de legalább Magyarország és Kárpátalja kapcsolatának szintjén jó lenne, ha ennek érződne a pozitív hatása.” Baloga szerint hiba lenne, ha a Budapest-Kijev viszony árnyéka rávetülne Kárpátaljára, mert annak elsősorban az itt élők látják kárát. „Ha Kijevvel nem is értek egyet mindenben, Ukrajnát képviselem, de ha a felek nem szítják mesterségesen a konfliktust, hiszek az együttműködésben.”

Fontos lett volna tudni a legnagyobb magyar szervezet, a KMKSZ véleményét is a választással kapcsolatban, ám a személyes találkozó elmaradása után megbeszélt telefonos interjú lehetőségével az előzetes beleegyezés ellenére a szervezet elnöke, Brenzovics László végül nem kívánt élni.

Így az a kérdés, hogy a kárpátaljai magyarságot az ukrán parlamentben – az elnök frakciójában – is képviselő politikus mit tartana helyesnek a választáson, amelyen ő és a KMKSZ hivatalosan nem áll ki Porosenko mellett, megválaszolatlan maradt.

(Fotó: Huszti István/Index)