Bolsonaro meglátogatta a világ leghíresebb holokauszt emlékközpontját
További Külföld cikkek
- Donald Trump is részt vesz a Notre Dame újranyitásán
- Kiutasították Magyarországra a tervezett terrortámadás gyanúsítottját Szlovákiából
- Csoportos perbe fogták a Hondát, az alig tízéves autókról mállik a festék
- „Így szoktak kezdődni a háborúk” – Ukrajna NATO-tagságáról tanácskoznak Brüsszelben
- Mostantól szexmunkára is lehet munkaszerződést kötni Belgiumban
Szerdán fejeződött be a szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro izraeli látogatása, ami nem egészen a vendéglátók várakozásainak megfelelően sült el. A látogatás szimbolikus jellegét ugyanis beárnyalták az elnöknek a Jad Vasem Holokauszt Emlékközpont megtekintését követő szavai, melyek szerint
nincs kétségem afelől, hogy a nácizmus egy baloldali mozgalom volt.
Bolsonaro saját külügyminiszterének, Ernesto Araujónak a korábbi, baloldalra tett megjegyzését erősítette meg, miközben a világ talán legismertebb Holokauszt-múzeumának és dokumentációs központjának tájékoztató anyagai a nácizmust olyan szélsőjobboldali mozgalmak szintéziseként mutatják be, melyek az 1918 utáni szélsőbaloldali mozgalmakra válaszul jöttek létre. A brazil elnök magasröptű okfejtése szerint a nácizmus baloldaliságára az a bizonyíték, hogy az NSDAP nevében is ott szerepelt a "szocialista" szó. A nácizmus eszmetörténeti jellemzése nyilván nem tudható le két mondatban, azonban Hitler kétséget kizáróan gyűlölte korának baloldalijait, és pártja nevében a "szocialista" inkább a nácik egy sor szociális intézkedésben tetten érhető romantikus nemzeti populizmusára utalt.
Bolsonaro azonban nem elsősorban ellentmondásos megjegyzéseivel keltett csalódást vendéglátójában, Benjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnökben, hanem azért mert a várakozásokkal ellentétben
MÉGSEM JELENTETTE BE A BRAZIL NAGYKÖVETSÉG JERUZSÁLEMBE VALÓ KÖLTÖZTETÉSÉT.
Brazília a vitatott státuszú fővárosban csak egy kereskedelmi kirendeltséget fog nyitni, és ez a visszatáncolás komoly blamázs az április kilencedikei újraválasztásért kampányoló Netanjáhu számára, aki arra számított, hogy az Egyesült Államok után egy újabb jelentős globális szereplő ismeri el az izraeli jogfelfogást, miszerint "Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa". A legtöbb ország nagykövetsége Tel-Avivban található, mivel a nemzetközi jog ragaszkodik az 1967 előtti határokhoz, és nem ismeri el a hatnapos háborúban elfoglalt város feletti teljes izraeli joghatóságot, hiszen Kelet-Jeruzsálemet a palesztinok saját fővárosuknak tartják (a Palesztin hatóság tényleges központja Ramálláhban van).
Az izraeli miniszterelnök azonban jó arcot vágott a nagykövetséghez képest kevésbé rangos kereskedelmi kirendeltséghez is, és reményét fejezte ki, hogy "ez is egy újabb lépés a nagykövetség átköltöztetése felé". Netanjáhu azt mindenképpen pozitív gesztusként könyvelhette el, hogy Bolsonaro vele együtt ment el jókívánságot lehelyezni a Siratófal egyik résébe, és utána percekig közösen imádkoztak. Ez azért is fontos szimbolikus gesztus, mivel külföldi vezetők évtizedek óta tartózkodnak attól, hogy egy izraeli vezető mellett jelenjenek meg a Siratófalnál, hogy ne tűnjön a gesztus állásfoglalásnak a szuverenitás igen kényes kérdéseiben.