Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Őrizetbe vették a Wikileaks-alapító Julian Assange-ot

2019-04-11T122345Z 837546949 RC13DABD73D0 RTRMADP 3 ECUADOR-ASSA
2019.04.11. 11:47 Módosítva: 2019.04.11. 18:05
  • Őrizetbe vették Londonban Julian Assange-ot, a Wikileaks alapítóját, miután Ecuador elnöke megvonta tőle a hét évvel ezelőtt kapott menedékjogot
  • A Wikileaksen Chelsea Manning egykori katona 700 ezer oldal titkos információt szivárogtatott ki az afganisztáni háborúval kapcsolatban
  • Assange-ot azzal vádolták Svédországban, hogy 2010-ben egy nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan molesztált Stockholmban. Assange tagadta ezeket a vádakat
  • 2012 júniusában a hivatalos idézés ellenére nem adta fel magát a Scotland Yardnak, hanem politikai menedékjogot kért, és kapott Ecuador londoni követségén
  • Hét évig élt az ecuadori nagykövetségen, de Lenín Moreno ecuadori elnök most azzal indokolta a menedékjog megvonását, hogy Assange többször megsértette a nemzetközi egyezményeket
  • A Wikileakset az elmúlt években egyre többször vádolták azzal, hogy az oroszok eszköze is lett, és több szivárogtatás időzítését is megkérdőjelezték
  • A bíróság kimondta, hogy Assange megsértette a szabadlábra helyezésének feltételeit. A kiadatási tárgyalása május 2-án lesz

Csütörtök délelőtt őrizetbe vették Londonban Julian Assange-ot, a Wikileaks alapítóját, aki az elmúlt hét évet Ecuador nagy-britanniai nagykövetségén töltötte. A CNN szerint a negyvenhét éves Assange-ot délután már át is vitték a rendőrségről a bíróságra.

A londoni rendőrség korábban közleményben jelentette be, hogy az Assange elleni letartóztatási parancs továbbra is érvényben van, és azt végre fogják hajtani, ha a Wikileaks alapítója elhagyja a nagykövetség épületét. A napokban már az angol sajtó is megírta, hogy kitehetik a nagykövetségről. 

Végül Lenín Moreno ecuadori elnök döntött arról, hogy visszavonja az Assange-nak korábban megadott menedékjogot, mert szerinte a szivárogtató portál alapítója többször megsértette a nemzetközi egyezményeket, és a követségi szabályokat, például széklettel kente össze a falakat. Moreno szerint bizonyítékaik vannak rá, hogy Assange továbbra is kapcsolatban állt a Wikileaksszel, és beleavatkozott más országok belügyeibe. Ecuador szerint Assange megpróbált aláásni az ország mostani vezetését is.

A Wikileaks viszont úgy reagált twitterén, hogy a lépéssel Ecuador nemzetközi jogot sértett, és szerintük a háttérben komoly erők, köztük a CIA áll, hogy Assange-ot megfosszák a jogaitól és bebörtönözzék.

Assange attól tartott, hogy végül az Egyesült Államokba vihetik, ahol a Wikileaks szivárogtatásai miatt állíthatják bíróság elé. Az ecuadori elnök elnök erről azt mondta Assange őrizetbe vétele után, hogy a Wikileaks-alapítót nem fogják olyan országnak kiadni, ahol halálbüntetés fenyegetné.

Assange-ot eredetileg azért vette őrizetbe a rendőrség, mert még 2012-ben megsértette szabadlábra bocsátásának feltételeit, de a CNN azt írta, hogy

az amerikai hatóságok kérésére is őrizetbe került. Ezzel arra utaltak, hogy az USA kérte Assange kiadatását.

Ezt nem sokkal később az amerikai igazságügyi minisztérium is megerősítette, ahogy azt is, hogy a vádirat szerint azért kérték Assange letartóztatását, mert Bradley Manning  több mint 700 ezer oldal titkos információt és videókat szivárogtatott ki a Wikileaksnek 2010-ben. Továbbá azzal is vádolják, hogy titkosított hálózatokba segített betörni Manningnek. 

A bíróság kimondta, hogy Assange megsértette a szabadlábra helyezésének feltételeit. Az ítélethirdetés időpontját még nem tűzték ki, de május 2-án kell megjelenni a kiadatási tárgyaláson, addig őrizetben marad. Assange ügyvédjén keresztül azt üzente támogatóinak a kiadatási eljárásról: „Megmondtam."

Előkerült több videó is az őrizetbe vételről, ahogy többen tuszkolják be az amúgy nehezen felismerhető férfit egy rabszállítóba. Nem különösebben próbált ellenállni, és kiabált valamit, de ezt nem lehet kivenni a felvétel alapján. Assange-ot csak csütörtök reggel értesítették, hogy megvonják a menedékjogát. 

May: Senki sem áll a törvények felett

A brit belügyminiszter, Sajid Javid twitterén azt írta, hogy senki nem áll a törvények fölött, és köszöni Ecuadornak az együttműködést. A brit külügy szerint az őrizetbe vételt a két ország közötti hosszas egyeztetés előzte meg. A szerda este a brexit határidejének hosszabbítását hozó EU-csúcs után csütörtök délután a brit alsóházban felszólaló Theresa May brit kormányfő üdvözölte Assange elfogását. Ő is azt hangsúlyozta, hogy senki sem áll a törvények felett az Egyesült Királyságban.

Miután az elmúlt napokban felmerült, hogy Ecuador megvonhatja Assange menedékjogát, tüntetők érkeztek a követséghez. Morenót elődje, Rafael Correa a latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Assange menedékjogának megvonása miatt. A Twitteren az NSA-botrány szivárogtatója, az Oroszországba menekült Edward Snowden pedig azt írta csütörtökön, hogy ez sötét nap a sajtószabadság történetében. Szerinte egy olyan embert rángattak ki brit titkosrendőrök a követségről, aki díjnyertes újságírói anyagokat adott ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt, azt kérte, hogy tartsák tiszteletben Assange jogait.

2012 óta élt az ecuadori követségen

Az általa alapított Wikileaksen többek között több százezer amerikai diplomáciai táviratot kiszivárogtató Assange-ot azzal vádolták Svédországban, hogy 2010. augusztusában egy nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan molesztált Stockholmban. Assange végig tagadta a szexuális bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak nevezte.

Assange-ot 2010. decemberében egyszer már őrizetbe vették Svédország kérésére Londonban, de óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Miután a fellebbezéseit elutasították, a Wikileaks-alapító 2012 júniusában a hivatalos idézés ellenére nem adta fel magát a Scotland Yardnak, hanem politikai menedékjogot kért, és kapott Ecuador londoni követségén. A londoni rendőrség szerint ezzel sértette meg a szabadlábra helyezésének feltételeit.

Assange tagadta a nemi erőszakot, és Svédország 2017-ben ejtette is a vádakat a férfi ellen. Ennek ellenére a Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. 

Délután már bíróság elé is állt, és bűnösnek találták, akár 12 hónap börtönt is kaphat. 

Assange szerdai őrizetbe vétele után viszont a svéd ügyészség közleményben azt írta, hogy elképzelhető, hogy újranyitják a svédországi ügyet is, ami 2020-ig biztosan nem évül el. Hozzátették, hogy szorosan követik az üggyel kapcsolatos fejleményeket. 

Az ecuadori elnök egy ideje már véget akart vetni a menedékjognak

Már 2018-ban azt feltételezték, hogy Ecuador véget akar vetni Assange politikai menedékjogának, mivel a Wikileaks-alapító egyre több bosszúságot okozott Lenín Moreno elnöknek. Moreno azt mondta, hogy a politikai menedékjog nem lehet örök életre szóló, de emberi jogi megfontolásokból továbbra is engedte, hogy Assange a követségen maradjon.

Moreno tavaly nyáron arról beszélt angliai látogatásakor, hogy a 2017 végén ecuadori állampolgárságot is kapott Assange-nak el kell hagynia a nagykövetség épületét. A politikus arról is beszélt, hogy sosem kedvelte Assange tevékenységét, a nagykövetségen tartózkodását pedig „örökölt problémának" nevezte. Folyamatosan vita volt arról, hogy Assange mit tehet, és mit nem a követségen.

Assange azt állította, hogy Moreno 2017-es hatalomra kerülése óta próbálták megnehezíteni tartózkodása körülményeit, hogy magától hagyja el a helyet. A Wikileaks alapítója arról is beszélt, hogy elege van a nagykövetségi rabságból, és beperli Ecuadort. Ügyvédje szerint egyes intézkedések cenzúrát jelentettek a 47 éves férfi véleménynyilvánítási szabadságára nézve. 2018-ban elvágták egy időre Assange internet- és telefonösszeköttetését is. A Wikileaks pedig hét elején azzal vádolta az ecuadori követség dolgozóit, hogy kémkednek utána.

Moreno egy ideje már tárgyalásokat folytatott a brit hatóságokkal, és Ecuador tavaly év végén bejelentette, hogy írásbeli biztosítékot kapott arra a brit kormánytól, hogy nem adná ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.

Több százezer titkos dokumentumot hoztak nyilvánosságra

Washingtonban az iraki háborúhoz köthető és titkosított nagyköveti táviratok nyilvánosságra hozása miatt akarják bíróság elé állítani Assange-ot. Ebben az ügyben egy egykor Irakban szolgáló amerikai katona, Bradley Manning – az azóta már nőként élő Chelsea Manning – több mint 700 ezer oldal titkos információt és videókat szivárogtatott ki a Wikileaksnek 2010-ben.

Manning félmillió, az iraki és az afganisztáni háborúból származó katonai jelentést, és az amerikai nagykövetségeken készült 250 ezer diplomáciai táviratot adott át a Wikileaksnek. Ezek között volt az a 2007-es hírhedt videofelvétel is, amin egy amerikai Apache helikopter 11 embert – köztük a Reuters egyik fotósát – is megölt Bagdadban. Manninget sokan árulónak tartották, ugyanakkor a háborúellenes és az információszabadságért küzdő aktivisták hősként tekintenek rá, aki a Wikileaks-en keresztül megmutatta az iraki háború igazi arcát.

Manning 2013-ban 35 év börtönt kapott, de Barack Obama elnök nem sokkal leköszönése előtt kegyelmet adott neki. Assange egyébként beszélt arról 2016-ban, hogy ha Obama megkegyelmez Manningnek, akkor hajlandó feladni magát az amerikai hatóságoknak. Ezt végül azonban nem tette meg. Miután Manning nem volt hajlandó tanúskodni a Wikileaks elleni nyomozásban, idén március elején újra börtönbe zárták.

Az oroszok eszköze lett?

A Wikileakset az elmúlt években egyre többször vádolták azzal, hogy az oroszok eszköze is lett, és több szivárogtatás időzítését is megkérdőjelezték. A 2016-os amerikai elnökválasztás orosz beavatkozását vizsgáló Mueller-nyomozásban is előkerült, hogy orosz hekkerek feltörték a Demokrata Párt szerverét, és Hillary Clinton kampányfőnökének Gmail-fiókját, az ott szerzett emaileket pedig a Wikileaks-en keresztül hozták nyilvánosságra.

Assange következetesen tagadja, hogy politikai célokhoz igazítja a szivárogtatásokat, és azt a vádat is elutasítja, hogy szimpatizál, sőt titokban együttműködik az orosz kormánnyal. Assange többször is megszólalt az elnökválasztási kampányban, és azzal próbálta bizonyítani pártatlanságát, hogy mindenkit arra kért, küldjenek nekik Donald Trumpra nézve is terhelő adatokat. Trumpról azonban végül nem szivárogtattak semmit.

A kritikusok azonban abban is az orosz kapcsolat igazolását látták, hogy Assange-nak 2012-ben saját műsora indult azon az orosz állami tulajdonú és rendszerint a Kreml szócsöveként megnyilvánuló RT tévécsatornán, amelyet a 2016-os kampány után is sok kritika ért nyugaton az orosz propaganda terjesztése miatt.

(Borítókép: Julian Assange letartóztatását követően, Londonban 2019. április 11-én. Fotó:  Henry Nicholls  / Reuters.)