Ivó, Milán
12 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Obama alelnöke is beszáll az elnökválasztásba

GettyImages-632202436
2019.04.25. 12:05 Módosítva: 2019.04.25. 13:29

Hosszas, hónapokon át tartó hezitálást követően Joe Biden elszánta magát, és csütörtökön bejelentette, hogy ő is elindul az amerikai elnökválasztáson – pontosabban először a nem kevesebb, mint 20 hivatalos jelölttel induló demokrata párti előválasztáson. Barack Obama alelnöke azonban a roppant sűrű, és számos fajsúlyos jelöltet felmutató előválasztás óriási favoritja, ugyanis minden közvélemény-kutatás neki mérte a legnagyobb támogatottságot.

Biden egy videóval jelentette be indulását. Ebben a 2020-as elnökválasztást úgy írta le, hogy az Amerika lelkéért folyik majd. „Az ország alapvető értékei, a világban betöltött helyünk, a demokráciánk, minden, amitől Amerika Amerika, kockán forog" – jelentette ki. Csütörtökön aztán Biden egy philadelphiai pénzgyűjtő rendezvényen vesz részt, majd pedig pénteken interjút ad az ABC-nek. Az első hivatalos kampányrendezvényét hétfőn tartja Pittsburgh-ben, mielőtt a demokrata előválasztás elején szavazó Iowába, New Hampshire-be és Dél-Karolinába megy tovább.

A 76 éves, Pennsylvania államban született politikus fél évszázados politikai karriert akar betetőzni a világ legnagyobb presztízsű politikai tisztségének elnyerésével. Biden egyetemi éveinek helyszínén, Delaware államban kezdett politizálni, és az apró északkeleti államban nyerte el a törvény szerinti alsó korhatárt épp hogy betöltve, 30 évesen a szentárusi mandátumot. Azonban sikerét szörnyű tragédia árnyékolta be, ugyanis 1972-es győzelme után nem sokkal feleségét és lányát is autóbalesetben vesztette el, melyben két fia is súlyos sérüléseket szenvedett.

szenátusi esküjét is legidősebb fia kórházi ágya mellett tette le.

Biden hosszú szenátusi karriert futott be (2009-ben Delaware állam leghosszabb ideig szolgáló szenátoraként mondott le mandátumáról), közben kétszer is megpróbálkozott az elnökjelöltséggel, de 1988-ban és 2008-ban egyaránt korán kiszállt a versenyből. Ez utóbbi alkalommal azonban Barack Obama őt választotta alelnökjelöltjévé, és az Illinois állambeli politikussal két cikluson át kiváló – vagy legalábbis a nyilvánosság felé óriási haverságot mutató – párost alkottak.

2016-ban kézenfekvő lett volna, hogy Biden learassa az amúgy igen jelentéktelen alelnöki poszt egyetlen jutalmát, és Obama örököseként elinduljon a választáson, ez a lehetőség azonban inkább Hillary Clintonnak jutott. Biden egyébként egy darabig fontolgatta az elnökjelöltséget, de egy újabb családi tragédia eltántorította a versenytől: legidősebb fia, Beau ugyanis 2015 májusában, 46 évesen hosszú betegség után meghalt. Elhatározását csak 2016 januárjában – azaz közvetlenül az előválasztási folyamat előtt – tette hivatalossá, és azzal magyarázta, hogy senkinek nem érdemes úgy megpályáznia az elnöki posztot, ha közben „nem tud 110 százalékot nyújtani”. Ha mégis beszállt volna a Fehér Házért folyó versenybe, és meg is nyeri azt, akkor 74 évével már 2017-ben is ő lett volna minden idők legidősebb hivatalba lépő amerikai elnöke.

Aki szívesen leütötte volna Trumpot

És akkor meg is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy pontosan melyek Biden politikai értelemben vett erősségei és gyengéi. Erősségei közé szokták sorolni, hogy

  • nevét mindenki ismeri, megnyilvánulásait – különösen Trumppal szembeni „gyere ki a térre”-jellegű fickóskodásait – szereti a média, szóval nem kell azért kapálóznia, hogy az egyszerű választó ne vonogassa a vállát, ha szóba kerül,
  • és amellett, hogy ismert, még népszerű is, részben Obamának köszönhetően, részben pedig azért, mert egy demokrata elnökjelölt számára nagyon kedvező imázst épített ki magának az elmúlt évtizedben (ennek lényege, hogy egy kemény, a sorscsapások alatt megedződött, de a veszteségeknek és személyes kvalitásainak köszönhetően mélyen együttérző férfi),
  • és nem csak a pártbéli riválisaihoz képest népszerű, de Donald Trumppal összevetve is kimagasló fölényt mutat a közvélemény-kutatásokban (ami annak ellenére is fontos, hogy a tényleges versenynél a különbség szépen hozzá fog idomulni az aktuális pártpreferenciákhoz),
  • Biden népszerűsége nyilván nem egyenletes, de olyan kulcsfontosságú választói csoportokban nagyon stabil, mint a feketék, az idősebbek és a kékgalléros demokraták (akik a közép-nyugati fordulat ellenére még 2016-ban is Hillary Clinton szavazóinak egynegyedét adták),
  • és a fenti tényezőket lepárolva ő azon demokraták első számú választása, akik számára egy jelöltben az a legfontosabb, hogy képes legyen legyőzni Trumpot, különösen azokban a középnyugati államokban, melynek fehér munkásai tömegesen szavaztak át a populista jelöltre.

Azonban nyilván nincs hátrányok, támadható felületek nélküli jelölt, különösen nem ezen a szinten – és különösen nem 76 évesen.

  • Sőt, Biden esetében az egyik leginkább kifogásolt tényező pont a kora, hiszen esetleges beiktatása idején már 78 éves lenne; és bár 2020-ban azért ez nem számít olyan matuzsálemi kornak, mint XII. Kelemen idejében, azért az egészség és a tetterő mindig is fontos szempontnak számított az amerikai politikában. Biden óriási szerencséje, hogy Trump is már 72. évét tapossa. Fel is röppentek olyan hírek, miszerint a politikus úgy menne elébe a korával kapcsolatos aggályoknak, hogy egyetlen ciklusra kötelezné el magát, afféle „nemzetegyesítő” elnökként, és a szokásosnál korábban megnevezné alelnökjelöltjét, egyben deklarált utódját.
  • a kor nemcsak az évek száma miatt lehet hátrány, hanem azért is, mivel Biden 36 éven át tartó törvényhozói munkájában az ellenfelek könnyedén találhatnak olyan döntéseket, megnyilvánulásokat, melyeket fegyverként használhatnak ellene – ilyenek lehetnek például olyan határrendészeti vagy bevándorlással kapcsolatos szavazatai, melyek egy-két évtizede még abszolút a demokrata fősodrot jelentették, de mára már anatémának számítanak (mint például egy 1100 kilométeres mexikói határszakaszra felhúzott kerítésről szóló 2006-os, amúgy kétpárti támogatással született törvény).
  • de Biden felelősségét sokkal közvetlenebbül érintő ügyek is felmerülhetnek; a The Hill washingtoni politikai portál szerint például Biden még alelnökként pont akkor noszogatta Petro Porosenko ukrán elnököt a legfőbb ügyész elmozdítására, amikor Viktor Sokin egy olyan energiavállalat ellen indított korrupció gyanújával vizsgálatot, melynek igazgatótanácsában Biden kisebbik fia, Hunter is ott ült.
  • a kor tényező olyan primér szinten is visszavetheti Bident, hogy a választók nem rossz politikai elvei, vagy erkölcstelen karaktere miatt fordulnak el tőle, hanem azért, mert egyszerűen elszaladt mellette a kor. Ez a tényező amennyire elvont, annyira valós veszélyforrást jelent. Nem véletlen, hogy Bident már jelöltségének hivatalos bejelentése előtt egy erre a motívumra felhúzott üggyel támadták be (talán Sanders kampányából).

A para nagybácsi

Márciusban ugyanis egymás után összesen hét nő számolt be Bidennel kapcsolatos „kellemetlen, zavarba ejtő” tapasztalatairól, felemlegetve az egyébként közismert hajlamát, miszerint a nőkkel gyakran túlzottan bizalmaskodó, tolakodó módon létesít testi kontaktust. A hét nő egyike sem vádolta szexuális zaklatással a volt alelnököt, azonban olyan, visszatetsző gesztusokról számoltak be, mint hogy valakinek hátulról megszagolta a haját, majd puszit adott a fejére, illetve talán a legbizarrabb, amikor

egy connecticuti képviselő munkatársának megfogta a fejét, magához húzta, és összedörgölte az orrukat.

Biden videóüzenetben hangsúlyozta gesztusainak ártatlanságát, és kért bocsánatot azoktól, akiket akaratán kívül megbántott, azonban a botrány – mely valószínűleg a másik legesélyesebb jelölt, a szocialista Bernie Sanders stábjának fejéből pattant ki – telitalálat volt a #metoo és a Kavanaugh-ügy utáni Demokrata Pártban. A megváltozott normák tükrében Bident joviális nagypapa helyett para nagybácsinak sikerült lefesteni, aki egy patriarchális kor embereként ha nem is zaklatja a nőket, de lekezelően bánik velük. Mondjuk a Biden védelmére siető demokrata vezetők – köztük Nancy Pelositól Stacey Abramsig számos nő – mind rámutattak arra, hogy a politikus a nők elleni szexuális zaklatások és a családon belüli erőszak szankcionálásának úttörője volt, és karrierje során következetesen fellépett a nők védelmében.

Azonban a politikailag gondosan megtervezett támadás sok előzetes tanulsággal szolgált. Ugyanis még ha nem is rengette meg támogatottságát, jelezte, hogy még Biden számára sem lesz fáklyásmenet az előválasztás, és

fel kell majd készülnie a kíméletlen iszapbirkózásra.

De mit is akar ez az ember?

A politikai esélyek latolgatása mellett az sem utolsó szempont, hogy voltaképpen milyen elnöki tervei is vannak Bidennek.

A demokrata párt markáns balratolódásának korában kevéssé tűnik fel, de Biden mindig is igen progresszív politikus volt, a már említett nők elleni erőszakkal kapcsolatos jogszabályoktól a klímaváltozás elleni fellépésig sok területen úttörőnek számított a kongresszusi politikában. Elképzelései annyiban klasszikus demokrata programnak számítanak, hogy a jelenlegi tulajdoni viszonyok meghaladása, vagy a nemi-faji identitáspolitika helyett a munkahelyteremtésre és az oktatásra koncentrálnak. Biden beszédeiből, írásaiból kihámozgató programjának négy fő sarokpontja a Vox elemzése szerint:

  1. az ingyenes felsőoktatási tandíj, ami ma már elterjedt követelés, de még Obama is ellenezte
  2. a gazdagok jövedelemadójának növelése mellett a középosztály adókedvezményeinek bővítése, a gazdaságpolitika hangsúlyának áthelyezése a befektetőkről a munkavállalókra
  3. az Egyesült Államok regionális egyenlőtlenségeinek csökkentése
  4. a munkavállalók jogainak szélesítése, a munkások szerveződésének törvényi védelme, a 15 dolláros minimálbér bevezetése

Ez a munkavállalókra, alsó-középosztályra koncentráló program az, amiért a választók és az elemzők egyaránt nagy esélyesnek tartják Bident a csatatérállamokban a populista retorikája ellenére egy klasszikus nagytőke-párti republikánus agendát követő Trumppal szemben.

(Borítókép: Joe Biden és Barack Obama érkeznek Donald Trump elnöki beavatására. Fotó: Pool / Getty Images Hungary)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!