Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

50 hét börtönt kapott Julian Assange

2019.05.01. 13:04

A szabadlábra helyezése feltételeinek hét évvel ezelőtti megsértése miatt 50 hét börtönbüntetésre ítélték a Wikileaks-alapító Julian Assange-ot a southwarki koronabíróságon – írja a BBC. Assange 2012-ben kapott menedékjogot Ecuador londoni nagykövetségén, ezzel úszta meg a kiadatását Svédországnak.

Az általa alapított Wikileaksen többek között több százezer amerikai diplomáciai táviratot kiszivárogtató Assange-ot  azzal vádolták  Svédországban, hogy 2010. augusztusában egy nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan molesztált Stockholmban. Assange végig tagadta a szexuális bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak nevezte.

2010 decemberében egyszer már őrizetbe vették Svédország kérésére Londonban, de óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Miután a fellebbezéseit elutasították, a Wikileaks-alapító 2012 júniusában a hivatalos idézés ellenére nem adta fel magát a Scotland Yardnak, hanem politikai menedékjogot kért és kapott Ecuador londoni követségén. A londoni rendőrség szerint ezzel sértette meg a szabadlábra helyezése feltételeit.

Az Assange elleni vádakat Svédország  2017-ben ejtette . Ennek ellenére Westminster kerület magisztrátusi bírósága fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Assange végül idén április 11-én, Ecuador nyomására hét év után elhagyta a londoni nagykövetséget, és azon nyomban őrizetbe is vették, majd már aznap bíróság elé állt, amely bűnösnek is találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében. Az őrizetbe vétele után egyébként a svéd ügyészség közleményben azt írta, hogy elképzelhető, hogy újranyitják a svédországi ügyet is, ami 2020-ig biztosan nem évül el. 

A következő kérdés Assange történetében, hogy Nagy-Britannia kiadja-e az Egyesült Államoknak, ahol az ország történetének egyik legnagyobb szivárogtatásában játszott szerepéért állhat bíróság elé, és akár öt év letöltendő börtönbüntetést is kaphat.

Azért csak ennyit, mert egyelőre kémkedéssel hivatalosan nem vádolták meg, csak számítógépes csalással, amiért a szivárogtató Chelsea (akkor még Bradley) Manningnek hekkereszközökkel segített hozzáférni az azután kiszivárogtatott dokumentumokhoz. Hogy a későbbiekben ez kiegészül-e még további vádpontokkal, az egyelőre még nem világos.