Antal, Antónia
-3 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Assange a kiadatása ellen: Sokakat megvédtem

2019.05.02. 16:42

Megtartották Londonban Julian Assange első, előzetes kiadatási meghallgatását, írja a BBC. Ezen a Wikileaks-alapító ellenezte, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, amiért „olyan újságírást végzett, amivel díjakat nyert, és sok embert megvédett." Assange nem volt jelen a meghallgatáson személyesen, videón jelentkezett be a börtönből.

Assange az általa alapított Wikileaksen többek között több százezer amerikai diplomáciai táviratot szivárogtatott ki. Az Egyesült Államokban az ország történetének egyik legnagyobb szivárogtatásában játszott szerepéért állhat bíróság elé, és akár öt év letöltendő börtönbüntetést is kaphat.

Azért csak ennyit, mert egyelőre kémkedéssel hivatalosan nem vádolták meg, csak számítógépes csalással, amiért a szivárogtató Chelsea (akkor még Bradley) Manning katonának hekkereszközökkel segített hozzáférni az azután kiszivárogtatott dokumentumokhoz.

Az előzetes meghallgatáson az USA-t képviselő ügyész, Ben Brandon azt mondta, hogy Manning és Assange chatszobákban beszélték meg, hogyan törjenek fel olyan jelszavakat, amikkel utána a titkosított dokumentumokhoz hozzáférhettek.

Kristinn Hrafnsson, a Wikileaks főszerkesztője szerdán azt mondta, hogy mindenképpen meg akarják akadályozni Assange kiadását az Egyesült Államoknak. Assange támogatói ugyanis attól tartanak, hogy ha átszállítanak az USA-ba, akkor sokkal súlyosabb, akár halálbüntetéssel járó vádakat is megfogalmazhatnának vele szemben, írja a France24.

A kiadatási ügyben május 30-án, majd pedig június 12-én lesz további meghallgatás. Michael Snow bíró viszont azt mondta, hogy végső döntés a kiadatásról csak hónapok múlva lehet.

Egy nappal korábban 50 hét börtönre ítélték

Assange szerdán már a szabadlábra helyezésének hét évvel ezelőtti megsértése miatt 50 hét börtönt kapott a southwarki koronabíróságon.

Assange-ot azzal vádolták Svédországban, hogy 2010. augusztusában egy nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan molesztált Stockholmban. Assange végig tagadta a szexuális bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak nevezte.

2010 decemberében egyszer már őrizetbe vették Svédország kérésére Londonban, de óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Miután a fellebbezéseit elutasították, a Wikileaks-alapító 2012 júniusában a hivatalos idézés ellenére nem adta fel magát a Scotland Yardnak, hanem politikai menedékjogot kért és kapott Ecuador londoni követségén. A londoni rendőrség szerint ezzel sértette meg a szabadlábra helyezése feltételeit.

Az Assange elleni vádakat Svédország 2017-ben ejtette. Ennek ellenére Westminster kerület magisztrátusi bírósága fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Assange-ot végül idén április 11-én vették őrizetbe, miután Ecuador megvonta tőle a politikai menedékjogot. Már aznap bíróság elé állt, amely bűnösnek is találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében.

Az őrizetbe vétele után egyébként a svéd ügyészség közleményben azt írta, hogy elképzelhető, hogy újranyitják a svédországi ügyet is, ami 2020-ig biztosan nem évül el.