Laura, Alida
19 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Összeborulás helyett kőkemény érdekharc várható az Orbán–Trump-találkozón

000 OW9KW
2019.05.13. 06:50 Módosítva: 2019.05.13. 09:14

2010-es megválasztása óta most először az amerikai elnökkel tárgyal Washingtonban Orbán Viktor. A Fehér Ház múlt keddi közleménye szerint a „régóta fennálló kapcsolatok elmélyítésének érdekében” tárgyalnak majd egyebek mellett kereskedelmi, energetikai és kiberbiztonsági kérdésekről. Emellett – mivel mindkét ország NATO-tag –, a nemzetekre rótt biztonsági felelősségről is szó lesz, és az ország csatlakozásának 20. évfordulójáról is megemlékeznek.

Hogy ez a diplomáciai szöveg mit jelenthet? Érdemes végigpörgetni hozzá a két ország eddigi kapcsolatát. Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején, még a Clinton-érában, 98-ban, majd Bush idején, 2001-ben is volt a Fehér Házban. 2002-ben Bostonba repült egy egyetem díszdoktori címét átvenni, de akkor nem járt Washingtonban.

A 2010 utáni években az Obama-adminisztrációval nem volt jó az Orbán-kormány viszonya, nem is hívták őt a Fehér Házba, sőt, egyáltalán sehol nem találkozott Obamával hivatalos látogatáson. A terhelt viszonyt illetően emlékezetesek André Goodfriend megmozdulásai, a kitiltási ügy, vagy például az, hogy az amerikai kormány magyar ügyekért felelős emberével, Victoria Nulanddel Szijjártó Péter berekesztette a találkozókat

2016-ban a hivatalban lévő kormányfők közül Orbán volt az első, aki pozitívan nyilatkozott az akkor még csak kampányoló Trumpról, jelesül a migrációs politikáját dicsérte. Trump győzelme és beiktatása után felmerült a kérdés, hogy ha hasonló hullámhosszon van a két politikus, akkor vajon mikor javul a magyar–amerikai kapcsolat, és mikor találkoznak majd.

A dolgok azonban nem akartak ennyire gyorsan kisimulni. Távozott ugyan Victoria Nuland és Amerika budapesti nagykövete, Colleen Bell is, de az utódlás még eltartott egy ideig. Nuland helyére 2017 nyarán jött Wess Mitchell, akinek az volt a hozzáállása, hogy Amerikának szüksége van erre a régióra a kínai és orosz befolyás ellen, és ehhez nem a fenyegetés és kemény kéz a jó eszköz, mert az inkább kontraproduktív. Közben a nagykövetséget a kormánnyal kritikus hangokat is megütő Kostelanczik ügyvivőként vitte, aztán David Cornstein érkezett nagykövetnek 2018 júniusában. 

Ám a fontos emberek hiába cserélődtek barátságosabbra – Cornstein például a CEU kirúgását a kemény beleállás helyett hümmögve nézte végig , még mindig nem volt látványos előrelépés. Januárban a Direkt36 azt írta, hogy decemberben fagyos légkör fogadta Magyar Levente külügyminiszter-helyettest Washingtonban, mert nem érezték a magyar erőfeszítéseket a kapcsolatok javítására.

Februárban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jött Budapestre egy régiós túra keretében, ahol nyilvánvalóan az oroszokra utalva azt mondta, hogy az elmúlt időszakban túl gyakran volt Amerika távol Közép-Európától, ami elfogadhatatlan, mert „a riválisaink betöltötték a légüres teret”. Pompeo nyilatkozatának visszatérő eleme volt, hogy nem nézik jó szemmel az oroszokkal és a kínaiakkal ápolt jó politikai és gazdasági kapcsolatokat. És persze az is érződik sok fontos amerikai nyilatkozaton, hogy keményen nyomják Amerika gazdasági-geopolitikai érdekeit, például az amerikai LNG-t fogadó horvátországi terminált, a NATO-tagságra ácsingózó Ukrajna erősítését a rajtuk keresztül történő orosz gázvásárlással (is), vagy a hadibeszerzéseket. 

Az pedig egy nagy kérdés, hogy egy-egy ilyen dealért cserébe mennyire huny szemet Amerika az emberi jogi vagy demokráciát érintő problémák felett. A Trump-kritikus amerikai sajtó és elemzők szerint Orbán biztos, hogy arra fogja használni a látogatást, hogy azt sugallja: Trumptól kvázi jóváhagyást kapott az illiberális rendszerre.

Orbán amellett, hogy állítólag nagy biznisz kötésének ígéretével érkezik Washingtonba (a Direkt36 szerint gázvásárlásban, hadibeszerzésben is amerikai érdekeknek megfelelő döntések születhetnek az Orbán-kormányban) , a „másik oldalt“ sem hanyagolja: éppen mostanában volt Kínában, és tett hitet (újra) a kínaiakkal való szoros gazdasági kapcsolatok mellett, odaszúrva egy kicsit mindazoknak, akik emiatt neheztelnek rá. Ami viszont azért okozhat problémát a magyar–amerikai viszonyban, mert egyrészt ők éppen kereskedelmi háborúban állnak Kínával, másrészt a cikk elején említett kiberbiztonsági kérdéseken az USA nagy eséllyel a Huawei ügyét érti.

Hozzászólna? Tegye meg a Kibeszélőben!

Csatlakozzon az Index zárt csoportjához Facebookon, ahol kulturált mederben lehet politikáról beszélgetni! Erre találja a Kibeszélőt!

És hogy mennyire nem akarództak eddig kisimulni a kapcsolatok, arra az is utal, hogy szinte az összes európai kormányfővel találkozott már Trump, és Orbánt megelőzve tárgyalt már a többi V4-es ország elnökével vagy miniszterelnökével is. És PR-szempontból az sem Orbánt erősíti, hogy vele egy időben két ellenzéki politikust, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert és Kész Zoltánt, a veszprémi körzet 2015–18 közötti parlamenti képviselőjét is fogadja az amerikai külügy.

A mostani találkozóról egyelőre nem sok részlet ismert. Péntekig még azt sem lehetett tudni, hogy hánykor találkoznak. Sajtóinformációk szerint mindenesetre nagyjából félórás tárgyalásra lehet számítani, a kormányfő gépe vasárnap este száll le, és hétfőn este indul is vissza.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!