Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Az ukrán elnök megreformálná a magyarhoz hasonló választási rendszert

2019.05.21. 16:13

Az ukrán elnök kedden megállapodott a parlamenti frakciók vezetőivel a törvényhozás feloszlatásáról, július 21-én jöhet az előrehozott parlamenti választás.

- közölte Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezetője újságírókkal a frissen megválasztott Volodimir Zelenszkij és a képviselők kijevi tanácskozása után.

Irina Herascsenko, a Petro Porosenko volt elnök mögötti frakcióhoz tartozó parlamenti alelnök már nem olyan biztos a július 21-ében, szerinte lehet, hogy egy héttel később lesz a választás. Azt is elárulta, hogy Zelenszkij azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy tartson a parlament rendkívüli ülést, amelyen elfogadják a választási törvény módosítását.

Az MTI elemzése szerint Zelenszkijnek az az érdeke, hogy

  • a parlamenti választásokon csak pártlistákon indulhassanak jelöltek,
  • a listákon szereplő nevek legyenek nyilvánosak,
  • a pártok parlamentbe jutásának öt százalékos küszöbét pedig szállítsák le 3 százalékra.

Jelenleg - Magyarországhoz alapvonásaiban hasonlóan - vegyes rendszerű a parlamenti választás Ukrajnában: a 450 fős parlamentbe a legutóbbi, 2014-es választáson 198 képviselőt egyéni körzetben, a többi pártlistáról választották meg. Az egyéni körzetek megszüntetésének támogatói amellett érvelnek, hogy a csak listás választási rendszer tisztább, demokratikusabb helyzetet teremt. Ukrajnában ugyanis elterjedt, hogy

egyéni jelöltek szavazatvásárlással jutnak mandátumhoz, másrészt ezek a törvényhozók a kampányukat pénzelő oligarchák érdekeit szolgálják a parlamentben.

Azonban Zelenszkijt az is motiválhatja a rendszer arányosításában, hogy miközben a mögötte álló szervezet, a Nép Szolgája (Szluha Narodu) egy pártlistát könnyen és gyorsan össze tudna állítani, az egyéni választói körzetekben már gondjai lennének a jelöltállítással.

A választási rendszer megváltoztatásának ellenzői szerint ilyen közel a választásokhoz már lehet azok rendjén változtatni. Ugyanakkor nincs olyan jogszabály sem Ukrajnában, amely ezt kimondottan tiltaná. Az ellenzők a külföldi gyakorlatra, illetve nemzetközi szervezetek erre vonatkozó ajánlásaira hivatkoznak.

Zelenszkij a parlament feloszlatását a tanácskozáson azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvényhozás iránt rendkívül gyenge a lakosság bizalma - a felmérések szerint mindössze négy százalékos a támogatottsága -, jogi szempontból pedig a kormánykoalíció már 2016 óta nem létezett, azaz miután a három "kis" koalíciós párt, a Haza (Batykivscsina), az Önsegély és a Radikális párt kiléptek a koalícióból, a benn maradó két nagy pártnak, Porosenko blokkjának és az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök vezette Népi Frontnak összesen együtt már nem volt többsége a törvényhozásban, de ezt "titkolták".

A Népi Front a múlt héten bejelentette, hogy kilép a kormánykoalícióból, és felhívta a pártokat egy új, parlamenti többséget élvező koalíció megalakítására. Ez azt jelentette, hogy az alkotmány 30 napot biztosít a parlamenti frakcióknak az új kormánykoalíció magalakítására, és ez idő alatt nem oszlatható fel a törvényhozás. Zelenszkij érve viszont az, hogy ez a koalíció, amelynek a felbomlását a múlt héten bejelentették, valójában már rég nem létezett, így jogilag nem érvényes az, hogy 30 napig nem oszlatható fel a parlament.