Vilmos
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Szavazok, de irtó nagy szarban vagyunk

FRN00008
2019.05.23. 20:40 Módosítva: 2019.05.24. 00:04

Hát már hogyne szavaztam volna! De természetesen semmi értelme. Tiszta Monty Python az egész

– az elhúzódó brexit miatt mégis megtartott brit EP-választás londoni belvárosi szavazókörének ügyintézőjében a 20. század legnagyobb hatású angol humorista csapatának hasonlata hirtelen felébresztette a dolgok mögé néző politológust: szerinte Theresa May a jövő héten lemond, mert a konzervatív politikus kormányfői mandátumával végre megelőzi a Munkáspárt legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnökét, Gordon Brownt. (A csütörtöki szavazás napján May 2 év 314 napnál tartott, szemben a Tony Blairt 2007-ben követő, 2 év 319 napig jutott Brownnal.)

Van idő beszélgetni, gyéren csordogálnak a szavazók, bár a részvételi aktivitásra ebből nem lehet következtetni, sokan ugyanis levélben szavaznak az Egyesült Királyságban. Délután egyig több szavazókörben is azt mondták, hogy az országos parlamenti választásokon sem szokott nagyobb lenni a tolongás.

Acél sem szentesíti az eszközt

Szellemvárossá lehet Scunthorpe azzal, hogy bezár az ország második legnagyobb acélgyára, miután a British Steel szerdán csődeljárás kezdeményezését jelentette be. A sokszor átalakított, 150 éves múltú British Steel vesszőfutása nem most kezdődött, de biztos, hogy a brexit miatti bizonytalanság nem segített rajta: a szerződések elmaradtak, mert a potenciális európai vásárlók bizonytalanok voltak abban, hogy az EU-n kívülre kerülő országból érkező acélt milyen vámtételekkel sújtják majd. Ha nincs szabadkereskedelmi megállapodás a brexit előtt, akkor a WTO szabályai szerint a terméket 20 százalékos vámmal illeti az EU.

A céget 2016-ban egyetlen fontért vette meg az indiai Tata Steeltől a Greybull Capital befektetési társaság, de nem sikerült nyereségessé tennie a korábbi évtizedekben is vergődő, állami segítséggel fenntartott céget. A társaság a túl gyenge fontra, a magas nyersanyagárakra panaszkodott. 

A választóknál világnézeti kérdés, hogy az EU-t vagy a feleslegesen elindított brexitet okolják a történtekért. 

Előbbiek a szénkibocsátás miatti kvótavásárlás 100 millió fontos számlájára mutogatnak, utóbbiak a már említett vámtarifák körüli bizonytalanságra.

A konzervatív kormány végül elállt attól, hogy költségvetési pénzből segítse ki a magáncéget, amelyet sok munkáspárti szerint államosítani kellene.

A cégnek helyt adó North Lincolnshire megye kétharmaddal szavazott a brexitre 2016-ban.

„Nem a brexittel kéne már rég foglalkozni, hanem a valódi problémákkal. Tegnap zárták be a British Steelt, közvetlenül négyezer, közvetve további 20 ezer munkahelyet megszüntetve” – mérgelődött egy munkáspárti szimpatizáns. (A cégről lásd keretes írásunkat.) Szerinte ha nem húzták volna ennyit a brexitet, akkor a szénkvóta miatti költségekkel is megbirkózott volna a cég.

Stop Brussels

„Nem szavaztunk az EU elnökére, mégis onnan akarják megmondani, milyen szabályokkal éljünk” – mondta egy építőipari munkás London egyik csöndes, északi negyedében. Ezért számára nem volt kérdés, hogy Nigel Farage Brexit Pártjára szavaz, hogy végre lezavarják már a kilépést. Más kérdés, hogy ez a brit kormány és az EU közötti megállapodástól függene – és attól, hogy a brit parlament azt egyszer végre meg is szavazza –, nem pedig az EU ostorozásából 20 éve remekül megélő politikai fenegyerektől, aki most újra visszaülhet a szerinte semmire sem jó Európai Parlamentbe, a felmérések szerint a 73 brit mandátum harmadát is elhozva.

Azt külön kérdés nélkül is nagyon könnyű megtudni, ki EU- és ki brexitpárti. Theresa May működése ebben tökéletesen összekovácsolta őket, legalábbis annyiban, hogy egyformán nem hisznek neki. Csak épp az EU-pártiak szerint félő, hogy végigbénázva  a hazai porondon az október 31-i legújabb határidőig végül megállapodás nélkül kiesik az ország az EU-ból, a brexitpártiak ellenben attól tartanak, hogy a kormány egyszerűen szabotálja a brexitet.

A legoptimistább EU-pártiak szerint egy második brexitnépszavazás feloldhatná a patthelyzetet. „A politikusok felelőtlensége, hogy azzal hitegették az embereket, hogy az Egyesült Királyság újra naggyá lesz, mint 120 éve. Pedig tudják, hogy ez nem igaz, nem gyarmatosíthatunk újra mindenkit” – hozta vissza a földre az egykori birodalom három óceán mosta partjairól álmodó szavazókat egy középkorú asszony.

Nagy szavak, de szerintem az EU-tagság a békét jelenti. Ez a legfontosabb. Igen, vannak szociális problémák, lehetnek rosszabb időket élő vidékek, de azokat a problémákat az országnak az EU-n belül kellene megoldania.

Valamilyen élet van a brexit után is

„Én először szavaztam, már csak ezért is el akartam jönni” – mondta egy 18 éves egyetemista. Szerinte jó lenne, ha megmaradna az EU, de valószínűleg már nem lehet visszacsinálni a brexitet, annak ellenére, hogy végül is még nem történt meg. „Én az EU-ban hiszek, de egyébként sem tudjuk, mit is hozna valójában a brexit” – mondta az egyébként érthetően részrehajló fiú: anyja olasz, apja olasz–brit, ő maga pedig Franciaországban született, de Londonban töltötte élete nagyobb részét.

Az EP-választáson nem brit EU-s állampolgárok is szavazhatnak, ha az országban élnek (közülük sok százan azonban adminisztratív baki miatt nem tudták leadni szavazatukat). Az osztrák Ingo a parlament közelében lévő szavazóhelyiségből kijőve - miután neki sem sikerült szavaznia - mondta el előre sejthető véleményét: az Egyesült Királyság nyilván sokat fog veszíteni a brexittel, ő például Hollandiába teszi át élelmiszer-termelő cégének központját. „A szegénység egyre nagyobb, a munkanélküliség nőni fog. Persze nyilván lesz élet a brexit után is, csak hát olyan, amilyen.” Azt, hogy a brexit győz a 2016-os népszavazáson, nem gondolta, de szerinte valójában még nyitott kérdés, hogy a kilépés tényleg megtörténik-e. „Az EU még próbál lehetőséget adni, de ha megunja, a britek repülnek.”

„Alig várom, hogy kilépjünk” – mondta egy nyugdíjas asszony Észak-Islington választókerületben. Az EP-választásnak így is látja értelmét, mert a Brexit Pártra szavazva meggyorsítja a kilépést. „És akkor nem kell heti 350 millió fontot költenünk az EU-ra” – ismételte meg a 2016-os kampányban toposszá lett, bár még Nigel Farage által is megtagadott érvet. „May mindent megpróbál a brexitért, de úgy látom, körülötte mindenki ellene dolgozik, félek, októberig nem is fog sikerülni.”

„Szavazok, mert szavazhatok, sok országban ezt nem tehetik meg, meg kell becsülni, hogy beleszólhatunk az ügyeinkbe” – kezdte tudatos állampolgárként egy közép-londoni fiatal nő, hogy aztán őszintére váltson:

„Irtó nagy szarban vagyunk a brexit miatt.”

Hogy mi lehet a megoldás, azt nem tudja, ő a liberális demokratákra szavazva vigasztalódott, ez az egyetlen párt, amely egyértelműen kiáll az EU-tagság mellett.

A felmérések szerint a Brexit Párt mögött a választásoknak a liberálisok lehetnek a nagy nyertesei. A várható második helyével is 2014-hez képest feltehetően visszaeső  Munkáspárt és különösen a Konzervatív Párt gyengébben szerepelhet, Theresa May nem is hívta fel különösebben a figyelmet az EP-választásra az elmúlt napokban.

Hivatalosan nincs erről szó, de pártjában vannak olyanok, akik szerint az eredmények függvényében hamarosan kormányfőváltás, vagy akár előrehozott választások is jöhetnek. May EP-választás előtt bejelentett új brexitjavaslatait ugyanisminden oldalról támadták, az ellenzék mellett több kemény brexitpárti tory is újból May lemondását követelte.

Két perc alatt megérti az EP-választást
Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.