Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Romániában korrupcióellenes népszavazással tuningolták fel az EP-választást

2019-05-09T175628Z 1370275082 RC18DC932D50 RTRMADP 3 EU-SUMMIT-M
2019.05.26. 13:28 Módosítva: 2019.05.26. 15:18
Az EP-választással együtt népszavazást is tartanak vasárnap Romániában, ahol az ellenzék korrupcióellenes populista jelszavai sikerrel üthetik ki a kormánypártot az uniós választásokon. A témát a DNA, azaz a korrupcióelleni ügyosztály sokéves tevékenysége tette a közbeszéd középpontjává. Egykori vezetője, Laura Codruța Kövesi most a legesélyesebb jelölt az Európai Ügyészség vezetésére, miközben hazájában eljárás folyik ellene a titkosszolgálatokkal való törvénytelen együttműködés vádjával. Az ügynek van magyar vonatkozása, mert a DNA eljárásainak is volt köszönhető, hogy egymásra talált az RMDSZ és Orbán Viktor.

Ahogy az Európai Unió legtöbb részén, május 26-án Romániában is európai parlamenti választásokat tartanak, de más országokkal ellentétben keleti szomszédunknál nem csak erről kapnak majd szavazólapot a választópolgárok: az ellenzéki PNL-t (Nemzeti Liberális Párt) pártoló Klaus Iohannis elnök ugyanis népszavazást írt ki két kérdésben. Az egyik betiltaná az amnesztiát korrupciós bűncselekmények esetén, a másik pedig megakadályozná, hogy a büntető törvénykönyvet kormányrendeletekkel lehessen módosítani.

A közvélemény-kutatások magasabb részvételt várnak a korábbi EP-voksolásokhoz képest a referendum miatt, és a népszavazási kezdeményezés nagy eséllyel át fog menni a 30 százalékos érvényességi küszöbön, mondja Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Szerinte viszont a jogalkotási folyamatra nem lesz közvetlen hatása a referendumnak, mert az első kérdés megfogalmazása elég homályos, a második pedig csak procedurális jellegű – emiatt maga a kormánypárt, a PSD (Szociáldemokrata Párt) is „bizonytalan” abban, hogy támogatja-e.

Ugyanakkor, Ha a népszavazás érvénytelen lenne, az szerinte legitimálná a kormánypárt jogalkotási törekvéseit.

Azonban a népszavazás lényege Kiss szerint a román jobboldal, a PNL és az USR-PLUS táborának mozgósítása. Iohannis elnök ugyanis már előre készül az őszi elnökválasztásra, ahol jó eséllyel indul a második ciklusáért, ehhez viszont aktív bázisra van szüksége. Az elnök személye húzta fel a PNL-t a közvélemény-kutatások élére, a népszavazás kiírása óta pedig megemelkedett az EP-választás tétje is. Az érvényes népszavazás és a kormányzó PSD rossz eredménye pedig közvetett módon akár olyan hatással is lehet, ami a korrupcióellenes harc új virágkorát hozhatja.

Háborúban mindent szabad, minden eszköz megengedett

A korrupció a legmeghatározóbb téma lett Románia közbeszédében. Ezt indokolja egyrészt az, hogy az ország a Transparency International 2018-as jelentése szerint a negyedik legkorruptabb az Európai Unióban - mindössze Magyarország, Görögország és Bulgária előzi meg. Másrészt pedig az utóbbi években feltűnő lett a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerepe a különböző ügyek feltárásában.

A szervezet elődje 2002-ben alakult meg az EU- és NATO-csatlakozási tárgyalások közben, Nemzeti Korrrupcióellenes Ügyészség (PNA) néven. Munkája igazán csak 2005 után indult be, amikor megkapta mostani ügyosztályi nevét. 2005 és 2009 között Traian Băsescu akkori román elnök befolyása alatt állt a DNA, majd Băsescu második elnöki ciklusa alatt lett „önjáró” abban az értelemben, hogy kikerült az államfői befolyás alól. 2013-ban nevezték ki az ügyosztály élére Laura Codruța Kövesit, aki azelőtt 2006 óta Románia legfőbb ügyésze volt – az első női, és a valaha legfiatalabb kinevezett a poszton.

Kövesi első hároméves ciklusát a Băsescut váltó Klaus Iohannis meghosszabbította, de a következőt már nem tudta kitölteni: tavaly leváltották, arra hivatkozva, hogy „alkalmatlan a poszt betöltésére”. Kövesi öt éve alatt ugyanakkor annyi embert vettek elő, és ítéltek el korrupciós ügyekben, mint előtte kevésszer:

  • 2014-ben a DNA 1138 személyt gyanúsított meg, köztük politikusokat, bírókat, ügyészeket és üzletembereket is
  • 2015-ben az akkori miniszterelnököt, Victor Pontát gyanúsították meg többrendbeli okirathamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel
  • 2016-ban 1270 ember került eljárás alá, köztük 3 miniszter, 17 parlamenti képviselő, 47 polgármester és 21 vezérigazgató
  • 2017-ben pedig 997 embert talált bűnösnek a DNA, köztük a bukaresti parlament alsóházának elnökét is.

A Korrupcióellenes Ügyosztály tevékenysége azonban összefonódott a Securitate titkosszolgálat utódjával, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) is, akivel Laura Codruța Kövesi még a legfőbb ügyészség vezetése idején kötött együttműködési megállapodást. A DNA nyomozásaiba nemhogy belefolyt a hírszerzés, de még lehallgatásokat is rendelt tőlük az ügyosztály – a két szervezet összefonódását pedig az Alkotmánybíróság idén márciusban törvénysértőnek nevezte.

Ennek ellenére nagyon népszerű Romániában a DNA tevékenykedése, mondja Kiss Tamás. Szerinte azonban ez az antikorrupciós populizmus egy olyan torz demokrácia-felfogást alakított ki a társadalomban, aminek talán legsúlyosabb eleme az, hogy

az egyéni szabadságjogokat korlátozni lehet a korrupció elleni harc érdekében, fel is lehet áldozni azokat a közszféra megtisztításának oltárán.

Bár Kövesi távozásával mintha alábbhagyott volna a szervezet lendülete, később akár újra erőre kaphat: az országban kialakult erős korrupcióellenes populizmus egy olyan narratíva, amire az ellenzék is ráfeküdt, és amire a kormányzó PSD-nek nincs hatékony válasza. A kormánypártok részéről történtek ugyan törvénymódosítási kísérletek az ügyosztály jogköreinek visszafogására, ezek azonban igazi hasznot nem hoztak, sőt, Kiss szerint

Politikailag ezekkel az intézkedésekkel sikerült erodálnia magát a kormánypártnak.

A tavalyi tüntetések Románia nagyvárosaiban, amikre rengeteg kivándorolt és vendégmunkás ment haza, főleg a „Muie PSD” (Kapd be, PSD) jelszó alatt zajlottak, azon belül is a párt elnökét, Liviu Dragneát kipécézve. Dragnea immáron négy éve a román kormánypárt elnöke, napokkal azután került oda, hogy Victor Ponta lemondott a PSD éléről. Hét miniszterelnök munkáját segítette 2015 óta, ő maga azonban nem lehet kormányfő, ugyanis a DNA nyomozása után nem jogerősen 3,5 év letöltendő börtönre ítélték hivatali visszaélésre való felbujtás miatt. Május 27-én pedig a legfelsőbb bíróság várhatóan ítéletet fog hirdetni egy másik ügyben, ahol ha elmarasztalják, le kell majd ülnie büntetését.

Addig viszont a párton belüli hatalmával ő mondja meg, kiből lehet miniszterelnök Romániában, ellentmondást és önálló gondolatokat pedig egyáltalán nem tűr meg. Ennek lett áldozata az a Mihai Tudose is, aki itthon azzal a kijelentésével híresült el, hogy a székelyeket zászlóik mellé akasztaná fel; alig fél év után ugyanis azért vonta meg Dragnea tőle a bizalmat, mert leváltotta volna a pártelnök bizalmasát a belügyminiszteri posztról. Helyére jött az ország első női kormányfője, Viorica Dăncilă, aki egyelőre jobban mozog ezen a kötött pályán, mint elődjei. Azonban jól jelzi szerepét az, hogy nem ő, hanem a pártelnök Dragnea az EP-kampány fő arca, aminek a fő szlogenje:

Románia több tiszteletet érdemel!

Illiberális szocdemek, autokrata pártvezér

Ismerősen hangzik ez a mondat Magyarországon is, hiszen a Fidesz öt éve szinte ugyanezt vitte a plakátjaira, hogy üzenjen Brüsszelnek. Dragneát kormányzási, vezetési stílusa miatt gyakran illetik az illiberális jelzővel, néha Orbán Viktorhoz hasonlítva őt, a magyar kormánypárt és a PSD pedig nem csak ezen szempontok alapján állítható párhuzamba egymással. Ugyanis Romániával kapcsolatban is fontolgatják a jogállamisági eljárás megindítását, az erről szóló EP-jelentést viszont a Fidesz képviselői nem szavazták meg. A magyar kormánypárt néppárti tagságának felfüggesztése után nem sokkal pedig az Európai Szocialisták is megszakították a kapcsolatot a román kormánypárttal.

Kiss Tamás szerint a PSD és a Fidesz kapcsolata egy többdimenziós történet:

Orbánnak van egyfajta modernizációs-geopolitikai víziója: a rendszerváltás utáni globalista-liberális fejlődési optimizmus megcsappant, Magyarország a nyugati magországokhoz képest félperiferiális helyzetbe került, az országnak pedig Orbán egy protekcionista alternatívát fogalmazott meg. Az antiglobalista, euroszkeptikus és protekcionista alternatívakeresésben Orbán a PSD-nek akár szövetségesi szerepet is szánhatna.

Hozzátette azonban, hogy a román kormánypártnak nincs ilyen határozott víziója, ennek hiányában pedig az ilyen retorikának nincs olyan széles társadalmi beágyazottsága sem Romániában – ellentétben Magyarországgal, ahol Orbánnak ezt sikerült eladnia a szavazói felé. Kiss szerint amúgy mindkét ország gazdaságpolitikája erősen neoliberális, de míg a Fidesz retorikájában van egy protekcionista irányvonal, ennek felépítésére a PSD képtelen volt, ez pedig a mostani választáson a vesztét okozhatja.

Nemzetstratégiai összebútorozás

Van viszont egy másik párt a bukaresti parlamentben, amit már most teljes mértékben szövetségesének tudhat be Orbán Viktor: az RMDSZ, bár nincs benne a román kormányban, kívülről gyakran kisegíti azt szavazataival, az utóbbi években pedig a Fidesszel is megtalálták a közös hangot. Pedig korábban a magyar kormánypárt erősen fújt a romániai magyarok legerősebb pártjára, és mindig próbáltak helyzetbe hozni egy aktuálisan feltörekvő szatelitpártot – hol a Kövér László által favorizált Magyar Polgári Pártot, hol az egykor Tőkés Lászlóhoz köthető Erdélyi Magyar Néppártot.

Az elmúlt években viszont az RMDSZ mellett kampányolt és kampányol Orbán Viktor – ahogyan Kelemen Hunor is a tavalyi országgyűlési kampányban a Fidesz-KDNP nemzetpolitikáját jónak és folytatandónak nevezte. Ez összefügghet azzal, hogy az RMDSZ politikusaira a DNA is ráállt.

Az nem igaz önmagában, hogy a magyar politikusok felül lennének reprezentálva a DNA eljárásaiban

– mondja Kiss Tamás. Az, hogy ez mégis így tűnik, szerinte a román integrációs modellnek köszönhető, ugyanis Romániában a nemzeti kisebbségek nem részesülnek törvényileg garantált módon a politikai hatalomból úgy, mint mondjuk Belgiumban vagy Olaszországban a németek. Ilyen törvényi garanciák híján az erdélyi magyarság legerősebb politikai szervezete, az RMDSZ informális háttéralkukon keresztül próbálta biztosítani a magyarok részesedését a végrehajtói hatalomból – ezeket az alkukat kriminalizálta tömegével a DNA.

A román modell keretében a közpénzek elosztása, vagy az egyházi, közösségi javak visszaszolgáltatása is ilyen háttéralkuk függvénye volt, mondta Kiss. 2014 előtt kiválóan működött ez az integrációs modell, így az RMDSZ biztosítani tudta a forrásokat azoknak a térségeknek, ahonnan stabilan tudta hozni a szavazatokat, a Fidesz aknamunkája ellenére is. Azonban miután ezeket a viszonyokat az utóbbi években a Korrupcióellenes Ügyosztály nyomozásai felszámolták, vagy legalábbis kérdésessé tették, az RMDSZ erőforrás-allokációs képessége erősen lecsökkent.

Ez pedig természetszerűen függ össze azzal Kiss szerint, hogy az utóbbi időben látványosan javult a kapcsolat a párt és a Fidesz között. Az informális politikai alkukon alapuló integrációs modell bukása rést ütött a magyar intézmények gazdálkodásában, és ezt a rést tömte be a magyar kormány a nemzetpolitikai támogatásokkal. Sőt, intézményes folyamatokat is kezdeményeztek, így avattakpéldául nemrég jégkorong-akadémiát Székelyföldön.

Az RMDSZ népszerűsége pedig stabil a magyarok között, amire nem is jelentenek veszélyt az olyan, magyarul is kommunikáló pártok, mint az USR-PLUS. Kiss elmondása szerint a párt ugyan népszerű az erdélyi nagyvárosok középosztálybeli, fiatalabb rétegei közt, de nem szakít le jelentős mennyiségű magyar szavazót. Nagyobb kihívás az, hogy a magyarok részvételi aránya alatta maradhat az országos átlagnak, de az RMDSZ így is esélyes arra, hogy bejusson az Európai Parlamentbe.

Előrehozott elnökválasztási kampány

Azonban így is előfordulhat, hogy az USR-PLUS megelőzi a PSD-t a most vasárnapi voksoláson: mindkét pártnál a kutatók 20 százalék körüli eredményt várnak, a kérdés csak az, végül kié lesz a második hely – a választás győztese ugyanis szinte biztosan Klaus Iohannis elnök Nemzeti Liberális Pártja (PNL) lesz 30 százalék körül. Előnyt jelent számukra az, hogy az európai parlamenti mellett ott lesz a korrupciós referendum szavazólapja is a fülkékben.

Ami viszont a PNL-nek előny, az a PSD-nek hátrány: a most vasárnapi voksolás hatással lesz az őszi elnökválasztás eredményére is, ahol a kormánypártnak még nincs Iohannisszal szemben potens jelöltje. Dragnea nemcsak, hogy elítélt, de népszerűtlen is, és ugyan szóba jöhetne még Gabriela Firea bukaresti főpolgármester, de Kiss Tamás szerint a mostani elnök ellen neki sincs sok esélye.

Ha pedig a kormánypárt csak a dobogó harmadik helyét éri majd el vasárnap, amire van esély, annak Dragneára nézve is lehet következménye, bár a pártelnöknek sikerült a belső ellenzékét kiszorítania a PSD-ből. A legtöbben közülük mára a volt miniszterelnök, Victor Ponta pártját, a Pro Romániát erősítik, amit a közvélemény-kutatók 10 százalék körül mérnek. Dragneánál még Ponta is reálisabb baloldali kihívója lehet Iohannisnak, megszorítani viszont kevés esélye lenne Kiss szerint, ráadásul öt évvel ezelőtt pont tőle kapott ki 46-54 százalékos arányban.

Bukarestből Brüsszelbe tart Kövesi

A vasárnapi választásokon túl pedig van egy Románián túli, európai olvasata is a a romániai eseményeknek, ugyanis a DNA leváltott vezetőjét, Laura Codruța Kövesit jelölik az Európai Ügyészség élére – erről még márciusban döntött az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete.

Ha megválasztják, azzal erős üzenetet küldhetnének azoknak a tagállamoknak, ahol vezető politikusokat uniós források hűtlen kezelésével vádolnak

– mint például Romániának, ami tagja lett az új európai szervnek, Magyarországgal ellentétben.

De egy ilyen harcias és vitatott megítélésű főügyész már a kezdettől elidegeníthet egyes országokat; ha pedig végül nem támogatják Kövesit, az azt sugallhatná az EUObserver szerint, hogy eredményes a román kormányéhoz hasonló erőszakos fellépés. Dragnea és a PSD pedig feltehetően bosszút is esküdött az ellenük hozott bírósági döntésekért, ugyanis a jelöléssel egy időben indított Kövesi ellen eljárást a romániai ügyészség.

(Borítókép: népviseletbe öltözött férfi Angela Merkel és Klaus Iohannis nagyszebeni találkozója idején, május 9-én. Fotó: Francois Lenoir/Reuters)