Endre, Elek
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

2100-ra 11 milliárdra nő a Föld lakossága

GettyImages-936105314
2019.06.17. 22:26 Módosítva: 2019.06.18. 01:26

Az ENSZ kutatói szerint 11 milliárdra emelkedhet 2100-ra a Föld lakossága. A növekedés a következő 30 évben gyorsabb lesz, mint utána, 2050-re 9,7 milliárd ember lesz a bolygón.

Az új jelentés a korábbi becslésekhez képest lassuló növekedést mutat. Egy két évvel ezelőtti kutatás még arról írt, hogy az évszázad végére 11,2 milliárd ember él majd a bolygón, ezt most 200 millióval lefele kellett igazítani.

Az emberi populáció az előrejelzések szerint 2100-ban tetőzik, ha elérte a 11 milliárdot, akkor már nem nő tovább.

Az ENSZ 10 pontban foglalta össze a hétfőn közzétett kutatási eredményeket.

  1. A növekedés nagyon aránytalanul oszlik majd el a világ különböző régiói között. Afrikában a szubszaharai régióban élők 2050-re dupla annyian lesznek, mint ahányan most vannak, ezzel szemben Európában és Észak-Amerikában együttesen a népesség 2 százalékos növekedésére lehet számítani a következő 30 évben.
  2. A népességnövekedésnek több mint a feléért 9 ország felel: India, Nigéria, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Indonézia, Egyiptom és az Amerikai Egyesült Államok. Ebből is kiemelkedik az első helyen lévő India, ami 2027-re Kínát megelőzve a legnépesebb ország lesz.
  3. Ebből is látható, hogy a népesség leginkább a szegény országokban növekszik. Ez az ENSZ szerint a világszervezet humanitárius céljainak az elérését is nehezíti, amik között olyanok vannak, mint a globális szegénység felszámolása, a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a mennyiségi és a minőségi éhezés megszüntetése, valamint az iskolákhoz és az egészségügyi intézményekhez való hozzáférés kiterjesztése.
  4. Viszont lesznek olyan országok is, ahol épp a népességnövekedés indíthatja be a gazdasági fellendülést a következő évtizedekben. A szubszaharai Afrikában, valamint Ázsia, Latin-Amerika és a karibi térség bizonyos részein a népesség növekedése jót tesz majd a gazdaság bővülésének, mivel itt az aktív népesség, azaz a 25 és 64 év közöttiek aránya óriásira fog nőni a többi korcsoporthoz képest.
  5. Jelenleg az emberek fele él olyan országban, ahol több ember hal meg, mint ahányan születnek, azaz 2,1-nél alacsonyabb a nők termékenységi arányszáma, ami azt jelenti, hogy egy felnőtt nő átlagosan kevesebb, mint 2,1 gyermeket szül élete során. 2050-re már majdnem globálisan is ennyi, 2,2 lesz a termékenységi arányszám, amit az okoz, hogy a népesség növekedése ott is óriási üzemben lassul, ahol egyébként még mindig növekszik a lakosság.
  6. Egyre tovább élnek a fejlődő országok polgárai. 1990-ben 64,2 volt a születéskor várható élettartam globális átlaga, jelenleg ez 72,6, 2050-re pedig már 77,1 lesz. Leginkább azért, mert a fejlődő országok gyors ütemben zárkózhatnak fel a fejlett országokhoz a várható élettartam tekintetében. 2019-es adatok alapján a fejlődő országokban átlagosan 7,4 évvel élnek rövidebb ideig az emberek.
  7. Az elöregedő társadalmak egyre több országnak jelentenek majd kihívást. 2050-re az emberiség 16 százaléka lesz 65 éves, vagy ennél idősebb, jelenleg ez az arány csak 9 százalék. Hatalmasat ugrik majd a 80 év felettiek száma is, jelenleg ők 143 millióan vannak, a számuk 2050-re megháromszorozódik, 426 millióan lesznek.
  8. A jelenlegi nyugdíjrendszerek hosszabb távon fenntarthatatlanok. A legtöbb országban a dolgozó népesség járulékfizetéssel finanszírozza a nyugdíjakat, de ezen változtatni kell. Ha az országok garantálni akarják az idősebb állampolgáraik jólétét, akkor át kell alakítaniuk a társadalombiztosítási rendszereket.
  9. Egyre több országban csökken majd a népesség. 2010-ben 27 olyan ország volt a világon, ahol a lakosság legalább 1 százalékkal csökkent, 2050-re már 55 ilyen ország lesz. És köztük lesz a napjainkban a legnagyobb népességgel rendelkező Kína is, 2019 és 2050 között az ország lakossága 2,2 százalékkal csökken majd.
  10. Az országok népességének alakulását a bevándorlás jelentősen meghatározta az elmúlt évtizedben, és ez a jövőben is így lesz. Európa és Észak-Amerika, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia, valamint Ausztrália és Új-Zéland régióiba több bevándorló érkezett, mint ahányan elhagyták ezeket a területeket. Az ENSZ szerint a csökkenő népességű országok bevándorlókkal tudják majd ellensúlyozni az alacsony születésszámot.