Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Területi autonómia követelése lett az úzvölgyi konfliktusból

-7850670798251734981 HUSZ2888
2019.06.18. 19:29 Módosítva: 2019.06.18. 23:37

Másfél ezer ember vett részt azon a tüntetésen, amit kedden este tartottak az úzvölgyi katonatemetőért a csíkszeredai Szabadság téren. A szervező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a katonatemető államosításának leállítását, az eredeti állapot helyreállítását és Hargita megye prefektusának lemondását követeli. Azonban

a fő követelés Székelyföld területi autonómiája volt.

A felszólalók és a tüntetők a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is megtalálták: szerintük az RMDSZ nem képviseli hatékonyan a romániai magyarok érdekeit Bukarestben, helyette csak önmaga politikai túlélésére koncentrál, miközben hozzájárult ahhoz, hogy Románia a nemzetközi porondon jogkövető, elismert országként jelenjen meg, annak ellenére, hogy a magyar kisebbség érdekeit valójában a román állam semmibe veszi, amit az úzvölgyi katonai temető ügye is bizonyít.

Tüntetés Csíkszeredában

Betörték a temető kapuját a román csoportok

Az I. és II. világháborús, magyar és osztrák–

magyar temető körül az utóbbi évtizedek legsúlyosabb etnikai incidense alakult ki Romániában. A román és a magyar fél kölcsönösen kegyeletsértéssel vádolja egymást. A Székelyföld határán lévő temetőben és a közeli településeken is több demonstráció zajlott az utóbbi hónapokban.

Június 6-án székelyföldi civilek és közszereplők élőláncot vontak az úzvölgyi első világháborús katonatemető köré, ahol mostanáig öt magyar, egy német és egy osztrák parcella volt, ám a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki. Román csoportok érkeztek a hősök napja alkalmából a temetőhöz. Helyszíni beszámolók szerint szélsőséges románok a csendőrökkel és a békés magyar tüntetőkkel dulakodtak, majd a székelykaput áttörve felavatták az emlékművet és parcellát.

Videofelvételen az úzvölgyi temetőgyalázás

A csendőrök később azt állították, nem történt erőszak, írtuk korábbi cikkünkben. A magyar kormány jegyzékben tiltakozott, és bekérette a román nagykövetet is, aki nem tett eleget a kérésnek, majd a román külügy azt közölte, hogy a helyszínen magyarok szították a feszültséget. A kialakult helyzetet itt elemeztük bővebben>>>

A napokban bírságot szabott ki a román csendőrség az úzvölgyi temetőnél tartott székely élőlánc miatt. A Kovászna megyei önkormányzat alelnökéhez hasonlóan Hargita megye önkormányzatának elnökét, Borboly Csabát is megbírságolták.

Erre reagálva Szijjártó Péter külügyminiszer azt mondta múlt csütörtökön, hogy Romániának nem az úzvölgyi temető békés emlékezőit, hanem az úzvölgyi erőszakos, magyarellenes akció valódi felelőseit kell megbüntetnie.

Viorica Dăncilă román miniszterelnök a román védelmi minisztérium kezelésébe adná a temetőt. Ez ellen többek között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tiltakozott. A román védelmi tárca szerdán azt javasolta a magyar kormánynak, hogy június 24–28 között tartsanak egyeztetést az ügyben. Román részről a Hősök Emlékének Országos Hivatalát (ONCE), magyar részről a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei tárgyalnak majd várhatóan.

Június 6-án a temetőbe benyomuló román nacionalisták 149 román katona nevét olvasták fel. A román Nemzeti Védelmi Minisztérium alá tartozó Hősök Emléke Országos Hivatal szerint azonban tizenegy román katona fekszik a katonatemetőben. Az ONCE emellett úgy ítélte meg, hogy a más nemzetiségű katonák sírjára is magyar szalagot helyező Csíkszentmárton és a román emlékművet állító Dormánfalva önkormányzata is a jóváhagyásuk nélkül alakította át a temetőt.

Az esőhöz képest sokan

Kedden Csíkszeredában másfél ezer ember jött el az Erdélyi Magyar Néppárt által szervezett tüntetésre a Szabadság térre a román és EU-s zászlóval díszített csíkszeredai városháza elé.

A felszólalók meggyőzőnek, a résztvevők a vágyottnál kevesebbnek érezték a tüntető tömeg méretét, a helyzetet a rossz idővel magyarázva. „Sokan úgy vannak vele, hogy majd megnézik a Facebookon” – mondta mosolyogva egy asszony, aki a maga részéről akár minden nap kijönne tüntetni, hogy érvényt szerezzen a magyar kisebbség jogainak, és hogy megszűnjön a feszültség a román és a magyar közösségek között, amit szerinte csak a politikai erők szítanak mesterségesen.

Közben a pódiumról az EMNP elnöke, Csomortányi István az erdélyi magyarság leplezetlen ostromáról beszélt, de ő is úgy vélte, hogy

valójában nem erdélyi magyar–román etnikai ellentétről van szó.

Ezt csak a válságban kormányzó bukaresti elit akarja kiprovokálni, ehhez szolgált új célpontként az úzvölgyi temető. A konfliktus célja „nemzeti feszültségre alapozott balkáni zűrzavar” segítségével irányítani, elterelni a figyelmet a gazdasági válságról, arról, hogy nemzetiségtől függetlenül 4-5 millió román állampolgár szavazott a lábával és ment külföldre. „A sajátos balkáni demokrácia megbukott... A román állam nem jó szolgája egyetlen polgárának sem” – mondta.

Bár a tüntetésen legfontosabb követelésként megjelent területi autonómia megteremtését az EU-n keresztül remélik megvalósítani, Csomortányi az unióra is neheztelt:

Ha a migránsok vagy a melegek joginak sérelméről van szó, akkor kötelezettségszegési eljárást indítanak, de értünk senki nem emel szót.

Mi nem jutunk a szászok sorsára, mi innen nem megyünk el. Hazánk Erdély és az egységes, oszthatatlan Székelyföld.”

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke nemcsak az úzvölgyi temető államosításának terve ellen emelt szót, hanem megemlékezett arról a két székelyföldi aktivistáról is – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagját, Beke Istvánt, a HVIM kézdivásárhelyi elnökét és Szőcs Zoltánt –, akiket tavaly terrorizmus vádjával öt évre ítélt a román bíróság. 

A tüntetés minimális rendőri jelenlét mellett zajlott. A beszédek után többen aláírásukkal támogatták a székelyföldi autonómia megteremtését, majd a tér – a magyar és a székely himnusz eléneklése után – gyorsan kiürült.

Harmadszor is túlélte a kormány a bizalmatlanságot

Kedden a román parlamentben kiderült az is, hogy a Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök vezette román kormány túléli az ellene beterjesztett bizalmatlansági indítványt, amelyet az úzvölgyi konfliktus problémás kezelése miatt a koalícióval eddig együttműködő RMDSZ is megszavazott.

Az ellenzék szerint a PSD-nek és liberális koalíciós partnerének, az ALDE-nak az igazságszolgáltatás függetlensége ellen elkövetett „merényletek” miatt kell távoznia a hatalomból. A kormánybuktatáshoz a törvényhozók több mint felének támogatására, legalább 233 szavazatra lett volna szükség, de a bizalmatlansági indítványt végül 200 képviselő és szenátor szavazta meg, így a kormány a helyén marad.