Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Hitler óta először ölt politikust a német szélsőjobb

000 1HH4VJ
2019.06.24. 18:10 Módosítva: 2019.06.24. 20:14
Június másodikán éjjel közvetlen közelről lőtték fejbe a német CDU hesseni politikusát, Walter Lübckét. A házának teraszán találták meg, de nem tudtak rajta segíteni, belehalt a sérülésbe. Lübcke feltehetően szélsőjobboldali terrortámadás áldozata lehetett: a gyilkossággal a 45 éves Stephan E.-t gyanúsítják, aki nem volt ismeretlen a hatóságok számára az eset előtt sem. A közvéleményben viszont csak most, a gyilkosság után lett téma a szélsőjobboldali csoportok erősödése – még a rendvédelmi szerveken belül is.

Nemcsak a német, de a nemzetközi sajtóban is hetek óta hír Walter Lübcke halála. Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) politikusa a területi államigazgatási hivatal vezetője volt Kasselban, amikor a házának teraszán június 2-án közvetlen közelről fejbe lőtték. A feltételezett elkövetőt, Stephan E.-t csak két héttel később, június 16-án tartóztatták le

A férfinak volt már dolga többször is a hatóságokkal, ismert volt szélsőjobboldali körökben, és kiterjedt kapcsolatai voltak a radikálisok és a neonácik felé,

akik ráadásul a német sajtó nyomozása szerint segédkezhettek is a kivégzésben.

Két közszolgálati médium, az NDR és a WDR ugyanis a Süddeutsche Zeitunggal kiegészülve közösen nyomozni kezdett az ügyben, egy szemtanú pedig megerősítette nekik, hogy csapatmunkáról lehetett szó. A gyilkosság éjjelén a szemtanú két autót látott agresszív tempóban körözni Lübcke háza körül, és lövéseket is hallott. Az egyik autó szerinte egy Volkswagen Caddy volt – a nyomozók később meg is erősítették, hogy ezt a típust vezette Stephan E. is, a kocsi pedig a felesége nevén volt.

Gyűlölt mindenkit, főleg, aki nem német

A 45 éves Stephan E. kétgyermekes családapaként élt az utóbbi években a hesseni Kasselban, már vagy tíz éve nem volt ügye a rendőrséggel. Előtte viszont rengeteg volt, a Stern pedig részletesen beszámolt a múltjáról. A férfinak nehéz gyerekkora volt, „kulcsos gyerekként” sok időt töltött otthon egyedül, alkoholista apjától pedig annyira félt kiskorában, hogy

alvás közben gyakran tartott egy kést magánál az ágyban.

Fiatalon igen hamar bűnözni kezdett: tizenöt évesen, 1989-ben felgyújtott egy családi házat, amiben főleg török állampolgárok laktak. Emiatt bíróság elé is került, de nem tudni, milyen ítéletet hoztak az ügyben. Később, 1992-ben a wiesbadeni főpályaudvar mosdójában szúrt hátba egy bevándorló hátterű férfit, ám ezután sem tartóztatták le.

Egy évvel később került csak őrizetbe, amikor 1993 karácsonya előtt egy nappal egy menekültszállásnál akart lecsapni. Lakókonténerek között akart felrobbantani egy autót, ezt azonban nem sikerült végrehajtania. Szülei házánál tartóztatták le, vallomásában pedig azt írta, az idegengyűlölet motiválta a tervét.

„Dühös voltam” – ezt válaszolta leggyakrabban a nyomozók kérdéseire, a dühe pedig valószínűleg nagyon személyes okokból jöhetett. A Stern ugyanis arról ír, volt régebben egy török barátja – amikor viszont a jó viszony megszakadt, valami nagyon megtörhetett benne. Kezébe vágta a „Haß” (gyűlölet) szót, ugyanis

„gyűlölt mindent és mindenkit. a külföldieket, és saját magát is.”

Négy évet töltött a fiatalkorúak börtönében, utána Kasselba költözött 1999-ben. A kétezres évek elején rövid ideig a neonáci Nemzeti Demokrata Párt (NPD) tagja volt, valamint összeköttetésben állt a Combat 18 fegyveres csoporttal. A 18-as szám a német ábécé első és nyolcadik betűjére utal, azaz Adolf Hitler monogramjára. A Combat 18 segítette ki a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) terrorcsoportot is, amivel Stephan E. szintén kapcsolatban állt.

2009-ben egy akta szerint rendkívül veszélyes személynek minősítették, azóta viszont nem követett el semmi olyasmit, amivel feltűnést keltett volna, ehelyett megnősült, és két gyermek édesapja lett. Kötődése a szélsőjobboldalhoz azért megmaradt: gyakran támogatta anyagilag az AfD-t (Alternatíva Németországért), és aktívan jelen volt a közösségi médiában, főleg gyűlölködő kommentekkel. Kapcsolatait pedig továbbra is ápolta radikális ismerőseivel: a német közszolgálati ARD nyomozása szerint még 2019 márciusában is részt vett a Combat 18 egyik gyűlésén.

Emiatt az alkotmányvédelmi hivatal is számon tartotta, mint potenciálisan erőszakos szélsőjobboldali személyt, de nem csinált vele semmit. Oliver Malchow, a német rendőrszakszervezet elnöke a Weltnek úgy nyilatkozott, nincs forrás arra a rendőrségben, hogy minden gyanús elemet aktívan meg tudjanak figyelni:

A rendőrségnek momentán egyáltalán nincsenek akkora kapacitásai, hogy videómegosztókat vagy közösségi oldalakat szisztematikusan átkutassunk. Itt lényegesen több, képzett erőforrásra lenne szükség.

Hitler bukása óta először ölt meg politikust a német szélsőjobb

Az utóbbi időben egyre aktívabbak a neonáci-szélsőséges csoportok, fellépésüket pedig sokan vonják párhuzamba a Nemzetiszocialista Illegalitással. Az NSU-hoz 2000 és 2007 között tíz ember halála volt köthető, egy netkávézó török tulajdonosát például a saját üzletében ölték meg. Tucatnyi bankrablásból finanszírozták magukat, tizenöt évvel ezelőtt pedig Köln török negyedében egy szögekkel kivert robbanószerkezetet is robbantottak.

A nyomozások lefolytatása után politikai konszenzus volt arról, hogy ilyen terrorcselekmény-sorozat még egyszer nem fordulhat elő, az újonnan megjelenő csoportok tagjai viszont erősen kötődnek az egykori NSU-hoz. Hajo Funke politológus szerint Németországot már most is átszövik a szélsőjobboldali csoportok, az északi Rostocktól kezdve a déli Heilbronnig, főleg azokon a helyeken, ahol a hatóságok nem mernek, vagy nem tudnak erőteljesen beavatkozni:

Van egy hálózat, ami sokkal mélyebben és szélesebben van jelen az országban, mint amiről mi a nyilvánosságban tudunk. Ez egy vörös riasztás. Nagy a további terrortámadások veszélye. 

A Die Zeit szerint viszont komoly különbség van az NSU terrorja és a mostani eset között: a lap arról ír, ez volt az első eset Németország 1949 utáni történetében, amikor szélsőjobboldaliak kivégeztek egy politikust. Hasonló eset utoljára a weimari köztársaság korai, kaotikus éveiben fordult elő.

Aki nem akarja a menekülteket, az elmehet

Walter Lübckét a CDU-n belül is a konzervatívabbak közé sorolták, de a kereszténydemokrata politikus a 2015-ös menekültválság idején kivívta a szélsőjobbosok haragját. Sokan ugyanis hevesen támadták az akkori, minden menekültet befogadó politikát, Lübcke viszont kitartott Angela Merkel kancellár álláspontja mellett, amit el is próbált magyarázni a kasseli választóinak – inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Lohfelden városában tartottak ugyanis lakossági gyűlést, ahol sokan nem értettek egyet a menekültek befogadásával, néhányan pedig trágár bekiabálásokkal szakították meg a CDU-s politikust, aki erre így reagált:

Aki nem ezeket az értékéket képviseli, aki nem ért egyet ezzel, az bármikor elhagyhatja ezt az országot. Ezt minden német szabadon megteheti.

A gyűlésről készült videón hallani lehet a hangos fújolást, Lübcke pedig halálos fenyegetéseket is kapott a megjegyzése miatt. Később a videó virális lett, rengeteg AfD-s politikus osztotta meg, sőt: a CDU-n belül is volt párttársa, aki a Twitteren üzent neki a videóval. 

Az utóbbi időben pedig nemcsak Lübckét, de más, befogadáspárti politikusokat is ért halálos fenyegetés a szélsőjobboldalról, sőt, merényletkísérletek is előfordultak. 2015-ben Köln polgármesterét, Henriette Rekert szúrták nyakon, 2017-ben pedig Altena CDU-s polgármesterét, Andreas Hollsteint próbálták meg megölni – utóbbi esetben a tettest mindössze két év börtönre ítélték.

Támadás a szabad társadalom ellen

Stephan E. támadásának feltehetően súlyosabb következményei lesznek: a férfi támadása megrázta a közvéleményt, Horst Seehofer belügyminiszter egyenesen a német állam és a szabad társadalom elleni támadásnak minősítette az esetet:

A szélsőjobboldal egy jelentős fenyegetés a szabad társadalmunknak. Átkozottul komolyan kell vennünk a szélsőjobboldalt. Ez egy támadás mindannyiunk ellen. Ez egy új szint! A szabadságunk megőrzéséről van itt szó.

Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök vasárnap arról beszélt, „szégyenkeznünk kell, és nem hagyhat minket nyugodni, hogy Walter Lübckét nem tudtuk megvédeni”. Angela Merkel kancellár szerint Németországnak minden fronton, tabuk nélkül kell harcolnia a szélsőjobboldal ellen. Lübcke pártjának elnöke, a Merkel lehetséges utódjának tartott Annegret Kramp-Karrenbauer pedig az ARD vasárnap esti műsorában kizárta annak a lehetőségét, hogy a kereszténydemokraták valaha is együttműködjenek az AfD-vel.

A kérdés azért aktuális, mert három keletnémet tartományban ősszel választásokat tartanak majd. Mindhárom tartományban stabilan a legnépszerűbb erők közé tartozik a populista AfD, sőt: Brandenburgban és Szászországban a felmérések szerint – és az EP-választások eredménye alapján – akár meg is nyerhetik a szeptemberi voksolást.

Sokan pedzegették azt a CDU-n belül, hogy a választások után alkothatnának egy jobboldali koalíciót a párttal, azonban Kramp-Karrenbauer vasárnap világossá tette, hogy erről szó sem lehet. Szerinte ugyanis a párt nem tud magán belül határt szabni a szélsőségeknek:

Bárki, aki azt mondja, hogy egy ilyen párthoz közeledni lehet, annak azt kell mondjam: csukja be a szemét, és képzelje el maga előtt Walter Lübckét. Soha többé nem jut majd az eszébe, hogy kereszténydemokrataként egy AfD-féle párttal együtt dolgozzon.

A német sajtó szerint is az AfD idegenellenes szólamai platformot adnak a szélsőjobboldal terjedésének, erre pedig egyértelmű jel Lübcke meggyilkolása. A Stern idézte is a párt türingiai vezetőjének, Björn Höckének az egyik tavalyi beszédét egy bevándorlás elleni tüntetésen:

Mi, az állam hű polgárai eddig csak beszéltünk. A beszéd ideje lejárt.

A radikális párt persze visszautasítja a vádakat: Alice Weidel AfD-frakcióvezető szerint aki az illegális bevándorlás ellen harcol, az nem cinkos semmiféle gyilkosságban. Jörg Meuthen pártelnök pedig azt mondta a dpa német hírügynökségnek, hogy a CDU politikusai csak tőkét akarnak kovácsolni maguknak az esetből.

Elkezdődött a háború, vesszenek a patkányok

Igen hamar politikai kampánytémává lett tehát a gyilkosság, aminek a nyomozása még le sem zárult. A rendőrség azt valószínűsíti, hogy Stephan E. nem egyedül követte el a Lübcke elleni merényletet, ennek bizonyításában viszont nagy akadály gördülhetett a hatóságok elé. Szerdán késő este ugyanis ismeretlenek felgyújtottak egy társasházat Kasselban, ahol egy bizonyos Mike S. élt – aki Stephan E. egyik közeli barátja volt a neonáci körökben. A tűzben közel 50 ezer eurós kár keletkezett, de lehet, hogy a házban olyan bizonyítékok is lehettek a gyilkossággal kapcsolatban, amiket el akartak tüntetni.

Ezek szerint legalább egy cinkosa lehetett a férfinek a kivitelezésben, és még annál is több a virtuális térben. A Die Zeit ugyanis arról ír, hogy a közösségi médiában kórusként visszhangoznak a szélsőségesek gyűlölködései, amikre csak rátett egy lapáttal az örömködésük Lübcke halála felett. Az utóbbi napokban újra halálos fenyegetéseket kapott több befogadáspárti polgármester, nem sokkal a gyilkosság után pedig néhol ilyen kommentek jelentek meg:

„Egy undorító patkánnyal kevesebb. Jöhetnek a többiek.”

vagy

„NEM EZ LESZ AZ UTOLSÓ. A HÁBORÚ ELKEZDŐDÖTT.”

A levélírók és kommentelők többsége névtelen, azonban az alkotmányvédelmi hivatal előtt nem ismeretlen: 24 ezer szélsőjobboldalinak van aktája a hivatalban, közülük pedig 2017-ben 12 700 személyt tartottak erőszakosnak.

Azonban a Stern cikke szerint a szerveződésben alig gátolja valami a neonácikat. Nagyszabású jobboldali rockfesztivált szerveztek ugyanis a június 21–23-i hétvégére „Páncél és Kard” néven,

a harmadjára megtartott rendezvény egyik főszervezője, Thorsten Heise a Combat 18 egyik fő alakjaként ismert.

A Stern forrásai szerint a terrorcsoport tavaly a fesztivállal egy időben, annak közelében tartott konspirációs gyűlést, és feltehetően idén is erre készültek. Így amíg a szimpatizánsok önfeledten mulattak a koncerteken, addig a fegyveres csoport három héttel Lübcke halála után csendben akár azt is eldönthette, ki legyen a következő áldozat.

Egyre több rendőr szimpatizál a radikálisokkal

Az esemény nem volt visszhang nélküli: a helyi lakosok a fesztivál ellen úgy tiltakoztak, hogy felvásárolták egy környékbeli szupermarket teljes sörkészletét. A rendőrség pedig alkoholtilalmat rendelt el a fesztivál területére – a rendőri fellépéssel viszont nem volt mindenki elégedett. A Twitteren ugyanis elterjedt egy fotó, ahol a szövetségi rendőrség egy tagja olyan jelvényeket visel egyenruháján, amiket szélsőjobboldali aktivisták is szoktak.

Az egyiken egy keresztes szimbólum, amit a „Recte Faciendo Neminem Timeas” (Tégy helyesen, és ne félj senkitől) jelmondat egészít ki. Egy másikon a „Molon Labe” (Gyere és vedd el!) mottó szerepel – Leonidasz spártai király idézetét gyakran használják az Identitárius Mozgalom aktivistái, és amerikai fegyvertartáspárti csoportok is.

A szász rendőrség szerint ezek a jelvények büntetőjogilag nem relevánsak, a német sajtó viszont arról ír, hogy az utóbbi időben rengeteg rendőr kezdett szimpatizálni a szélsőjobboldallal, főleg az AfD-vel. Erről először a CDU politikusa, Friedrich Merz beszélt a Bild am Sonntagnak adott interjújában:

Nyilvánvalóan teret veszítünk az AfD-vel szemben a hadseregen belül. Teret veszítünk az AfD-vel szemben a rendőrségen belül.

Ezt pedig a rendőrszakszervezet elnökhelyettese, Jörg Hadek is megerősítette a Rheinischen Postnak adott hétfői interjújában. A lap azt írja, hogy a német kormány soha nem magyarázta el a rendőrségnek, miért kellett eltérniük 2015 után attól a törvényi kötelezettségtől, hogy megakadályozzák a határnál az illegális beutazást. „Sok rendőrben emiatt szimpátia ébredt az AfD iránt. Ennek pedig az a politikai következménye, hogy manapság rendőrök jelöltetik magukat a tartományi választásokon az AfD színeiben”, mondja Hadek.

Szerinte a nagykoalíciós kormány részéről sok évig azt lehetett érezni, hogy nem értékelik eléggé a rendőrség munkáját, ez a hozzáállás pedig csak az utóbbi három évben változott meg, ami Hadek szerint már késő, a bizalom ugyanis sokak részéről elveszett. 

(Walter Lübcke temetése 2019. június 13-án a németországi Kasselben. Fotó: Swen Pförtner / POOL / AFP)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport