Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Az első tévévitával élesre fordult a Trump ellen készülő demokraták versengése

2019-06-27T032624Z 1075011770 HP1EF6R09K0HG RTRMADP 3 USA-ELECTI
2019.06.27. 08:58

Megtartották a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó indulók első tévévitáját Miamiban, amin az egészségügy és a bevándorlás volt a középpontban. Nagyobb pengeváltások nem nagyon voltak, de több kisebb jelöltnek is sikerült feltűnnie, miközben a legnagyobb név is megőrizte a felmérésekben látott lendületét.

A Donald Trump ellenfelének készülő 24 demokrata jelöltből végül 20-an jutottak be a szerdán és csütörtökön tartott első tévévitákra. Közülük is sorsolással állították össze, hogy melyik tíz jelölt került szerdára. A felmérésekben élen álló Joe Biden volt alelnök és Bernie Sanders vermonti szenátor is a második este lesz csak látható, míg a legnépszerűbb öt jelöltből egyedül a progresszívok másik ismert arca, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor vitázott az első körben.

A RealClearPolitics összesítése szerint Biden 32 százalékkal vezet, mögötte 16,9 százalékkal jön Sanders, de az elmúlt hetekben, többek között a diákhitelek eltörlését célzó javaslatával Warren is megindult felfelé, és 12,8 százalékkal áll a harmadik helyen.

Warrenen kívül még a tavalyi félidős választásokon texasi szenátorjelöltként berobbant, de az előválasztási kampányban eléggé halovány Beto O'Rourke áll 3,3 százalékon, és Cory Booker New Jersey-i szenátor 2,3 százalékon. A többi szerdán vitázó jelöltet azonban már mind egy százalékon, vagy alatta mérték a közvélemény-kutatásokban,

így ez volt a nagy lehetősége, hogy feltűnjön valamivel.

Voltak időszakok, amikor háttérben maradt, de Warren meggyőzően szerepelt, és főleg a vita első felében volt hangsúlyos, amikor a gazdasági egyenlőtlenségekről beszélt. Szerinte a mostani gazdaságpolitika a társadalom egyre szűkülő kis rétegét szolgálja ki, ezért strukturális változtatásokra van szükség. Warren egy sor javaslattal előállt, ingyenes egészségügyet, a gazdagok megadóztatását ígérte. Bírálta a nagy gyógyszergyártókat, az olajipari óriásokat és a nagy techcégeket is. Warren azt üzente a nézőknek, hogy akik nem támogatnak radikális egészségügyi átalakításokat, azok „nem értetek harcolnak."

A szintén a magánbiztosítások ellen beszélő Bill de Blasio New York-i polgármester azzal támadta O'Rourke-ot, hogy egy olyan egészségügyi rendszert véd, ami nem működik. O'Rourke-ot a szintén texasi Julián Castro, Barack Obama volt építésügyi és városfejlesztési minisztere bevándorlási kérdésben találta meg, végül azzal zárva, hogy riválisának „el kellene végeznie a házifeladatát" bevándorlásügyben. O'Rourke az elején a latinókra utalva azt mondta, mindenki hangját meg kellene hallani, és spanyolul nyitott a vitán.

Booker ügyesebben kapcsolódott be valahogy szinte minden kérdésnél, a CNN szerint összességében ő beszélt a legtöbbet a tíz jelölt közül. Viszont egy ilyen vitánál az nem szerencsés, hogy nem volt egyetlen igazán emlékezetes kiszólása sem. Azzal viszont külön felhívta magára a figyelmet, hogy amikor azt kérdezték a tíz jelölttől, visszatérnének-e a 2015-ben aláírt iráni atomalkuba, amiből Donald Trump tavaly léptette ki az Egyesült Államokat, ő volt az egyetlen, aki nem emelte fel a kezét.

Az 1 százalék alatt mért jelöltek közül Castrónak sikerült jól eladnia magát, de Washington állam kormányzója, Jay Inslee is nagy tapsot kapott, amikor arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb geopolitikai veszély az országra nézve, azt válaszolta:

„Az Egyesült Államok biztonságára a legnagyobb veszélyt Donald Trump jelenti."

Ő azzal is érvelt, hogy kétciklusos kormányzóként meg is valósított olyan lépéseket, amiről sok jelölt csak beszél. Amikor Inslee az abortusz területén elért eredményeit méltatta, Amy Klobuchar minnesotai szenátor közbeszólt, hogy a színpadon három olyan nő is áll, aki sokat tett a nők abortuszhoz való jogáért.

Tim Ryan és Tulsi Gabbard kongresszusi képviselőknek kevés emlékezetes pillanat jutott, ahogy John Delaney volt kongresszus képviselő sem nagyon tudott kitűnni. Pedig ez volt a nagy lehetőség: 2016-ban a republikánus előválasztási viták is nézettségi rekordokat döntöttek, és most is arra számítottak, hogy rengetegen követik majd élőben a tévében a jelöltek bemutatkozását.

Donald Trump útban az oszakai G20-csúcsra az Air Force One fedélzetén nézte a vitát, és a Twitterén két posztban kommentálta is az elhangzottakat. „UNALMAS!" – írta ki először, a vita előtt pedig a Foxnak beszélt arról, hogy a demokrata jelöltek nagyon érdektelenek. Aztán pedig a vitát megrendező NBC-t is kiosztotta, amiért a mikrofonok hibája miatt reklámot is be kellett vágni egy ponton, amíg megoldották a problémát.

Biden nagyrészt megúszta, hogy éllovasként őt ostorozzák azon a vitán is, amin nem volt jelen. A jelöltek inkább a saját politikájukat próbálták hangsúlyozni, és a jelenlévők kárára próbáltak erősödni. Csütörtökön viszont jön a második menet, akkor Biden és Sanders mellett ott lesz a 7 százalékon álló Kamala Harris kaliforniai szenátor, az egyetlen fekete nő az indulók között, és a 6,6 százalékra mért Pete Buttigieg, egy indianai kisváros médiában is felkapott polgármestere, Kirsten Gillibrand New York-i szenátor, aki a nők jogaiért kampányol, és Andrew Yang vállalkozó, a Venture for America alapítója is.

(Borítókép: Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó indulók első tévévitája Miamiban 2019. június 26-án. Fotó: Mike Segar / Reuters)