Friderika
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Bident többen is betámadták a demokrata vitán

2019-06-28T014351Z 524158118 HP1EF6S04T3IV RTRMADP 3 USA-ELECTIO
2019.06.28. 12:20

A felméréseket vezető Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke kemény támadásokkal nézett szembe a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó indulók csütörtök esti tévévitájában. Ezen megint elég jól kitűntek a demokratákon belüli ideológiai, generációs különbségek is, miközben pedig Biden egyébként is felemás teljesítményt nyújtott, a két estére bontott első vita legnagyobb nyertese Kamala Harris kaliforniai szenátor volt.

A Donald Trump ellen készülő 24 demokrata jelöltből végül 20-an jutottak be a Miamiban tartott első tévévitára, amit a népes mezőny miatt két részre bontottak. Sorsolással állították össze, hogy melyik tíz jelölt került szerdára, és melyik csütörtökre. A szerdai vitán a legnépszerűbb öt jelöltből egyedül Elizabeth Warren massachusettsi szenátor volt jelen. Nagyobb pengeváltások nem nagyon alakultak ki, de több kisebb jelöltnek is sikerült feltűnnie, erről itt írtunk bővebben>>>

A csütörtöki ehhez képest előzetesen is látványos összecsapásokat ígért, hiszen a pártban a centrista vonalat képviselő Biden és a Hillary Clinton 2016-os előválasztási ellenfeleként és a balszárny egyik legismertebb arcaként Bernie Sanders vermonti szenátor is összekerült. Ráadásul várható volt, hogy többen is betámadják az elmúlt időszakban több bakiba is beleszaladó volt alelnököt, aki idáig főleg Trumpra próbált koncentrálni, most azonban nem kerülhette ki demokrata riválisait.

A RealClearPolitics összesítése szerint a viták előtt Biden 32 százalékkal vezetett, mögötte 16,9 százalékkal jött Sanders, majd 12,8 százalékkal a szerdán szereplő Warren állt a harmadik helyen. Szintén csütörtökre került a 7 százalékkal következő Kamala Harris kaliforniai szenátor, jamaicai apa és indiai anya gyermekeként az egyetlen fekete nő az indulók között, és a 6,6 százalékra mért Pete Buttigieg, egy indianai kisváros médiában is felkapott, meleg polgármestere.

A legélesebben Harris ment neki Bidennek, aki védekezésre kényszerült. A kaliforniai szenátor arra utalt, hogy Biden egy június 18-i pénzgyűjtő rendezvényen felidézte a faji megkülönböztetést nyíltan támogató James Eastland és Herman E. Talmadge egykori szenátorokkal közös munkáját évtizedekkel ezelőtt. Ugyan nem értett velük egyet, de többek között azt mondta, hogy a szenátusban együtt töltött idejük alatt „legalább volt udvariasság".

„Nem hiszem, hogy Ön rasszista lenne, és egyetértek azzal, hogy nagyon fontos közös álláspontot kialakítani" – mondta Harris Biden felé fordulva a vitán. „De fájdalmas volt hallani, ahogy elismeréssel beszél két olyan szenátorról, akik a hírnevüket és a karrierüket a faji alapú szegregációra építették." Emellett pedig felhozta azt is, hogy Biden a 70-es években ellene volt, hogy fehér gyerekeket olyan iskolákba vigyenek, ahol többségében fekete diákok tanultak, és fordítva. Ráadásul ehhez Harris felidézte, hogy ebben az időben kislányként őt is mindennap így vitték iskolába.

Biden azzal védekezett, hogy félremagyarázzák az álláspontját, nem dicsér rasszistákat, és eredetileg is azért szállt be a politikába, hogy kiálljon a polgárjogok mellett.

A volt alelnök a múlt héten is azt mondta, hogy utálja a faji szegregációt képviselők nézeteit. A másik kérdésben azt mondta, hogy csak szövetségi szinten volt az iskolai integrációs kezdeményezés ellen, de a tagállami szintű alkalmazását nem ellenezte.

A 76 éves Bident Eric Swalwell kaliforniai kongresszusi képviselő azzal támadta, hogy ő maga mondta 32 évvel ezelőtt a demokraták akkori veteránjainak, hogy „ideje átadni a stafétát egy új generációnak. Ma is igaza van ebben." A CNN azt is kiemelte, hogy az sem volt túl meggyőző, hogy arra a kérdésre, mit tenne először elnökként, Biden azt válaszolta, legyőzné Donald Trumpot.

Bidennek voltak jobb pillanatai is, de az is látszott, hogy a demokrata előválasztási kampányban nem lesz elég az Obama iránti nosztalgiára építenie, hiába kapta a legnagyobb tapsokat akkor, amikor az exelnököt említette. Ahogy arra sem, hogy sokan úgy gondolják, ő a legmegfelelőbb Donald Trump ellen, előbb ugyanis még a demokrata riválisain kellene túljutnia.

Harris nem csak Biden ellen hívta fel magára a figyelmet. Amikor egy ponton mindenki egymás szavába vágva beszélt, nagy tapsot kapott a közbeszólása arról, hogy Amerika nem azt akarja látni, hogy egymásra borítják az asztalt, hanem azt, hogyan raknának ételt az asztalokra. Emellett minden fontosabb témánál, például az egészségügynél is személyes példákkal erősítette az üzenetét.

A másik éllovasként Sanders a vita elején volt hangsúlyos, amikor például az ingyenes egészségbiztosítás mellett érvelt. Trumpról azt mondta, hogy

„beteges hazudozó és rasszista", aki átverte a munkásokat.

Szerinte le kell leplezni Trumpot, és megmutatni, milyen valójában. Sandersnek megvoltak az idézhető kijelentései, és olyan szereplést hozott, amit a támogatói elvárnak tőle, de az is látszott, hogy ezúttal más helyzetből vág neki ezeknek a vitáknak, mint Clinton ellen, amikor egyedüli komolyan vehető kihívó volt, nem pedig az egyik korai esélyes.

A Sanders balos nézeteivel szembehelyezkedő John Hickenlooper volt coloradói kormányzó viszont arról beszélt, hogy ha nem határozzák meg a pártban világosan, hogy nem szocialisták, akkor a republikánusok folyamatosan ezzel fogják támadni őket.

A meggyőzően szereplő Buttigiegnél rákérdeztek arra az esetre, amikor nemrég a városában egy fehér rendőr lelőtt egy fekete férfit, anélkül, hogy bekapcsolta volna a testkameráját. A polgármester azt mondta, az a célja, hogy eljöjjön az a nap, amikor egy autót vezető fehér és fekete ember ugyanazt érzi, amikor meglát egy rendőrt: biztonságérzetet, és nem félelmet.

Hickenlooperrel és Swalwellel együtt a többiek mind egy százalékon vagy alatta állnak a felmérésekben. Részt vett még a vitán Kirsten Gillibrand New York-i szenátor, Micheal Bennet coloradói szenátor, Marianne Williamson önsegítő guru, Oprah Winfrey spirituális tanácsadója, és Andrew Yang vállalkozó, a Venture for America alapítója is. A két politikán kívülről érkező résztvevő azonban nem tudott nagyon megvillanni, Yang végül kevesebb, mint három percet beszélt az egész vitán.

Ahogy a szerdai vitát, úgy a csütörtökit is kommentálta az oszaki G20-csúcson résztvevő Donald Trump a Twitteren. Azt írta, hogy mindegyik demokrata korlátlan egészségügyi ellátást adna az illegális bevándorlóknak. „Mi lenne, ha az amerikai állampolgárok lennének az elsők!?" – írta.

Az első viták bőven alakíthatnak az erőviszonyokon, úgyhogy izgalmas hónap jön a következő fordulóig, amit majd július végén tartanak, ezúttal Florida után az elnökválasztáson szintén nagyon fontos Michigan államban.

(Borítókép: Elnökjelölti vita második estjének résztvevői Floridában 2019. június 27-én. Fotó: Mike Segar / Reuters)