Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A volt német külügyminiszter szerint a szocdemeknek szakítaniuk kéne Merkellel

GettyImages-1151693668
2019.07.03. 15:52 Módosítva: 2019.07.03. 17:50

Ursula von der Leyen védelmi miniszter jelölése az Európai Bizottság (EB) élére elegendő ok ahhoz, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kilépjen a kormányból – mondta a párt korábbi vezetője, Sigmar Gabriel egykori alkancellár és külügyminiszter a Der Spiegelnek. 

Gabriel példátlan politikai trükközésnek nevezte a miniszter jelölését az Európai Bizottság élére. Szerinte úgy lett volna helyes, ha Von der Leyent előbb a német kormány jelöli az uniós testületbe, és utána nevezi meg elnökjelöltként az Európai Tanács. A biztosi jelölés viszont kormányzati hatáskör, ezért koalíciós egyeztetésre lett volna szükség hozzá, olvasható az MTI összefoglalójában.

Angela Merkel kancellár Brüsszelben kedden éppen arra hivatkozva tartózkodott Von der Leyen jelölésénél, hogy a német koalíció nem egységes a kérdésben. Gabriel szerint ez az érvelés hülyeség.

Ha Merkel a kormány felhatalmazása nélkül nevezi meg Von der Leyent, azzal világosan megsérti a kormány szabályait, és ez elég ok a kormány elhagyására

– mondta a korábbi alkancellár. Sigmar Gabriel szerint az SPD-nek meg kell akadályoznia, hogy Von der Leyent kinevezzék az Európai Bizottság élére, máskülönben részesévé válik a kutyakomédiának, és viccet csinál az EP-választásokból.

Az Európai Tanács kedd délután döntött arról, hogy Ursula von der Leyen német védelmi minisztert jelöli az Európai Bizottság élére, a francia Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnöki posztjára, Josep Borell spanyol külügyminisztert, az EP korábbi elnökét az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára javasolja, Charles Michel belga kormányfőt pedig megválasztotta Donald Tusk utódjának az Európai Tanács elnöki posztján. Azt, hogy az Európai Bizottság élére a hivatalos csúcsjelölt Manfred Weber helyett végül Von der Leyent jelölték,  Orbán Viktor és a V4-országok is saját sikerükként értékelték. A döntés Németországon belül láthatóan politikai konfliktusokat okozott. 

Steffen Seibert, a német kormány szóvivője a kabinet szerdai sajtótájékoztatóján leszögezte: Von der Leyen jelölése jogszerű, nem történt trükközés. Az Európai Tanács feladata, hogy az Európai Parlamentnek javaslatot tegyen arra, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke, az EB többi tagját pedig az európai szerződések értelmében valóban a többi tagállami kormány nevezi meg. 

Annagret Kramp-Karrenbauer, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője is üdvözölte, hogy pártja egyik politikusát jelölték az uniós testület élére. A politikus szerint abból is látszik, hogy a választási folyamatban milyen fontos volt a konzervatív uniópártok számára a csúcsjelölti rendszer, hogy Manfred Weber, a néppárt csúcsjelöltje a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) támogatásával kész volt visszalépni, hogy egy másik csúcsjelölt lehessen végül az Európai Bizottság elnöke. A konzervatív pártvezető szerint a szociáldemokraták erre nem voltak képesek, és csak a saját pártpolitikai érdekeiket követik, nem Németország és nem Európa érdekeit nézik.

Markus Söder, a CSU vezetője szintén bírálta a szociáldemokratákat. Példa nélkülinek nevezte, hogy annak ellenére, hogy német a jelölt az EB élére, Németország nem képes őt egyhangúlag támogatni. Mint mondta: kínos, hogy az SPD nem képes konstruktívan állni a helyzethez. „Ez eléggé megterheli a koalíciós együttműködést” – hangoztatta Söder a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.

Ha a szociáldemokraták kilépnének a berlini koalícióból, több eset lehetséges. Merkel kisebbségi kormányzásra kényszerülhet külső támogatókkal, megpróbálhatna társulni a Zöldekkel és a liberálisokkal vagy új választásokat kellene kiírni. Ez azonban a német szociáldemokratáknak se feltétlenül tenne jót. Az SPD az elmúlt években folyamatosan veszít a támogatottságából, az egykor 30 százalék fölötti párt ma már csak 15,8 százalékot érne el a választásokon. A német nagykoalíción belüli feszültségekről és ezek lehetséges következményeiről ebben a cikkünkben írtunk.

(Borítókép: Sigmar Gabriel Fotó: Paul Zinken/picture alliance via Getty Images)