Lenke
20 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Hosszú évekre kerültek ártatlanul börtönbe a kocogót megerőszakoló pszichopata helyett

MV5BMTJjOTgyZDMtZGQ3OC00Y2Q3LWIxZWItNTg3Y2E5MzRlNWViXkEyXkFqcGde
2019.07.11. 20:57
Tízmilliókkal ismertette meg pár hét leforgása alatt a When They See Us című négyrészes Netflix-dráma az amerikai igazságszolgáltatás legcsúnyább történeteinek egyikét: a Central Park-i Ötök néven elhíresült, ártatlanul évekre leültetett fekete kamaszfiúk ügyét. Harminc évvel ezelőtt, 1989 áprilisában New York leghíresebb parkjában egy sorozatosan nőket erőszakoló pszichopata áldozatául esett egy kocogó nő, de az ügyészség a bizonyítékokkal mit sem törődve a valódi tettes helyett az öt fekete fiú elítélését erőltette keresztül a rendszeren. Miután végre bebizonyosodott az ártatlanságuk, rekord összegű, 41 millió dolláros kártérítést kaptak a várostól, de azt mondják: gyógyulást a pénz nem tud hozni.

1989. április 19-én Patricia Meili, egy 28 éves befektetési bankár a szokásos esti kocogására indult a New York-i Central Parkba. Fülhallgatót viselt, és miközben a zenére figyelt, nem hallotta meg a közeledő lépteket. Hátulról fejbe verték egy faággal, levonszolták az ösvényről, és egy félreeső helyen lerángatták a ruháját, brutálisan megerőszakolták, összeverték egy kővel, végül magára hagyták meghalni a hűvös éjszakában úgy, hogy a fejéből még ömlött a vér. Csodával határos módon túlélte. Órákkal később arra járók rátaláltak, kórházba került, 12 nap múlva a kómából is magához tért, a támadásból a súlyos fejsérülései miatt azonban semmire sem emlékezett, még a megelőző néhány óra is kihullott az emlékeiből.

Amire Meili, az áldozat a mai napig, harminc évvel később sem emlékezik, az New York elmúlt pár évtizedének

egyik leghírhedtebb bűnügye, egy olyan ügy, amely ma is tízmilliók figyelmét képes megragadni mindazzal, amit elmond a '80-as, '90-es évek amerikai társadalmáról, a rasszizmusról és az igazságszolgáltatási rendszer állapotáról. Az pedig, ami az esetet bemutató új Netflix-dráma, a When They See Us kapcsán történik, a mostani viszonyokról árul el fontos dolgokat, arról, hogy van, ami iszonyatosan sokat, és van, ami szinte semmit sem változott.

Ava DuVarney négyrészes sorozatának eredeti címe a Central Park-i Ötök lett volna. Ezt a nevet ragasztották rá annak idején öt kamaszfiúra. Ezen a néven lett belőlük először Amerika szemében a megtestesülése mindannak a fenyegetésnek, ami miatt rettegni és gyűlölni lehetett a harlemi fekete srácokat, és ez a név lett az is, amely alatt a feketéket érő igazságtalanságok szimbólumává vált az esetük. DuVarney, ahogy Oprah Winfrey műsorában elmondta, azért döntött végül másik cím, a When They See Us (Amikor látnak bennünket) mellett, mert szerinte az ügyészség által rájuk aggatott Central Park-i Ötök név dehumanizálta ezt az öt fiút. Megfosztotta őket az arcuktól, a személyiségüktől, húsvér valójuktól, az író-rendező pedig pontosan az ellenkezőjét akarta: elmondani Yusef, Antron, Kevin, Raymond és Korey történetét.

Baráti kísérőből bűnös

Azon a '89-es áprilisi napon, amikor Patricia Meilit megtámadták, Kevin Richardson, Antron McCray és Raymond Santana 14, Yusef Saalam 15, Korey Wise 16 éves volt. Este velük együtt körülbelül harminc, hozzájuk hasonló fekete vagy latino fiatal verődött csoportba a Central Parkban – a rendőrök szerint a fiúk saját szóhasználata volt ez – „vadulni". A vadulás abból állt, hogy vadidegeneket pécéztek ki, rájuk ijesztettek, voltak, akiket kiraboltak, voltak, akiket megvertek, bántalmaztak. Az egész körülbelül egy órán át tartott, kilenckor kezdődött, és a csoport tízre fel is oszlott. Ezalatt az idő alatt 8 embert ért támadás, tandembicikliseket, kocogó férfiakat, versenybringást, hajléktalant, idézte fel a Washington Post bírósági dokumentumokon és tanúvallomásokon alapuló cikkében.

A harminc fiúnak messze nem mindegyike vett részt ezekben a támadásokban, szép rendőri feladat lett volna tisztességesen kibogozni, hogy ki és mit is csinált. Sok fiút már rögtön az események után, a parknál lekapcsoltak, köztük volt Kevin Richardson és Raymond Santana is. McCray, Saalam és Wise valamivel később, másnap következett. Wise eredetileg rajta sem volt a rendőrök gyanúsítotti listáján, balszerencséjére csak épp a barátjával, Saalammal volt, amikor érte jöttek, ő meg úgy volt vele, hogy elkíséri az őrsre, biztos jól esne neki a támogatás.

Kevin Richardson, Yusef Salaam, Antron McCray, Korey Wise és Raymond Santana rendőrségi fotója
Kevin Richardson, Yusef Salaam, Antron McCray, Korey Wise és Raymond Santana rendőrségi fotója
Fotó: New York Police Department

Összesen 12 fiatalt tartóztattak le, vádemelésig 10 fiú ügye jutott, és mindannyian kaptak is végül több-kevesebb letöltendő büntetést. Testi sértés, rablás, zavargásban való részvétel: ilyen vádpontokkal kellett a Central Park-i Ötöknek is szembenézniük, de az ő esetükben előkerült egy, a többinél sokkal-sokkal súlyosabb vád is: a kocogó nő elleni brutális támadásé.

Vallomásokból ácsolták a vádat

Az ötök kezdetben valamennyien tagadták, hogy egyáltalán látták volna Patricia Meilit. A rendőrök hamarosan mégis súlyos állításokkal teli vallomásokat lobogtathattak. Azt ugyan senki sem ismerte el, hogy megerőszakolta volna a kocogó nőt, azt viszont már tartalmazták ezek a vallomások, hogy ott voltak, segítettek a lefogásában, vagy megérintették őt és látták, amint a többiek megtették. A fiúk keresztbe vádolták egymást, míg végül a rendőrök mind az ötükre vonatkozó terhelő vallomásra szert tettek.

Mi változott a kezdeti teljes tagadáshoz képest? Eltelt legalább hét óra úgy, hogy  – jobbára a szüleik távollétében és ügyvéd nélkül – folyamatosan nyomás alatt tartották, faggatták és győzködték őket, egészen addig, amíg meg nem törtek.

A Netflix-sorozat első részét egyébként jószerivel ezek a kihallgatási jelenetek töltik ki, és ha valaki nehezen tudja elképzelni, hogy egy ártatlan ember miért lenne saját maga és mások ellensége hamis terhelő vallomás tételével, ezután a rész után már könnyebb dolga lesz. Egy ilyen kihallgatást passzív kívülállóként, otthon a fotelből nézni is végtelenül, szinte a rosszullétig nyomasztó, átérezhető a parancsoló a kényszer: szabadulni a helyzetből, akármibe is kerül.

Az így megszerzett vallomássokkal volt némi gond: nem egyeztek a részletek a támadás bizonyítékokból kikövetkeztethető tényeivel, nem stimmelt se a pontos helyszín, se az idő. Kézzelfogható, terhelő bizonyíték nem volt az ötökre egy szál sem, hiába nézték a lábnyomokat, hajmintát, vért, ruhákat. Spermamaradványt is vizsgáltak: a DNS egyik fiúhoz sem tartozott. Aki mindezt jól tudta, mégsem volt hajlandó kiengedni a szorításból az öt fiút, az Linda Fairstein volt, aki a manhattani ügyészség szexuális bűnözéssel foglalkozó osztályát vezette 1976 és 2002 között.

Napi tíz szexuális erőszak

1989-ben New York közbiztonsága botrányosan rossz volt, és Fairsteinéknek kétségbeejtően sok munka jutott. Ahogy a Netflix-drámában is elhangzik: a kocogó nő megtámadását megelőző évben 3412 nemi erőszakot jelentettek a New York-i rendőrségnek. Összehasonlításul: a magyar rendőrségi statisztika szerint tavaly egész Magyarországon összesen 169 szexuális erőszaknak minősülő bűncselekményt regisztráltak, a 3412 húszszor ennyi. New Yorkban akkoriban átlagban naponta 10 szexuális erőszak történt, 5 óránként megöltek valakit, a rablások pedig úgy 5-6 percenként követték egymást.

A Central Park-i kocogó nőé azonban kiemelkedett a több ezer bűnügy közül, kiemelte az, amit az ügyet látszólag villámgyorsan megoldó rendőrségtől tudni véltek róla az emberek:

  • fehér áldozat, fekete elkövetők,
  • hogy előre kitervelten, csoportosan követték el,
  • az, hogy – ahogy Ed Koch, New York akkori polgármestere fogalmazott –, a fiúk vallomásaiban foglaltak jöhettek volna egyenesen Burgess Gépnarancsából is.

Ha Trumpon múlik, kivégzik őket

A When They See Us kapcsán írt önkritikus cikkében a New York Times egykori bírósági tudósítója arra emlékezik: ők is farkasfalkának hívták akkoriban az ötöket. A közhangulat ennek megfelelően alakult.  Az egyik véleményvezér az akkoriban New Yorkon kívül még nem annyira közismert ingatlanmágnás, egy bizonyos Donald Trump volt, aki nagyjából 25 millió forintnak megfelelő összeget költött arra, hogy négy lapban egész oldalas hirdetésben követelje a halálbüntetés visszaállítását és az ötök kivégzését.

Donald Trump egész oldalas, fizetett hirdetése, amiben a halálbüntetés visszaállítását és az ötök kivégzését követelte
Donald Trump egész oldalas, fizetett hirdetése, amiben a halálbüntetés visszaállítását és az ötök kivégzését követelte

A tárgyalásokat (két külön perben zajlott az ötök ügye) tüntetések kísérték, a gyűlölködők mellett korán megjelentek azok is, akik a kicsikart terhelő vallomásaikat időközben visszavont fiúk szabadon bocsátását követelték. Annak ellenére, hogy semmilyen fizikai bizonyíték nem volt az ötök ellen, és még a vád saját igazságügyi szakértője sem tudta kimondani, hogy egynél több támadóra utalna bármi, mind az öt fiút bűnösnek találtak végül több-kevesebb mértékben a Meilit ért támadásban, és letöltendőt kaptak.

Négyen 6-7 évet ültek ezért, a büntetést a koruknak megfelelő javítóintézetben kezdve, és onnan kerültek át később börtönbe, amikor felnőttek. Nem így Korey Wise, akit 16 évesen felnőttnek minősítve ítéltek el, és rögtön felnőtt bűnözők közé tettek. Wise-ot több alkalommal is súlyosan bántalmazták a rabtársai, a börtönévei jelentős részét az anyjától sok száz kilométeres távolságban lévő intézményekben, jobbára teljesen magára hagyva töltötte. Több mint 13 évig raboskodott. Hamarabb is szabadulhatott volna, ha a feltételes szabadlábra helyezésről döntő bizottság előtt, ahol időről időre jelenése volt, az elvárásnak megfelelően megbánást mutat az állítólagos bűnéért, de erre nem volt hajlandó. Ő és a négy társa is ragaszkodtak ahhoz, hogy ártatlanok.

A pszichopata esete Jézussal

A fordulatra 2002-ig kellett várniuk. Ekkor előállt a valódi tettes, Matias Reyes, és 13 év után felvállalta Patricia Meili megerőszakolását. Reyes olyan részleteket tudott a támadásról, amiket korábban nem hoztak nyilvánosságra, és a DNS-vizsgálat is igazolta, hogy nem hazudik, a helyszínen talált sperma tőle származott. Reyes azzal indokolta a váratlanul jött beismerést, hogy rátalált Jézusra. Vesztenivalója már nem igazán volt, életfogytig tartó, de minimum 33 éves büntetését töltötte éppen sorozatos szexuális erőszakért és gyilkosságért. Az East Side-i erőszakoló ragadványnevet viselő bűnözőnek Meili a második áldozata volt csak azon az 1989. áprilisi héten.

Matias Reyes rendőrségi fotója
Matias Reyes rendőrségi fotója
Fotó: New York Police Department

'89 augusztusában került rendőrkézre, miután megerőszakolt egy nőt annak az Upper East Side-i lakásában, és menekülés közben az épületfelügyelőnek sikerült feltartóztatnia. A New York Daily News portrécikke szerint Reyes az 1990-es tárgyalása idején a saját ügyvédjét is megtámadta. Az ügyvéd nemes egyszerűséggel színtiszta pszichopatának nevezte, például azon az alapon, hogy az áldozatai beszámolói szerint az erőszak után választás elé állította őket: ölje meg őket vagy inkább a szemüket szúrja ki.

Ha a Meili elleni támadás után a rendőrség nem elégszik meg az ötök felmutatásával, hanem megkeresi a valódi elkövetőt, Reyest hónapokkal korábban elkaphatták volna, ami több nőt is megmentett volna attól, hogy áldozatul essen neki.

Reyes kétszer is keresztezte Korey Wise útját a rács mögött. Egyszer összeverekedtek valahol a tévéhangerőn, évekkel később viszont jelentőségteljes volt a találkozásuk. Reyes azzal szólította meg Wise-t, hogy hallja, még mindig kitart az ártatlansága mellett. Wise emlékei szerint Reyes a rákövetkező napon állt elő tettesként.

A pénz nem elég, bocsánatkérés nem volt

2002-ben hivatalosan is tisztázták az ötöket, Wise-t, aki egyedüliként még ekkor is raboskodott, végre szabadon engedték. Az öt férfi később polgári peres eljárást indított, ami röpke 12 évvel később azzal ért véget, hogy egy egyezség keretében New York 41 millió dollárt, azaz körülbeül 11,7 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett ki kártérítés gyanánt az ártatlanul leült évekért és a meghurcoltatásért. A pénzt elosztották egymás között, a legnagyobb rész – 12 millió dollár – Wise-nak jutott, mert az ő büntetése volt a legkegyetlenebb és leghosszabb. A 12 millió egy részét Korey Wise arra fordította, hogy egy róla elnevezett programban ingyenes jogi segítséget nyújtsanak ártatlanul elítélt embereknek. A férfi a mai napig New Yorkban él, az ötök közt ő az egyetlen, aki nem nősült meg, nem alapított családot.

A When They See Us megjelenése után a rendezőn és a színészeken kívül maguk az ötök is ráálltak arra, hogy szerepeljenek Oprah Winfrey-nél. Itt elmondták, hogy a pénzről szóló megegyezéssel ugyan lezárta a város a polgári pereket, de bocsánatot azóta sem kért tőlük senki. Egyöntetű nemmel válaszoltak arra a kérdésre, hogy a pénz gyógyulást hozott-e.

A legrosszabb állapotban az Oprah-műsor alapján Antron McCray van, aki egy időben teljesen elzárkózott a nyilvánosság elől. A megtermett, negyvenes férfi arról beszélt, hogy a sorsfordító április előtt élvezte az életet, baseball játékosi karrierről álmodozott, de valami eltört benne, valami olyan, amit többé nem lehet megjavítani. Amikor ártatlanul elítélték, elvesztette a hitét, és gyűlölni kezdett mindenkit. A börtönben kigyúrta magát és agresszívvé vált, hogy így védje magát. Ma már hatgyerekes családapa, és a felesége állandóan győzködi, hogy menjen pszichoterápiára, de ő ebben sem lát reményt. 

„Ne mondj semmit. Várd meg, míg odaérek, és kérj ügyvédet" – válaszolta McCray Oprah-nak, mikor a műsorvezető megkérdezte, mit tanácsolna a gyerekeinek ma, mit tegyenek, ha a rendőrök megállítják őket.

Patricia Meili újra fut

Az ötökön kívül az áldozat, Patricia Meili életpályáját is letérítette az útjáról, amin keresztül ment. Sokáig titkolták a nyilvánosság előtt a kilétét, de az ötök felmentése után egy évvel arccal-névvel felvállalta a vele történteket, könyvet is írt róla. A sérüléseinek egy része maradandónak bizonyult: sebhelyei maradtak, elveszítette a szaglását, gondok vannak a látásával és az egyensúlyérzékével. Ennek ellenére nem hagyta abba a futást, hónapokkal a talpra állása után már csatlakozott egy, fogyatékossággal élő futókból álló csapathoz, '95-ben a New York maratont is lefutotta. Az egykori befektetési bankár most agysérüléses támadások és szexuális erőszak túlélőinek segít. Őt nem nyugtatta meg teljes egészében, amikor Reyes jelentkezett elkövetőként. Néhány éve egy interjúban arról beszélt: szerinte többen lehettek a támadói.

A május 31-én debütált When They See Us hamar a legnépszerűbb produkciók között találta magát. A Netflix június 25-én közölte, hogy 23 millióan nézték már meg a világ minden tájáról, és a Central Park-i Ötök ügye 30 év után újra a közbeszéd részévé vált, ami kihatott a kulcsszereplők életére is. A legsúlyosabb következményekkel Linda Fairstein szembesült, akit a dráma egyértelmű főgonoszként mutat be, olyasvalakiként, aki a kétségekkel küzdő beosztottjait letorkollva, a felmentő bizonyítékokat tudatosan ignorálva, tűzön-vízen keresztülviszi a fiúk elítéltetését.

Nem túl meglepő, hogy a tárgyalásokról a New York Times-nak egykor tudósító Jim Dwyer szerint a valóság jóval kaotikusabb volt, nem karikatúraszerű gonoszok ténykedtek, és hamis az a sorozatbeli kép, hogy a hatóság tagjait csak az erkölcsöt nem ismerő ambíció vezérelte volna, és rögtön átlátták volna, hogy nem stimmel a vád. Akkoriban még az sem volt köztudott, hogy milyen könnyű hamis beismerést kicsikarni valakiből, pláne fiatalkorúakból, jegyezte meg Dwyer.

Fairstein mélyrepülésben

Fairstein 2002 óta krimiíróként kereste a kenyerét, de a sorozat és a megújuló kritikák hatására ejtette a kiadója, és leköszönni kényszerült több nonprofit szervezetben betöltött tisztségéről is. Kísérletet tett arra, hogy védje magát. Sérelmezve, hogy a Netflix-dráma megsérti a jó hírnevét, véleménycikket írt a Wall Street Journalba, amiben azt állította, hogy a sorozat tele van hazugsággal és torzítással. De ez is visszaütött rá, miután az írását ízekre szedték, és több lap is rámutatott, hogy állításai ellentmondanak a régi hivatalos iratoknak. 

A When They See Us író-rendezője egyébként Fairstein kapcsán azt mondta: egyrészt fontos, hogy az emberek felelősségre vonhatóak legyenek, és most megtörténik, ami nem történt meg 30 évvel ezelőtt, de tragikus lenne, ha ennyiben kimerülne a dráma hatása, mert

Fairstein csak fogaskerék egy rosszul működő, elnyomásra kalibrált rendszerben, ami a közönyünkből táplálkozik, és az ő céljuk ennek a nagy egésznek a megváltoztatása volt, cselekvésre sarkallni Amerikát. 

Míg a nyomozást annak idején Fairstein felügyelte, a perben a vádat Elizabeth Lederer képviselte. Őt is utolérték most a When They See Us után a következmények: otthagyni kényszerült tanári állását a Columbia egyetem jogi karán.

Kampánytéma lehet

Az elmarasztaló ítéletek 2002-es megsemmisítése dacára a rendőrség és az ügyészség is kitart amellett, hogy az ötök bűnösök voltak, szerintük Reyes legfeljebb egy hatodik támadó volt, nem az egyetlen, mint ahogy állítja. Donald Trump sem bánta meg, hogy a kivégzésüket követelte. Az ügyről az amerikai elnök annyit írt, hogy mindkét oldalon vannak emberek, azaz vannak, akik ártatlannak, vannak, akik bűnösnek gondolják őket. Elismerték a bűnösségüket, utalt az egykori kikényszerített vallomásokra, és hozzátette, hogy vannak ügyészek, akik szerint New Yorknak nem lett volna szabad megegyezni velük. 

A Washington Post megjegyezte, hogy Trump hozzáállása az ügyhöz előjött az elnökválasztási kampányban is, mintegy bizonyítékként arra, hogyan is viszonyul a jelölt a feketékhez meg a latinókhoz, és 2020-ben megint téma lesz valószínűleg, Trump pedig vért izzadhat, hogy a fekete szavazókat meggyőzze: fontos számára az igazságosság, miközben a saját tévedését nem hajlandó beismerni a Central Park-i Ötök ügyében.

(Borítókép: Képkocka a When They See Us (Amikor látnak bennünket) című négyrészes Netflix-sorozatból. Fotó: IMDB)