Élőben közvetített vérontás gyengítette meg a szudáni hadurat

Súlyos vérontás zajlott le a nemzetközi sajtótól távol Szudánban, de a fegyvertelen tüntetők elleni június 3-i törvénytelen fellépés a mobiltelefonos élő közvetítéseknek köszönhetően mégsem maradt nyom nélkül. Annyira nem, hogy a szudáni katonai junta helyettes vezetőjét – valójában legerősebb emberét – júliusban arra kényszerítette, hogy ígéretet tegyen a civil mozgalom képviselőinek bevonására és a szabad választások előkészítésére.

Legalább 61 ember halt meg június 3-án, amikor a szudáni katonai junta milicistái és a rendőrség éles lőszerrel támadt a szabad választásokat követelő, fegyvertelen tüntetőkre Kartúmban. Az, hogy legalább 61 áldozatról beszélhetünk már önmagában is nagy eredmény, ezt ugyanis a mobiltelefonos közvetítéssel nyilvánosságra került felvételek alapján ismerte el a katonai tanács. A felvételekből a BBC készített egy rövid dokumentumfilmet, amelyből kiderül, hogy az áldozatok száma sokkal több is lehet: a sebesülteket ellátó szudáni orvosok szerint 128 holttestet azonosítottak és még rengeteg azonosítatlan áldozat is van, köztük nők és gyerekek:

Elengedte a főnök kezét

Áprilisban vették őrizetbe az országot harminc éve irányító elnököt, aki 45 évesen egy vértelen katonai puccsal került hatalomra. Omar al-Basírt szintén vértelen puccsal távolította el egy szintén 45 éves hadúr, aki hosszú éveken át szövetségese volt, de a tavaly decemberben indult tiltakozások idején szakított vele.

Így lett a 40 milliós ország valódi vezetője Mohamed Hamdan „Hemeti” Dagolo, bár az Átmeneti Katonai Tanács élén hivatalosan Abdel Fattah al-Burhan áll. Hemeti családja a csád polgárháború elől menekült el Darfúrba, ahol a férfi aktívan bevetette magát a polgárháborúba a kormányerők oldalán. Az iskoláit félbehagyó, tevekereskedelemmel foglalkozó Hemeti lett a Dzsandzsavíd milíciák vezetője, fontos támaszává vált al-Basír erőinek a nem arab felkelőkkel szembeni harcban, amely becslések szerint 300 ezer áldozatot követelt.

A Dzsandzsavídból 2013-ban megalakult az angol rövidítéssel RSF – gyorsreagálású erő –, amely a kormány ökle lett Kartúmban is. Ennek vezetőjeként Hemeti megkerülhetetlen, ez az oka, hogy ő az átmeneti kormány valódi vezetője is. Erősíti az is, hogy Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia is támogatja. Utóbbi kiállását azzal biztosította be, hogy harcosokat küld Jemenbe a szaúdi erők mellé, az Irán támogatását élvező felkelők ellen. (Márpedig a harcok kényelmetlenül elhúzódnak Jemenben, az egyre több áldozatot vállaló Szaúd-Arábiának a konfliktusba beleragadva fontos a segítség.)

Al-Basir távozása után azonban a változást követelő tüntetők azzal szembesültek, hogy a rendszer nem változott, csak a vezetője lett fiatalabb. A tüntetések így június elején lendületet vettek Hemetivel szemben is. 

Ő azonban a rendőrség mellett bevetette az RSF-et is, azonnal éles lőszerrel támadva a fegyvertelen tüntetőkre. Bevetésük tervéről már terjedtek a hírek a tüntetők körében mobilokon is, ennek ellenére a kemény fellépés váratlan volt. „Semmi hasonlóra nem számítottunk” – mondta egy tüntető a BBC-nek.

A kék ruhás rendőrség és a terepruhás milíciák közösen léptek fel: tiltakozó nőkre támadtak, földön fekvő tüntetőket botokkal vertek agyon, lőttek le fegyverteleneket. A felvételeken látni, ahogy védtelen tüntető fejére taposnak menekülő tiltakozókra lőnek.

Ezután milicisták a sebesülteket ellátó kórházakba is berontottak, a kórházi dolgozókra támadtak, egy orvost a betege mentése közben lőttek meg.

A tüntetők arról számoltak be, hogy tüntetőket lőttek a Nílusba a hídról, később olyan holttestek kerültek elő, amelyekre betonnehezékek voltak kötve.

Hemeti visszautasította, hogy a békés tüntetőkkel szemben az RSF lépett volna fel. „Ilyen khaki színű egyenruhát a piacon is lehet venni, bárki mondhatja, hogy az RSF tagja. Mi is tartóztattunk le olyan csoportot, amelyik az RSF részének hazudta magát” – mondta egy rendezvényen. De a BBC-nek két RSF-tiszt megerősítette, hogy egységeik részt vettek a tüntetők elleni támadásokban. Igaz, szavaikat nem lehetett ellenőrizni, de elmondásuk szerint az utasítás a legfelső szintről jött, egyenesen Hemetitől. „Egyértelműen azt mondták, hogy a béke helyreállításához menekülésre kell kényszerítenünk a tüntetőket. A tábornok minden utasítását teljesítjük” – mondta egyikük.

Hemeti kemény fellépése azonban egyelőre nem érte el célját. A néhány telefonon keresztül adott élő közvetítés inkább felbátorította tiltakozókat: június 30-án ismét tízezrek vonultak utcára, így – főként az újabb élő közvetítésektől tartva – Hemeti már nem kockáztatta meg a véres június 3 megismétlését. július elején belement abba, hogy a tiltakozó civil mozgalom képviselőit bevonja a hatalomba egy új kormányzó testületet létrehozva, és ígéretet tett arra, hogy előkészítik a szabad választásokat.

Igaz, ezzel az elűzött elnöktől a hatalomba lavírozó, eddig is ügyesen taktikázó hadúrnak jó esélye van arra, hogy elkerülje a felelősségre vonást és a valódi kivizsgálását a június 3-i vérontásnak.