18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Soha nem láttam még ilyen barbárságot

000 1J71PQ
2019.07.31. 23:39

Borzalmas látvány tárult a hatóságok szeme elé, amikor a tüzet eloltották, eloszlott a füst, és visszaszerezték az irányítást a Pará állambeli Altamira börtöne felett: a hétfőn kitört börtönlázadásban legalább 57 rabot megöltek, közülük tizenhatot pedig lefejeztek. A rivális bandák közötti összecsapás az elmúlt évtizedek legvéresebb börtönlázadása volt Brazíliában, azonban több hasonló is megelőzte már.

„Altamira egy előre látható tragédia volt" – mondta Anna Isabel Santos ügyvéd a New York Timesnak. „Zsúfolt börtön volt, amit egy évtizede nem fejlesztettek, és ahol két rivális banda tagjait tartották fogva.” Sokan attól tartanak, átfogó igazságügyi reform nélkül egyhamar nem fog csökkenni az ehhez hasonló erőszak lehetősége.

Tűzzel indult az összecsapás

A Pará állambeli büntetés-végrehajtás vezetői elmondták, hogy helyi idő szerint hétfőn reggel a Comando Classe A (CCA) bűnbandához tartozó rabok felgyújtottak olyan részeket, ahol a Comando Vermelho rivális banda tagjait tartották fogva. A tűz hamar továbbterjedt, miközben a bandatagok különböző saját gyártású szúróeszközökkel támadtak egymásra. Volt olyan kép a helyszínről, amin rabok ilyen késekkel láthatóak egy épületszárny tetején.

Olyan sokkoló videó is előkerült, amin rabok látszólag más elítéltek levágott fejét rugdosták. Azért is lett különösen súlyos a helyzet, mert a tűz miatt a rendőrök órákon át nem tudtak behatolni az épületbe. A New York Times szerint az áldozatok közül is 31-en füstmérgezésben haltak meg.

A hozzátartozók kedden érkeztek a börtönhöz, hogy azonosítsák a holttesteket. A börtönőrök a fejeket egy nagy fekete zsákba gyűjtötték össze, és találtak több levágott végtagot is. Az egész helyszín annyira felkavaró volt, hogy több családtagnak felfordult a gyomra. „Soha nem láttam még ilyen barbárságot" – mondta az egyik rokon.

Azt nem tudni, melyik banda tagjai vannak többségben az áldozatok között, de a hatóságok szerint egyértelműen ezek rivalizálása vezetett a brutális erőszakhoz.

„A cél az volt, hogy megmutassák, hogy a két banda közötti leszámolásról volt szó, nem pedig a büntetés-végrehajtás elleni tiltakozásról"

– mondta a CBS szerint a börtönökért felelős állami vezető, Jarbas Vasconcelos. Ezt bizonyítja az is, hogy a börtönlázadásban két fegyőrt is túszul ejtettek egy időre, de őket később sértetlenül elengedték.

A hatóságok bejelentették, hogy az erőszakban szerepet vállaló 46 rabot átszállítanak más börtönökbe, a vezetőik közül pedig tízen szövetségi fegyházakba kerülnek át. A hatóságok azt is próbálják megakadályozni, hogy a bandák máshol próbáljanak egymáson bosszút állni a börtönben történtekért. A közeli Santeremből is átcsoportosítottak erőket a következő hetekre.

Több komoly börtönlázadás is megelőzte

A hétfői erőszak követelhette a legtöbb áldozatot egy adott helyen, de Brazíliában több olyan véres börtönlázadás is történt az elmúlt évtizedekben, amiket nem tudtak időben megakadályozni a hatóságok.

Alig több mint két hónapja, májusban Amazonas állam négy börtönében robbant ki a hétfőihez hasonló erőszak. Akkor két nap alatt 55 rabot fojtottak meg, szúrtak le kihegyezett fogkefékkel, vagy öltek meg különböző módokon. Voltak olyanok is, akiket a látogatási időben, családtagjaik előtt végeztek ki. Akkor a hatóságok azt feltételezték, hogy az egyik bandán belüli belső harcok miatt indult el az erőszakhullám. 2017 elején ennél is nagyobb börtönlázadás-sorozat volt, akkor az ország különböző börtöneiben összesen 120 elítéltet öltek meg az összecsapásokban az intézmények falain belül, többeket akkor is lefejeztek.

Már akkor is több civil szervezet és szakértő a helyzet mielőbbi rendezését sürgette a kormánytól. Azonban elnök- és kormányváltás után, több mint két évvel később sem javultak a börtönállapotok az országban. Az intézmények ugyanis túlzsúfoltak, kevés az őr, miközben rivális drogbandák egyre komolyabb befolyást szereznek, és a rácsok mögött is feltöltik soraikat – sőt, sokszor onnan irányítják a jövedelmező drogcsempészetet.

Túlzsúfolt? Csak kétszer annyi

Az altamirai börtön vezetése azt állította, hogy nem kaptak előzetesen olyan jelzéseket, hogy ilyen támadás következhet. Az AP hírügynökség azonban megszerzett egy olyan júliusi, vagyis hetekkel ezelőtti jelentést, amiben egy helyi bíró arról írt, hogy a börtönben 343 rabot tartottak fogva - noha a maximum kapacitása csak 163 lett volna. Ennyi rabra pedig mindössze 33 börtönőr jutott, túl kevés, hogy szavatolja a biztonságot. A bíró szörnyűnek nevezte a börtönben uralkodó állapotokat. Vasconcelos ehhez képest azt mondta, hogy ettől még a börtön nem számított hivatalosan túlzsúfoltnak.

„Ennek 210 százalékos kihasználtság felett nevezhetjük"

– jelentette ki.

Az említett jelentés egyébként arra jutott, hogy sürgősen új börtönszárnyra van szükség, és nemcsak a létszám miatt, hanem mert az intézmény elöregedett, voltak rabok, akiket konténerekben tartottak. A brazil lapok szerint 2013-ban elkezdtek építeni egy új börtönt, amit 2016-ban kellett volna befejezni, ez azonban nem készült el, írja a BBC. A hétfői eset után azt ígérték, hogy a 600 elítélt befogadására alkalmas új börtön év végére át lesz adva.

A zsúfoltságot jól jelzi, hogy Brazíliában több mint 811 ezer rab ül különböző büntetés-végrehajtási intézményekben. Ennél csak az Egyesült Államokban és Kínában vannak többen a rács mögött, közben viszont a brazil igazságügyi minisztérium adatai szerint már 2017-ben 17 rab jutott 10 helyre. A mostani börtönlázadásnál érintett Pará államban pedig különösen súlyos volt a helyzet. 1995 és 2018 között az elítéltek száma 1153-ról 16 505-re lőtt ki. Ugyan bővítettek börtönöket, de hivatalosan még tavaly is csak 7950 elítéltnek jutott volna elég hely.

A befolyásos brazil drogkartellek és a különböző hozzájuk köthető bandák pedig kihasználták a kialakult helyzetet: a börtönök olyan helyek lettek, ahol könnyen új tagokat tudtak beszervezni, és ahonnan felügyelték a Kolumbiából, Peruból és Bolíviából átnyúló kokaincsempészet útvonalait.

A kinti háború a börtön falai mögött is zajlik

A 208 millió lakosú Brazília a világ egyik legnagyobb kokainpiaca, emellé pedig egy fontos állomás is az Európába és Afrikába irányuló szállítmányoknak. A mára a legnagyobbá növő brazil drogbandákat, a Rio de Janeiró-i gyökerű Comando Vermelhót és a São Paulóból kiindult First Capital Commandot (PCC) is a börtönben hozták létre évtizedekkel ezelőtt. Ezek aztán idővel egyre nagyobbra nőttek, már vannak regionális fiókszervezeteik, és külföldi partnereik is. Hétfőn is ez a két banda, a Comando Vermelho, és nyúlványokon keresztül a First Capital Command került szembe egymással.

Egy ideig kelletlenül együttműködtek, de 2016 óta nyíltan harcolnak egymással – a börtönökben is –, miután a PCC megpróbálta rátenni a kezét a másik szervezet útvonalaira is.

A brazil kormány a bandaháborúra reagálva még több embert küldött börtönbe, amivel azonban csak súlyosbodott bent az erőszak. Az újonnan érkezők sokszor súlyosan túlzsúfolt börtönökben, életveszélyes helyzetben találják magukat, így pedig védelemre van szükségük - ezt pedig a bandák nyújthatják, amik így folyamatosan bővülnek. Az az elképzelés sem segített, hogy a bandák elfogott vezetőit távolabbi börtönökbe küldték, mert így csak újabb helyekre tudtak elérni az évek során.

Benjamin Lessing, a Chicagói Egyetem latin-amerikai drogkereskedelemmel foglalkozó oktatója szerint a bandatagok alapvetően egy helyen vannak. Pará államban olyan szinten odafigyelnek erre, hogy a büntetőbírók már rutinszerűen járnak el. „A meghallgatáson a bíró megkérdezi, hogy a rab melyik bandához tartozik, hogy tudja, hova kell küldenie" – mondta Santos.

Bolsonaro tovább szigorítana

Robert Muggah, az Igarapé Intézet kutatási igazgatója szerint a börtönökben az erőszak a tömeges bebörtönzések következménye is. Egyes szakértők szerint csökkenteni kellene a börtönlakók számát, és a büntetés helyett több esetben nagyobb hangsúlyt fektetni a rehabilitációra. A börtönökkel kapcsolatos régi problémák ellenére egyelőre nem nagyon volt politikai akarat Brazíliában, hogy ilyen irányban reformálják meg a büntetőjogi rendszert.

Jair Bolsonaro elnök pedig többek között azzal az ígérettel került hatalomra, hogy lecsap a bűnbandákra, és börtönbe zárja a tagjaikat. Ez sokaknak tetsző ígéret volt, azonban a kormány emellé egyelőre nem adott jelentős pluszforrásokat a büntetés-végrehajtási intézmények fejlesztésére. A tervek szerint ráadásul súlyosabb büntetéseket szabnának ki a droghoz köthető bűncselekményekért, ezzel pedig valószínűleg még többen ülnek majd. Bolsonaro egyébként túl sokat nem akart mondani az altamirai börtönlázadásról, amikor kedden megkérdezték. „Kérdezzék az áldozatok hozzátartozóit, hogy mit gondolnak" – mondta újságíróknak.

Sergio Moro igazságügyi miniszter az altamirai eset után kiírta a Twitterre, hogy a felelősöknek örökre szövetségi börtönben kellene ülniük. „Dolgozunk azon, hogy az ehhez hasonló esetek többé ne történhessenek meg, de ez időbe telik".

Többen azt követelik, hogy vizsgálják teljesen felül, mit kellene tenni egy olyan országban, ahol lassan egymillió ember kerülhet börtönbe. „Ez egy olyan probléma, amit nem lehet csak azzal megoldani, hogy több börtönt építenek, vagy több embert csuknak le. Újra kell gondolni az egész reformot" – mondta Muggah a Washington Postnak.

(Borítókép: Bruno SANTOS / AFP)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport