Bertalan
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Bident szinte mindenki támadta, van, aki elnökként kihipózná az ovális irodát

2019.08.01. 09:26

A felméréseket vezető Joe Bident, Barack Obama volt alelnökét szinte minden oldalról támadták a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó indulók második tévévitájában, amit a CNN rendezésében tartottak Detroitban. Azonban ezúttal a júniusi első vita egyik legnagyobb nyertesének tartott Kamala Harris kaliforniai szenátornak is többször védekeznie kellett az egészségbiztosításra, a bevándorlásra és a büntetőjogi reformra koncentráló vitán.

Az első, Miamiban tartott vitához hasonlóan 20-an jutottak be a detroiti körbe a Donald Trump ellen készülő demokraták közül. Ezért pedig megint kettébontva, egymást követő estéken néztek szembe egymással két 10 fős csoportra osztva. Sorsolással állították össze, hogy melyik tíz jelölt került keddre, és melyik szerdára. A keddi vitában a balszárny két legismertebb alakja, Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor mellett ott volt Pete Buttigieg, egy indianai kisváros polgármestere is. A progresszívek és a mérsékeltek egymásnak feszülését hozó vitáról itt írtunk bővebben>>>

Ha nem is annyira, mint a kettébontott vita keddi felében, de szerdán is kitűntek a demokrata pártot megosztó törésvonalak több kérdésben, ahogy a generációs különbségek is, Harris és Cory Booker New Jersey-i szenátor is amellett érvelt, hogy a fiatalabbak jobban tudják képviselni a demokraták sokszínűségét. A kisebb jelölteknek pedig ez volt az utolsó alkalom, hogy valami emlékezetes alakítással megvillanjanak, és talpon maradjanak a következő, szeptemberi vitáig. Ez volt, akinek sikerült, mások felejthetőbbek voltak.

A júniusi fordulóban a legélesebben Harris ment neki az éllovas Bidennek, aki vissza is esett valamennyit a felmérésekben, míg a kaliforniai szenátor feljött Sandersék nyakára. Azonban a második vitára újra erősödni tudott Obama alelnöke. A RealClearPolitics összesítése alapján a vita előtt Biden vezetett 32,3 százalékkal, mögötte Sanders következett 16,2, majd Warren 14,3 százalékkal. Harris 10,8 százalékon érkezett, Buttigieg pedig 5,5 százalékon állt. A többiek már 3 százalék alatt maradtak.

A 76 éves Biden az első vitában nagyon felemás teljesítményt nyújtott, és nem is álta túl jól a sarat. Szerdán már felkészültebben állt ki, aktívabb volt, és összességében éllovasként egy szükséges korrekt szereplést hozott. Voltak bőven nehezebb pillanatai, elakadt a szava, a záró mondatába is belehibázott, de többször is ügyesebben védekezett, mint legutóbb.

„Légy kíméletes velem, kölyök"

 – szólt oda már az elején a mellette álló, 54 éves Harrisnek, amit aztán a kaliforniai szenátor stábja már a vita alatt kikért magának.

Bernie Sanders mindenkire kiterjedő, „Medicare for All” nevű egészségbiztosítási javaslatára vonatkozott az első kérdés. A júniusi fordulóban is erőteljesen Obamára építő Biden arról beszélt, hogy a demokrata exelnök egészségügyi reformjának kiterjesztése a legjobb megoldás. Harris azonban rögtön azzal vágott neki oda, hogy az általa is támogatott, mindenkire kiterjedő, de Sandersszel szemben a magánbiztosítók szerepét is megőriző javaslattal ellentétben ezzel a volt alelnök 10 millió amerikait a rendszeren kívül hagyna. Biden viszont azzal vádolta Harrist, hogy többször is változtatott már az álláspontján a kérdésben, ráadásul a javaslatai lassan valósulnának meg, és túl sokba is kerülnének. „Ha semmit nem teszünk, annak sokkal nagyobb ára lesz" – replikázott Harris.

Jamaicai apa és indiai anya gyermekeként Harris megint elővette, hogy Biden méltatta az 1970-es években a szegregációt pártoló szenátortársait. Szerinte ha rajtuk múlik, ő sem lenne most kaliforniai szenátor, Obama pedig első fekete elnökként nem lett volna olyan helyzetben, hogy alelnöknek válassza Bident. A felméréseket vezető Biden szerint viszont Harris még kaliforniai államügyészként nem tett eleget a szegregált iskolai körzetekért és a rendőri túlkapások ellen.

Harris korábbi munkáját mások is betámadták, és ugyan volt, amiket jól védett ki, a második vitában már a fokozott elvárásokhoz képest gyengébben szerepelt, mint júniusban. A magát iraki veteránként is ügyesen kiemelő Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő például azt vette elő, hogy Harris több mint 1500 embert juttatott börtönbe marihuánával kapcsolatos ügyekben, de amikor már politikusként azt kérdezték tőle, hogy szívott-e valaha, akkor viccet csinált a kérdésből.

Ők voltak a vitában

  • Joe Biden korábbi alelnök
  • Kamala Harris kaliforniai szenátor
  • Cory Booker New Jersey-i szenátor
  • Andrew Yang vállalkozó
  • Julián Castro, Barack Obama lakásügyi és városfejlesztési minisztere
  • Tulsi Gabbard hawaii képviselő
  • Kirsten Gillibrand New York-i szenátor
  • Jay Inslee, Washington állam kormányzója
  • Michael Bennet coloradói szenátor
  • Bill De Blasio, New York polgármestere

Harrishez képest ezúttal meggyőzőbb volt a Biden másik oldalán álló Cory Booker New Jersey-i szenátor, akinek jót tett, hogy most a volt alelnökkel közös vitába került. Booker a büntetőjogi reform kérdésében azzal vádolta Bident, hogy az 1970-es évek óta ott volt minden érintet törvény megszületésénél, így ő is okozta azokat a problémákat, amiknek most a megoldását javasolja. Biden válaszul bírálta Booker intézkedéseit még Newark polgármestereként, a rendőri korrupciót felemlegetve.

Bidennél arra is rákérdezett Bill de Blasio New York-i polgármester, hogy megpróbálta-e megállítani a kitoloncolásokat Obama alatt. Biden azzal tért ki, hogy ő az alelnök volt, nem az elnök, magánbeszélgetéseken elmondta a javaslatait. Aztán pedig arról beszélt, hogy Obama alapjaiban próbálta megváltoztatni a rendszert. Az őt ért bírálatokra válaszul pedig kiemelte, hogy Obama pontosan tudta, kicsoda, mi az álláspontja, amikor alelnökké választotta. „Azt mondta, ez volt élete legjobb döntése." Booker viszont azzal vágott oda neki, hogy Biden egyszerre próbálja megidézni Obamát, amikor erre van szüksége, és a kitoloncolásos kérdéshez hasonlóan kissé távolabb húzódni az örökségétől, ha politikailag az hasznosabb.

Julián Castróval, Barack Obama volt építésügyi és városfejlesztési miniszterével is bevándorlási kérdésekben vitázott Biden, aki szerint riválisa a demokrata elnök alatt még nem adott hangot olyan elképzeléseinek, amikkel most kampányol. „Úgy tűnik, egyikünk tanult a múltból, a másik pedig nem" – szúrt vissza a már a júniusi fordulóban is megvillanó Castro.

Emlékezetes kiszólás jutott Kirsten Gillibrand New York-i szenátornak, amikor arra válaszolt, mit tenne először elnökként.

„Kihipóznám az ovális irodát"

– mondta, majd következő lépésként visszatérne a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Azonban a Biden ellen tervezett támadásai nem voltak hatékonyak, pedig a felmérésekben 1 százalék alatti jelöltként erős szereplésre lett volna szüksége.

Andrew Yang vállalkozó, a Venture for America alapítója viszont sokkal jobb volt, mint az első vitában. Nyitásként rögtön kijelentette, hogy a szöges ellentétét kell csinálniuk nagyon sok mostani politikai döntésnek, és „Donald Trump ellentéte egy ázsiai származású férfi, aki szereti a matekot". Egy ponton pedig ellenfelei éles pengeváltása után arról beszélt, hogy bárkiben jobban bízik a résztvevők közül, mint az elnökben. „Arra kell koncentrálnunk, hogy legyőzzük Donald Trumpot 2020-ban" – jelentette ki. A vita végén Booker és Castro is a Trump elleni alkotmányos eljárás, az impeachment megindítását szorgalmazta.

Trump a Twitterre azt írta, hogy nem olyanok vannak a vitában, akik Naggyá Tennék Amerikát, vagy pedig megtartanák ebben a formában. Szerinte a tőzsdétől a munkanélküliségig mindenben rekordadatok vannak, és alatta soha nem látott bőség és siker köszöntött be.

A következő vitát az ABC moderálja majd, és szeptember 12-én tartják Houstonban, addigra már erősen megrostálódhat a mezőny. A vitába a felmérésekben látott támogatottság, és az adománygyűjtési kritériumok alapján lehet majd bekerülni. Jövő áprilisig még további kilenc vitát fognak rendezni. A demokrata előválasztást februártól júniusig tartják. Maga az elnökválasztás 2020. november 3-án lesz.