Volt, akinek hegesztővel égettek lyukat a talpába

K EPA20171222047
2019.08.05. 17:44
A Csendes-óceánt évtizedek óta használják drogkereskedelmi útvonalként Dél-Amerikából Ausztráliába, ahogy viszont nőtt az igény, úgy duzzadt az üzem is egyre hatalmasabbra az elmúlt években. Ennek pedig a kereskedelmi vonal útjába eső szigetek látják leginkább kárát. A valaha békés, elzártabb szigetek partjaira egyre gyakrabban mos ki a víz kokaincsomagokat, azok a lakosok, akik korábban drogot sem láttak, egyre inkább kokain- és metamfetamin-függők lesznek, és a térségben láthatóan megjelent a mindezzel együtt járó bűnözés is.

Százhúsz csomag kokaint mosott partra az óceán 2018-ban a Fidzsi-szigetek egyik elzártabb részének partjainál, egyenként több mint ezer dollár, tehát közel háromszázezer forint értékben. Az egykilós csomagokat háló tartotta a víz alatt, de a rossz időjárás miatt a horgonyhoz rögzített kötél eleresztett, a drog pedig a felszínre került, elárasztva a sziget partját. Szeptemberben ötszáz kiló kokaint találtak a közeli Salamon szigeteken, több mint ötszáz millió dollár, körülbelül nyolcvannégy milliárd forint értékben. 

A kábítószert valószínűleg egyik esetben sem ezekre a szigetekre szánták. Az elsődleges úti cél: Ausztrália. 

A Csendes-óceánt évtizedek óta használják a csempészek kereskedelmi útvonalként ahhoz, hogy Dél-Amerikából Ausztráliába szállítsanak drogot, az utóbbi években viszont hatalmasra duzzadt az üzem: 2014 óta az ausztrál szövetségi rendőrség 7,58 tonna kokaint foglalt le a vizeken, még mielőtt elérte volna a kontinenst. 

Ennek a kereskedelmi útvonalnak a járulékos veszteségei azok a szigetek, amiket a csempészek útközben érintenek, így például a Szamoa-szigetek, a Tonga-szigetek és a Fidzsi-szigetek.

De míg korábban ezek a szigetek csak átjárók voltak az ausztrál cél felé, az utóbbi időben egyre inkább a végállomásokká váltak.

A kábítószer pedig hatalmas károkat okoz a korábban elzártabb szigeteken: megnövekedett a szerhasználók – főképp kokain és metamfetamin – száma, és megjelent az ezzel járó bűnözés, vagy a bandaháborúk. Erre még visszatérünk, de előbb nézzük, hogy kerül a kábítószer ezekre a szigetekre.

A több milliárdos üzlet

A kokainüzlet iszonyatosan virágzik Új-Zélandon és Ausztráliában, ahol a legmagasabb az egy főre jutó drogfogyasztási arány, és ahol nagyon drágán, grammonként akár háromszáz ausztrál dollárért (kb. 60 ezer forint) el tudják adni, tehát mondhatni, arrafelé ez valóban nyereséges üzlet. (Észak-Amerikában az átlagár grammonként körülbelül 62 amerikai dollár, vagyis kb. 17 ezer forint.)

De mielőtt felszippantják a kokót Sydneyben, azt Dél-Amerikában, legfőképp Kolumbiában előállítják

A kolumbiai szegény földművelők érlelik és aratják a kokacserjéket, aminek levele a kokain előállításának az alapja. Érdekesség, hogy az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának adatai szerint 2017-ben körülbelül 171 ezer hektárnyi területen termesztettek kokacserjét az országban. És bár a kokainfüggőség elég nagy problémát tud okozni szerte a világban, a helyi kis termesztőknek gyakran ez az egyetlen megélhetési forrása.

A leveleket aztán a helyi kereskedők megveszik, amit aztán laborba küldenek, ahol különféle kémiai anyagokat kevernek hozzá. Az így előállított kokaint – és mellette gyakran metamfetamint is – aztán a kikötőkbe viszik. Mivel légi úton szigorúbbak az ellenőrzések, és mert egyre kevesebb az egyenes, átszállás nélküli repülőút a két ország között, így repülőn elég nehéz lenne átcsempészni a drogot egyik kontinensről a másikra. A cuccost így a kikötőkben kisebb-nagyobb hajókra, akár jachtokra pakolják, majd útnak indulnak a Csendes-óceánon keresztül. 

De míg egy évtizeddel ezelőtt ezek a hajók ezeken a közbeeső szigeteken csak pihenni álltak meg egy időre, most már teljesen más a helyzet. A Fidzsi-szigeteken például az utóbbi években remekül virágzik a biznisz, és nem csak azért, mert állandó pihenőhelynek számított útban Ausztrália felé. A helyi rendőrfelügyelő szerint a szigeteken egyre több a turista (köztük a fő célközönség, az ausztrálok), másrészt a térségben az utóbbi időben megfigyelhető a gazdasági növekedés is. 

A droggal jött az erőszak is

A Guardiannek egy helyi drogfogyasztó úgy tippelt, a Fidzsi-szigetek 900 ezer lakosából hetente körülbelül tízezer ember használ metamfetamint, bár hivatalos statisztikák erre nincsenek. A metamfetamin grammja 700 és 1000 fidzsi dollár között mozog (durván 100-130 ezer forint között). Míg alig pár éve a drogfogyasztás csak a jómódúbb lakosoknál jelentkezett, addig mára ez a határ teljesen elmosódott.

Abban az országban, ahol a partra mosott kokaint néhányan mosópornak nézték, a kormány és a hatóságok egyszerűen nincsenek stratégiailag felkészülve a megnövekedett drogfogyasztásra. 

Nincs elvonó, nincsenek kábítószerfüggőkre szakosodott specialisták, nincs anonim függők csoportja sem. Az Üdvhadseregnek volt pár emberből álló szolgáltatása a szigeteken, de mivel ketten otthagyták, így tavaly december óta az sem működik. Egy elmegyógyintézet van Suvában, a fővárosban, oda kell bevonulni, ha a drogosok valamilyen ellátást akarnak kapni. Egy helyi szerint ugyanis Fidzsin még mindig bűntényként, mintsem betegségként kezelik a drogfüggősét. Az intézetben 2017 és 2018 között a páciensek közel húsz százaléka volt ott függőssége – főleg metamfetamin – miatt. A Guardian szerint az Üdvhadsereg egyetlen embere maradt csak Fidzsin, feleségével együtt fogadnak be tíz-tizenöt drogfüggő fiút saját házukba.

A lap egy helyi dílerrel is beszélgetett. Isaiah saját elmondása szerint tizenhárom évesen kezdett el cigarettát és marihuánát árulni. Aztán az évek alatt egyre súlyosabb anyagokra váltott, ma már kokaint és metamfetamint árul, és azt állítja,

ezzel naponta öt-tízezer fidzsi dollár, azaz 600 ezer-1,2 millió forint közötti összegeket meg tud keresni.

Isaiah azt is mondta, ugyanerre az életmódra tanítja a mai helyi tizenéveseket is.

A droggal együtt jött a szörnyű erőszak. Ahogy más országokban, a dílerek itt is veszélyes emberek. Az elmúlt két évben legalább hét-nyolc olyan haláleset volt, amikor ők gyilkoltak. És ez a jelenség itt újdonságnak számít

– mondta az önmagát függőnek valló Ian, aki majdnem egész életében Fidzsin élt. Látta, ahogy lyukat égetnek valakinek a talpába egy hegesztővel, és állítja, őt magát is egyszer majdnem halálra verték egy kalapáccsal.

A rendőrség 2018-ban 1061 esetben tartóztatott le embereket kábítószerrel kapcsolatos bűntények miatt. Ez a szám közel négyszázzal több, mint egy évvel korábban.

A rendőrség két lépéssel hátul jár

Fidzsi rendőrfőnöke, Sitiveni Qiliho két éve dolgozik ezen a poszton. Ő azt mondja, ez idő alatt búvárként merült le a víz alá, hogy megtalálja a háló alá rejtett kábítószert. Csempészeket tartóztatott le a nyílt vízen.

A Kolumbiából érkező csomagok és csempészek ellen pedig a helyi rendőrségnek mindössze egy, azaz egy darab megfelelő hajója van.

A Fidzsi-szigetek közel 330 szigetből áll, a rendőrök pedig Qiliho szerint munkaidejük több mint negyedét helyi drogügyletekkel töltik. Gyakran akad problémájuk a halászokkal is, akik sok esetben hálójukkal nem halakra vadásznak az óceánban, hiszen ha kábítószert találnak, azon néhány ezer dollárért könnyen továbbadhatnak.

Az ausztrál és az új-zélandi külügyminisztérium is azt mondta, dolgoznak azon, hogy a két nemzet drogéhsége miatt kialakult helyzet a Csendes-óceáni szigeteken megoldódjon. Az Új-Zélandi kormány például kilenc millió dollárt (kb. 1,5 milliárd forint) áldoz a következő három évben arra, hogy segítse a drog elleni küzdelmet az érintett szigeteken. 

A cikk főképp a The Guardian helyszíni riportsorozata alapján készült.

Borítókép: Az ausztrál rendõrség által közreadott képen metamfetamin-szállítmányt foglal le a rendõrség a nyugat-ausztráliai Geraldton kikötõjében 2017. december 22-én. Az 12 tonna kábítószer az eddigi legnagyobb fogás az országban a drog feketepiaci értékét 104 milliárd ausztrál dollárra (2111 milliárd forintra) becsülik. Nyolc csempészt vettek õrizetbe mindegyikük ausztrál. (MTI/EPA/Ausztrál rendõrség)