Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Volt keletnémet tartományok mérhetnek újabb csapást Merkel nagykoalíciójára

2019-08-25T121705Z 2073899656 RC1691B92E50 RTRMADP 3 GERMANY-ELE
2019.09.01. 09:02 Módosítva: 2019.09.01. 10:25

Vasárnap a német Brandenburgban és Szászországban tartanak tartományi választásokat, amelyek eredménye komoly hatással lehet Angela Merkel berlini kormánykoalíciójára, a két német történelmi párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetésére is.

A két volt keletnémet tartományban a legnagyobb kérdés az lesz, hogy pontosan mekkora veszteségeket szenved el a német újraegyesítés óta Szászországban domináló CDU, és a Berlint körülvevő Brandenburgot az elmúlt 29 évben megszakítás nélkül irányító SPD, miközben a radikális, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) mindkét helyen jelentősen megerősödik. Az AfD-nek Brandenburgban arra is van esélye, hogy először legyen a legnagyobb párt egy tartományban. A hagyományos nagy pártok gyengélkedéséből a volt NDK területén általában gyengébben szereplő, de országosan már előretörő Zöldek is várhatóan profitálni fognak.

Az országos politikára is hatottak a tartományi választások

Németországban a tartományi választások általában nagymintás közvélemény-kutatásnak tekinthetők, amelyekben a választók nemcsak a helyi vezetésről, de az ország kormányzásáról is véleményt mondanak. Mostanában különösen ez a helyzet, elég csak az elmúlt két évre visszatekinteni.

A 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson az SPD története legrosszabb eredményét érte el. A CDU maradt ugyan a legerősebb párt, de alapítása óta ez volt a második legrosszabb eredménye. Kétmillió választója vándorolt át a populista AfD-hez, a liberális FDP-hez vagy az egyre erősödő Zöldekhez.

A 2019-es EP-választáson folytatódott az egykor 30 százalék fölötti szocdemek mélyrepülése, ezúttal 15,8 százalékot értek el. Az EP-választáson a Zöldek leelőzték az SPD-t. Ugyan megint a CDU nyert, de 28,9 százalékuk gyengébb volt a 2017-es Bundestag-választáson elért eredményüknél. Az AfD is gyengült valamelyest, de épp Brandenburgban és Szászországban kapta a legtöbb szavazatot.

A kormánypártok sorra rosszul szerepeltek az elmúlt évben tartott tartományi választásokon is.

Bajorországban ugyan továbbra is a legerősebb maradt Merkelék testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), de elveszítette abszolút többségét. A szociáldemokraták itt mindössze 10 százalékot értek el, és ott is bekerült a helyi törvényhozásba az AfD. A hesseni tartományi választáson az SPD és a CDU is 10-10 százalékot veszített, jelentősen megerősödtek a Zöldek, az AfD pedig kétszámjegyű eredményt ért el.

A hesseni eredmény volt tavaly az utolsó csepp a pohárban. Merkel ezután mondott le pártelnökségéről, a CDU élére az utódjelölt Annegret Kramp-Karrenbauer került, de ő sem tudott érdemben javítani az elmúlt egy évben a kormánypárt helyzetén. A szociáldemokraták az idei EP-választás után cserélték le elnöküket, a gyengélkedő pártot azóta egy háromfős elnökség irányítja.

Most a brandenburgi és szászországi választásokon is megvan az esély arra, hogy az AfD lesz a legerősebb vagy a második legerősebb párt. Miközben országosan 13 százalék körül alakul a támogatottságuk, a legutolsó felmérések szerint Szászországban 25, Brandenburgban pedig 21 százalékot érhetnek el. A tartományi parlamentek közül 2014-ben először Brandenburgban bejutó, azóta már az összes helyi törvényhozásban jelenlévő AfD először végezhet az élen egy tartományban. Még ha kormányozni senki nem is akar velük, a politikai következmények nemcsak helyben, de országosan is súlyosak lehetnek.

A keleti tartományokban minden más

Ezen a vasárnapon ráadásul két keletnémet tartományban lesz választás, ahol a berlini szövetségi kormány politikája vagy hatástalan marad vagy éles kritika tárgya szokott lenni. Még ha a német újraegyesítés óta eltelt 29 évben sok előrelépés is történt, továbbra is jelentős politikai, gazdasági és mentalitásbeli különbségek mutatkoznak a nyugati és a keleti tartományok között. Mindez jól látszott a 2017-es Bundestag-választások eredményein is, amelyet ebben a cikkben elemeztünk

Bár a munkanélküliség történelmi mélyponton volt az elmúlt években Németországban, keleten mindig is magasabban alakult (7,6 százalék a volt NDK területén, 5,3 százalék a nyugati tartományokban). A keleti tartományokban az egy főre jutó GDP a nyugatinak csak 72,5 százalékát teszi ki. Még ha ez óriási eredmény is az 1991-ben mért 42,8 százalékhoz képest, a különbséget így is csak évtizedekben mérve lehet ledolgozni.

Jellemző az elvándorlás is a keleti tartományokban. 1990 óta kétmillió fővel csökkent itt a lakosság. Még ha a nyugati tartományokba irányuló mozgás meg is állt, a népesség fogyatkozását és elöregedését nem kompenzálja a 2015-ös menekültválsággal megindult bevándorlás. A gazdaság szerkezeti gondjai sem enyhülnek. Továbbra is az elaprózottság, a kis- és közepes vállalkozások túlsúlya jellemző itt, és a fejlődés szigetszerű. A keleti tartományok egy sor mutatót tekintve ugyanakkor jobb helyzetben vannak, mint a nyugatiak: például kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek és nagyobb a nők aránya a vezető pozíciókban.

Felmérések mutatták ki, hogy ezekben a tartományokban jóval erősebb az idegenellenesség. Mindez összekapcsolódik az elitellenességgel is, amelynek egy része a nyugatiakkal szembeni kisebbségi komplexusból származik. Miközben a volt nyugatnémeteknek a 70 százaléka már csak németnek érzi magát, a volt keletnémeteknél ez csak 44 százalékra igaz. 

Erős az a nézet, hogy a német nagypolitika nem veszi figyelembe az ott élő kisemberek hangját.

Régóta aktívak itt a neonáci és szélsőséges pártok, mozgalmak. 2004-ben mindkét törvényhozásba bekerült egy-egy szélsőjobboldalinak vagy neonácinak nevezett párt: Brandenburgban a Német Népi Unió (DVU), Szászországban a Német Nemzeti-demokratikus Párt (NPD), amelyet előző évben még be akartak tiltani.

Dacból vagy provokációból itt terjedtek el azok a megemlékezések is, amelyek Drezda bombázását a civil lakosság elleni támadásnak fogták fel, és „bombaholokausztnak" nevezték. Mivel ezekre szélsőséges és neonáci pártok is igyekeztek rátelepedni, a megmozdulásokat sokan a nácizmus relativizálásának tartották a múltjára rendkívül érzékeny Németországban. Itt bontott zászlót a szélsőséges utcai megnyilvánulásairól ismertté vált Pegida-mozgalom, amely aztán megfelelő táptalajt adott az EU- és bevándorlásellenességet az elitellenességgel ötvöző AfD felíveléséhez. De van ellensúly is: Drezdában a választás előtti hétvégén legalább 35 ezren vonultak fel, hogy elítéljék az idegengyűlöletet és az intoleranciát, és kiálljanak a nyílt és szolidáris társadalom mellett.

Közben a hagyományos pártokkal szembeni frusztráció a Zöldeket is segítette, pedig a most szavazó, lignitbányákra és szénerőművekre erősen építő tartományokban nem voltak túl népszerűek korábban a zöld nézetek (a német kormány egy 40 milliárd eurós struktúraváltási támogatással 2038-ig lépcsőzetesen meg akarja szüntetni a szénerőműveket). Míg az AfD a CDU jobbra hajló szavazóit tudta elérni, addig a Zöldek elsősorban az SPD kiábrándult szavazóiból szívtak fel.

Szászország

  • Főváros: Drezda
  • Eddigi kormánykoalíció: CDU-SPD
  • A választás tétje: Az AfD feljöhet a CDU nyakára, a hatalmon lévő koalíció a mandátumszámítások szerint elveszíti többségét, ezért újabb koalíciós partner után kell néznie

Szászországot 30 éve a CDU vezeti - egyedül, vagy az SPD-vel, vagy az FDP-vel koalícióban, de már a 2017-es Bundestag-választáson is világossá vált, hogy új néppártként jelent meg itt az AfD. Akkor a legerősebb párt lett 27 százalékos eredménnyel, és volt olyan körzet, ahol 10 százalékkal nagyobb támogatást kapott a kormányzó CDU-nál. A CDU-nak még nagyobb kihívást jelentett, hogy az AfD országosan egymillió egykori CDU-szavazót állított a maga oldalára. A párt jellemzően az alacsonyabb iskolázottságú, munkanélküliséggel sújtott területeken élők körében hódít, de egyre erősebb a felsőfokú végzettségű, diplomás emberek körében is. Emellett több mint egymillió olyan németet aktivizált, akik már korábban kiábrándultak a politikából, és az előző választáson el sem mentek szavazni.

Ezeket a tanulságokat igyekeznek azóta levonni mind Berlinben, mind Drezdában. A 2017-es Bundestag-választásokon egyéni körzetben verte meg az AfD jelöltje a CDU-s Michael Kretschmert, a tartomány jelenlegi miniszterelnökét (Kretschmer akkor CDU-s képviselő volt Berlinben). Kretschmer nemrég egy riportban azt mondta: az elmúlt két év alatt sokat tanult az AfD-től, és a saját eszközeivel igyekszik legyőzni őket.

Kretschmer szerint a Berlinben uralkodó politikai stílus Szászországban nem működik. Az emberek csalódottak, és többen úgy érzik, azért is megbélyegezték őket, amiért az AfD-re szavaztak. Az emberek nagy része nem olvas újságot, nem nézi a tévét, nem hallgat rádiót, a politikusokat nem szeretik, elérhetetlennek tartják. Elveszett a kommunikáció a kormányzó történelmi pártok és a választók között, más nyelvre, gyakorlati megközelítésre van szükség. A helyi CDU ezért igyekezett személyesen, szinte házról házra felkeresni a választókat, rákérdezni a valódi problémáikra. El akartak beszélgetni az emberekkel a német egység eredményeiről és sikertelenségéről, a bérhelyzetről, vagy éppen a klíma- és a környezetvédelem kérdéséről.

A CDU súlyos veszteségeket szenvedhet el, de továbbra is az első számú politikai erő maradhat Szászországban. Az Insa felmérése szerint a szavazatok 29 százalékára számíthat, ami 1 százalékpontos előrelépés augusztus elejéhez képest, viszont 10,4 százalékpontos gyengülés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.

A másik oldalon ott az AfD, amely minimum a tartomány második legerősebb pártja lehet, és 2014-es eredményét több mint megkétszerezheti. Ez jó lehetőség lehet a párt itteni csúcsjelöltjének, az AfD frakcióvezető-helyettesének, Tino Chrupallának. Már most az AfD országosan meghatározó emberének tartják, de a tartományi választás után országos elnöknek is pályázna, miután a párt 78 éves elnöke novemberben lemond posztjáról, hogy a Bundestag-beli munkájára koncentrálhasson. 

De az AfD-nek is vannak problémái. Protestpártból Mostanra az egyik hivatalos párttá vált a sok közül. már a rendszeren belül vannak, képviselőik ott ülnek mindenhol. Forradalmi lendületük elveszett, radikális üzeneteik nem mindig mennek már át. 

A Deutsche Welle szerint a keleti országrészben sok szavazó bírálta Merkel bevándorlási politikáját, és a felmérések szerint a migráció és a menekültkérdés lesznek a döntő témák Szászországban. Ha a felméréseknek megfelelően alakulnak az eredmények, akkor a CDU-nak a kormányzás folytatásához valószínűleg a Zöldekkel is meg kell majd állapodnia. Korábban a Zöldek mindig az 5 százalékos bejutási küszöb környékén táncoltak, ezúttal 11 százalékos eredményükkel beelőzhetik a várhatóan 10 százalék alá gyengülő SPD-t.

Brandenburg

  • Főváros: Potsdam
  • Jelenlegi kormánykoalíció: SPD-Baloldal (Linke)
  • A választás tétje: Itt volt eddig a legerősebb az SPD, ami most jelentősen visszaeshet. A tartományi parlamentek közül itt lehet a legerősebb az AfD, az eddigi kormánykoalíció a Zöldek bevonásával kormányozhat tovább

A Berlint körülvevő tartományt az 1990-es német újraegyesítés óta a szociáldemokraták vezetésével alakult helyi kormányok irányítják. Az SPD 2009 óta a Baloldallal (Linke) kormányoz együtt. Ebben a tartományban volt az SPD-nek a legerősebb frakciója a német újraegyesítés óta, de a felmérések most drámai visszaesést prognosztizálnak. Az SPD a 2014-es választáson még a szavazatok 32 százalékát kapta, most 10 százalékos esésre számíthat.

A különböző mérésekben a szociáldemokraták fej fej mellett haladnak az AfD-vel, de a bevándorlásellenes párt több közvélemény-kutatásban meg is előzi őket. Az EP-választáson (ami a csak listás szavazás miatt szintén egyfajta nagymintás közvélemény-kutatásnak is tekinthető) az AfD kapta itt a legtöbb szavazatot (19,9 százalék) leelőzve a CDU-t (18 százalék) és az SPD-t (17,2 százalék).

Nem csak az SPD-nek van most félnivalója az AfD-től. Korábban a Baloldal (Linke) volt a „keletnémetek pártja", amely szintén az egykori NDK-ban élő vesztesek elégedetlenségére, a német újraegyesítésben és a kapitalizmusban való csalódottságára épített. 

Az AfD és a Baloldal között ezért most „a keletnémeteket képviselő pozícióért", és a vele járó széles választói csoportért is megy a harc. 

Az AfD is rájátszik a nyugati-keleti ellentétekre, és fel is erősíti azokat, miközben magát a tartományi választások kampányában keleti pártként állította be. „A kelet fellázad!" – szólt az legnagyobb helyi párt pozícióját megcélzó AfD egyik kampányszlogenje, egy másikkal pedig arra szólították fel a szavazókat, hogy a "szavazófülkékben végrehajtott forradalommal" fejezzék be azt, amit harminc évvel ezelőtt a berlini fal ledöntésével megkezdtek.

Egyelőre nem tudni, milyen hatása lesz az AfD brandenburgi csúcsjelöltjéről a sajtóban megjelent cikkeknek. Egyáltalán nem mindegy persze, hogy az amúgy egyébként nyugatnémet Andreas Kalbitz milyen politikai nézeteket is vallott fiatalkorában. Azt mindenki tudta, hogy Kalbitz korábban aktív tagja volt a német szélsőjobbnak, a Spiegel azonban most megírta, hogy 2007-ben részt vett egy athéni neonáci felvonuláson a neonáci NPD vezetőivel. Egy horogkeresztes zászlót függesztettek ki a hotelük erkélyére, majd miután a rendőrég kivonult a helyszínre, a szálloda ellen ismeretlenek Molotov-koktélos támadást követtek el.  

Egy augusztus 20-án publikált felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka volt elégedett vagy nagyon elégedett a szociáldemokrata-baloldali tartományi kormánnyal, Dietmar Woidke miniszterelnök tevékenységével pedig 51 százalék (Woidkének ez az eddigi legalacsonyabb népszerűségi értéke). A szociáldemokrata kormányfő  előre leszögezte, hogy az első helyre is esélyes AfD-vel semmilyen együttműködést nem tudnak elképzelni, ahogy a többi nagy párt sem.

A baloldali kormánykoalíció szemében leginkább a helyi CDU-t is várhatóan megközelítő Zöldek jöhetnek szóba a szükséges többség biztosításához – csakhogy ők hagyományosan nagyon más állásponton voltak bányászati ügyekben, mint az SPD és a Baloldal. Az eddigi öt helyett viszont akár hét párt is lehet majd a tartományi parlamentben a vasárnapi választás után. Ez pedig adott esetben olyan helyzetet is eredményezhet, hogy még csak nem is három, hanem négy párt kell az új kormánykoalícióhoz.

Megjelenhetnek újabb törésvonalak

A vasárnapi két tartományi választáson a CDU és az SPD is veszteségeket fog elszenvedni, de az csak a pontos eredmények után derülhet ki, hogy ez mekkora újabb csapást jelent majd a berlini nagykoalícióra. Alapesetben

a CDU és az SPD október közepén vizsgálná felül a ciklus félidejéhez közeledve a koalíciót.

Merkel már tavaly bejelentette, hogy ez az utolsó kancellári ciklusa, és eddig minden nehézség ellenére próbálta egyben tartani a koalíciót. Azonban a szocdemeken belül egyre hangosabbak azok, akik bírálják az együttműködést, legutóbb például a volt német védelmi miniszter, a Merkelhez közel álló Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki kinevezése ellen szólaltak fel többen, mert a saját európai pártcsaládjukhoz tartozó, holland Frans Timmermans jelöltségének jobban örültek volna. Közben viszont az SPD katasztrofálisan áll a közvélemény-kutatásokban, ezért egy előrehozott választás egyáltalán nem áll érdekében.

Szászország és Brandenburg mellett egy harmadik keleti tartományban, Türingiában is választást tartanak majd október végén. Ott a Baloldal-SPD-Zöldek koalíciója irányítja most a tartományt, de szintén erősödésre számíthat az AfD. A most vasárnapi eredmények már arra nézve is jelzésértékűek lehetnek majd.

(Borítókép: Támogatók az AfD kampányeseményén 2019. augusztus 25-én Drezdában. Fotó: Hannibal Hanschke/AFP)