Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

A brit ellenzék megint leszavazza Boris Johnsont, ha előrehozott választást akar

K  AP20190904206 (1)
2019.09.06. 14:53 Módosítva: 2019.09.06. 17:28

A brit ellenzéki pártok megegyeztek arról, hogy nem támogatnak előrehozott választást az október 17-18-i EU-csúcs előtt. Boris Johnson a héten egyszer már beadott indítványt egy október 15-i előrehozott választásról a brit alsóházban, de az messze maradt a szükséges kétharmados többségtől. Johnson hétfőn este akar újabb szavazást az előrehozott választás lehetőségéről.

A Munkáspárt, a liberális demokraták, a skót nacionalisták (SNP) és a wales-i Plaid Cymru is bejelentette, hogy hétfőn vagy a kormány ellen szavaznak, vagy tartózkodni fognak, írja a BBC. Ezt azzal indokolták, hogy mindenképpen el akarják kerülni, hogy megállapodás nélkül essenek ki a britek az EU-ból.

Johnson szerint viszont az ellenzéki pártok „rendkívüli politikai hibát" vétenek, és elmenekülnek egy választás elől. „Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője és az SNP összeálltak, és megpróbálnak minket az EU-ban tartani, miközben el kéne végezni a munkát" – mondta.

Hétfőn akar újból neki futni

Szerda este szavazták meg az alsóházban azt a törvényjavaslatot, amivel megkötnék Johnson kezét, hogy mindenképpen halasztást kelljen kérnie az EU-tól, ha csak ezzel lehetne elkerülni egy október 31-i rendezetlen brexitet. Abban az esetben kötelezné a kormányfőt további hosszabbításra, ha október 19-ig a brit parlamentben nem megy át egy új kilépési megállapodás, és ha az alsóház nem járul hozzá ahhoz, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg.

A törvényjavaslat pénteken délután megjárta a Lordok Házát is,

és hétfőn a királynő elé kerülhet jóváhagyásra. Ez azért fontos, mert Corbyn a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjeként eredetileg arra hivatkozva utasította el az általa régóta szorgalmazott előrehozott választást, hogy előbb törvényi erőre kell emelkednie a rendezetlen brexit elleni javaslatnak.

Johnsonék arra hivatkozhattak volna hétfőn, hogy miután átment a törvény, Corbynnak meg kell szavaznia az előrehozott választást. Azonban a Labourön belül, és más ellenzéki pártokban is többen azt szerették volna, ha csak akkor merülhetne fel előrehozott választás, ha már biztossá vált, hogy Johnsonnak hosszabbítást kellett kérnie.

Johnson korábban többször is kijelentette, hogy megállapodással vagy anélkül, de mindenképpen ki akar lépni az október 31-i határidővel. A kormányfő csütörtök délután egy nagy rendőrségi toborzóprogramjának elindítása alkalmából mondott lényegében már egy kampánybeszédet Nyugat-Yorkshire-ben. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, nem fog újabb határidőt kialkudni Brüsszeltől, „inkább döglök meg".

Szerinte teljesen értelmetlen egy havi egymilliárd fontba kerülő, eredménnyel nem kecsegtető halasztást kérni az Európai Uniótól. Arra a kérdésre viszont kitérő választ adott, hogy mit tenne, ha törvényben köteleznék egy halasztásra, és előrehozott választást sem sikerült kiíratnia.

Ha újból elutasítják az előrehozott választásról szóló indítványt, ami a választás kiírása mellett a parlament feloszlatását is maga után vonná, akkor a jövő hét elejétől a parlament felfüggesztése lép életbe október 14-ig. Ezt Johnson nagy vitákat kiváltva kérvényezte a királynőtől a múlt héten.

A londoni felsőbíróság is a felfüggesztést támadó kereset ellen döntött 

Johnson augusztus végén jelentette be, hogy szeptember közepétől öt hétre kérvényezte a parlament felfüggesztését II. Erzsébettől, amit a királynő jóváhagyott. A miniszterelnök arra hivatkozott, hogy fontos reformok szükségesek és egy teljesen új kormányprogramot akar meghirdetni. Azt állította ugyanakkor, hogy a döntésnek nincs köze a brexit október 31-i határidejéhez.

Johnsont az ellenzékből és a kormányzó Konzervatív Pártból is sokan támadták emiatt a lépés miatt. Szerintük ezzel csak a brexit határidejéig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni annak érdekében, hogy a megállapodás nélküli brexit ellenzői ne tudják megakadályozni a rendezetlen kilépést. Ettől függetlenül azonban rekordgyorsan átment az alsóházon, és hamarosan törvényi erőre emelkedhet az október 31-i rendezetlen brexitet kizáró javaslat.

Ezzel párhuzamosan azonban a parlament felfüggesztése ellen jogi kezdeményezéseket is beadtak, az egyik kereset mögé John Major volt konzervatív kormányfő is aktívan beállt. A felfüggesztést jóváhagyó királynő döntését nem lehet megtámadni, de Johnson erről szóló kérését igen, ezt próbálják törvénytelennek nyilváníttatni több bíróságon is. A londoni felsőbíróság azonban pénteken elutasította a keresetet, amit azok terjesztettek be, akik törvénysértőnek tartják a lépést.

A pénteken elutasított keresetet hivatalosan a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője, Gina Miller nyújtotta be, aki a parlament felfüggesztést a „hatalommal való visszaélés törvénytelen" formájának nevezte. A felsőbíróság döntése ellen a BBC szerint Miller azonnal fellebbezhetett, az ügyet várhatóan szeptember 17-én tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság.

Nem ez volt az első jogi ügy, ami a brit parlament felfüggesztésének törvénytelensége mellett próbált érvelni: a napokban már skót bíróságon is megbukott egy hasonló kezdeményezés. A bíróság szerint az ügy a politikusokra és a választókra tartozik, nem a bíróságokra, a kormány pedig nem szegett törvényt. Ott is fellebbeztek.

Finn kormányfő: Nem lesz újratárgyalás

Nemet mondott a brexit-megállapodás újratárgyalására az EU tanácsának soros elnökségét betöltő finn kormányfő, Antti Rinne ezt pénteken a Helsinkiben tartott sajtóértekezletén jelentette be. 

Ennek előzménye, hogy Boris Johnson szerdán a londoni parlament alsóházában azt mondta: a kormány új megállapodást akar elérni az EU-nál és Nagy-Bitannia ezt követően távozna október 31-én az unióból. Miután azonban az EU részéről folyamatosan azt hangoztatják, hogy nem akarják újratárgyalni a Theresa May alatt kialkudott, de a brit parlamentben háromszor is elutasított kilépési megállapodást, Johnson hatalomra kerülésével többen a korábbinál reálisabb forgatókönyvnek láttak egy október 31-i rendezetlen brexitet.

Borítókép: "Mi következik" feliratú plakát hever a földön a brit EU-tagság megszűnését (brexit) ellenző tüntetők demostrációja után a brit parlament épületénél, Londonban 2019. szeptember 4-én. MTI/AP/Matt Dunham