Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Az egészségügyről volt a legnagyobb vita, Trumpot Óz, a nagy varázslóhoz hasonlították

2019-09-13T060954Z 666687576 RC14B3B2CD90 RTRMADP 3 USA-ELECTION
2019.09.13. 09:43

A legnagyobb esélyesek először kerültek mind össze, de a kisebb jelöltek is ki tudtak tűnni mellettük a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó indulók harmadik tévévitájában, amit az ABC rendezésében tartottak a texasi Houstonban. Egyértelműen kiemelkedő győztes nem volt, a legkomolyabb vita az egészségügy mentén alakult ki, de szó volt a bevándorlásról, a fegyvertartás szigorításáról és a Kína elleni kereskedelmi háborúról is.

A harmadik vita azért volt különleges, mert az eddigi kettővel ellentétben ezt nem bontották két részre. A mezőnyből ugyanis csak tízen tudtak megfelelni az előzetesen lefektetett, a felmérésekben látott támogatottságra és az adománygyűjtésre alapuló kritériumoknak. Így pedig először került egy estére Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke, valamint a balszárny két legismertebb alakja, Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor.

A RealClearPolitics összesítése alapján a vita előtt Biden vezetett 26,8 százalékkal, mögötte Sanders következett 17,3, majd Warren 16,8 százalékkal. Kamala Harris kaliforniai szenátor 6,5 százalékon érkezett, Pete Buttigieg, egy indianai kisváros polgármestere 4,8, Andrew Yang üzletember pedig 3 százalékon állt. A többiek már 3 százalék alatt maradtak.

Ők voltak a résztvevők

  • Elizabeth Warren massachusettsi szenátor
  • Kamala Harris kaliforniai szenátor
  • Pete Buttigieg, az indianai South Bend polgármestere
  • Andrew Yang üzletember
  • Beto O'Rourke korábbi texasi képviselő
  • Cory Booker New Jersey-i szenátor
  • Amy Klobuchar minnesotai szenátor
  • Julián Castro, Obama lakásügyi és városfejlesztési minisztere

A háromórás vita elejét megint az egészségügy átalakítása körüli kérdések dominálták, ez az egyik olyan pont, ahol rendszeresen felszínre kerülnek a demokratákon belül számos kérdésben látszódó törésvonalak. Biden bírálta Sanders mindenkire kiterjedő, „Medicare for All” nevű egészségbiztosítási javaslatát, amit szerinte lehetetlen lenne finanszírozni, 30 ezer milliárd dollárba kerülne. A magát rendszeresen a demokraták között különösen népszerű volt elnökhöz kapcsoló Biden inkább Obama egészségügyi reformját terjesztené ki. Sanders és Warren között állva külön odaszólt utóbbinak:

„Tudom, hogy a szenátor azt mondja, Bernie mellett áll. Nos, én Barack mellett vagyok."

Sanders elismerte, hogy a tervezethez a középosztályt érintő jelentős adóemelésekre lenne szükség, de szerinte az egészségbiztosításért fizetendő összeg csökkenne. Később pedig kikérte magának, hogy Trump Venezuelához hasonlítja az általa képviselt demokratikus szocializmust. Mint mondta, sokkal inkább Kanada vagy Skandinávia a példa, ahol garantálják az általános egészségügyi ellátást az embereknek.

Warren megvédte a tervezetet, szerinte a családoknak most sokszor kiugró egészségügyi számlákkal kell szembesülniük. A massachusettsi szenátor azt is mondta, hogy sokkal tartoznak Obamának, amiért alapjaiban változtatta meg az amerikai egészségügyi rendszert, azonban az új tervezettel lehetne a leghatékonyabban finanszírozni az egészségügyet.

A vitába a kisebb jelöltek is beszálltak. Amy Klobuchar minnesotai szenátor azzal támadta Sanderst, hogy korábban kijelentette a Medicare for All-ról, hogy nyilván ismeri, „ő írta az átkozott törvényt". „Miközben Bernie írta a törvényjavaslatot, én meg elolvastam azt" – mondta. Szerinte ez nem egy merész ötlet, hanem egy szimplán rossz ötlet. A Sanders tervezetére építve saját változatot kínáló Kamala Harris arról is beszélt, Donald Trump hogyan támadta, és próbálta leépíteni Obama egészségügyi reformját. Obamát is dicsérte, amiért ideáig eljutottak, majd pedig Sandersnek mondott köszönetet.

A Bident már a korábbi vitákon is keményen támadó Julián Castro, Obama volt lakásügyi és városfejlesztési minisztere azt mondta, az a gond az egykori alelnök tervével, hogy 10 millió amerikait a rendszeren kívül hagyna, szerinte nem ezt akarta volna Obama. „Én beteljesítem Barack Obama örökségét, Ön viszont nem." A többször is visszavágó Biden erre azt mondta, ez valószínűleg meglepné Obamát. A leginkább emlékezetes momentum azonban az volt, amikor Castro a 76 éves riválisa idős korára is utalva azzal szúrt oda:

„Elfelejtette, mit mondott két perccel ezelőtt?"

A pengeváltást végignéző Buttigieg bírálta a marakodást, szerinte ezért lettek nézhetetlenek az elnökjelölti viták, az ilyen pillanatok mindenkit arra emlékeztetnek, amit ki nem állhatnak a washingtoni politikában. Castro erre azt mondta, hogy ezt hívják előválasztásnak és választásnak.

A fegyvertartás szigorításáról szóló résznél ki tudott tűnni Beto O'Rourke volt texasi képviselő is. A többi jelölt méltatta a fellépését a szülővárosában, El Pasóban történt, 20 halálos áldozatot követelő tömegmészárlás után. Beto O'Rourke a többieknél sokkal messzebb menve azt mondta, hogy kötelezően visszavásároltatna betiltott fegyvereket. „Elvesszük az AR-15-öseiket, az AK-47-eseiket. Nem fogjuk hagyni, hogy továbbra is amerikaiak ellen használják ezeket" – jelentette ki.

Harris a fegyverkérdésben Trumpot bírálva azt mondta az elnök Twitter-üzeneteire utalva: „Nyilván nem ő húzta meg a ravaszt, de ő tweetelte ki a lőszert." A kaliforniai szenátor kijelentette, hogy az első száz napjában elnöki rendelettel lépne fel a fegyvertartás szigorításáért. Biden erre odaszólt, hogy elnöki rendeletekkel nem lehet ezt szabályozni. Harris Obama kampányszlogenjét előhúzva szólt vissza: „Mondjuk inkább azt: Igen, meg tudjuk tenni."

Habár a demokraták többet támadták egymást, mint Trumpot, a kereskedelmi kérdéseknél is előkerült a republikánus elnök. Kamala Harris Óz, a nagy varázslóhoz hasonlította Donald Trumpot a Kína elleni kereskedelmi háborújával, amivel nem sikerült lényegi eredményeket elérnie. „Amikor elhúzod a függönyt, egy kis fickó van ott." A kalfironiai szenátor a legnagyobb ütést azonban nem is ellenfeleitől, hanem a vita egyik moderátorától szenvedte el, aki rámutatott, hogy a jelölt büntetőjogi reformtervezete több helyen ellentmond korábbi álláspontjának.

A bevándorlásról szóló résznél Buttigieg azt is kijelentette Trump bevándorlási politikájáról, hogy „bárki, aki ezt támogatja, az a rasszizmust támogatja." Az egyik moderátor viszont Bidennél kérdezett rá arra, hogy tett-e valamit az Obama alatt is elrendelt több milliós deportálások ellen. Biden többször is kitért a konkrét válasz elől, szerinte Obama a lehető legjobb megoldást választotta, amit akkor lehetett, és „felháborító" összehasonlítani Trumppal.

Biden a vita első felében volt az erősebb, amikor a legnagyobb a nézettség is, a végére viszont voltak gyengébb pillanatai. Arra a vitát elemzők közül többen is felhúzták a szemöldöküket, amikor arról beszélt, hogy a szegény hátterű családoknál be kell kapcsolni a rádiót, a lemezlejátszót éjszakára, hogy a gyerekek minél több szót halljanak. A vita végén Biden egyik felszólalását bevándorlók jogaiért küzdő tiltakozók bekiabálása szakította kis időre félbe.

Összességében Andrew Yang beszélt a legkevesebbet a jelöltek közül, de azzal felhívta magára a figyelmet a legelején, hogy bejelentette: tíz amerikai családnak egy évig biztosítana havi ezer dollárt a kampányának adott támogatásokból. Ez egyfajta főpróba lenne az általa képviselt általános alapjövedelemhez, még ha rögtön el is indult arról a vita, hogy ez mennyiben lenne legális.

Harris támadta legtöbbet Trumpot, már a nyitóbeszédében is neki üzent:

„És most, Trump elnök, visszamehet nézni a Fox News-t."

Donald Trump is rendszeresen kommentálja a demokrata elnökjelölti vitákat, de most azt mondta, hogy élőben nem, csak felvételről nézi majd meg. Egyelőre a Twitterére sem írt ki semmit erről.

A következő vitát október 15-16-án tartják majd Ohióban. A mostanihoz hasonlóan a felmérésekben látott támogatottság, és az adománygyűjtési kritériumok alapján lehet majd bekerülni, de könnyen lehet, hogy megint két napra kell bontani a negyedik vitát, ugyanis Thomas Steyer milliárdossal (ő a 2018-as félidős választásokon a demokraták második legbőkezűbb adományozója volt több mint 50 milliárd dollárral) máris egy plusz jelölttel több kvalifikált. Jövő áprilisig még további nyolc vitát fognak rendezni. A demokrata előválasztást februártól júniusig tartják. Maga az elnökválasztás 2020. november 3-án lesz.

(Borítókép: Joe Biden beszél Pete Buttigiegnek köztük Bernie Sanders, Biden mellett pedig Elizabeth Warren és Kamala Harris a 2020-as Demokrata elnökjelölti vitán Houstonban csütörtökön. Fotó: Mike Blake / Reuters)