Netanjahut nem érdekli sem az ENSZ, sem Putyin
További Külföld cikkek
- Volodimir Zelenszkij hajlandó területekről lemondani, és befejezni a háborút, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba
- A szíriai lázadók betörtek Aleppóba, sokan meghaltak
- Senki nem táncolt még úgy a meleghimnuszra, mint Donald Trump
- Potyautassal a fedélzetén repült a New Yorkot Párizzsal összekötő járat
- Megszavazták az aktív eutanáziáról szóló törvénytervezetet Londonban
Hat napja jelentette be először Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy megválasztása esetén Izrael annektálja Ciszjordánia nagy részét az ottani zsidó telepekkel. A terv kivágta a biztosítékot többek között Vlagymir Putyin orosz elnöknél és az ENSZ-nél is, ugyanis a nemzetközi jog szerint már a zsidó telepek létrehozása sem volt jogszerű.
Most, egy nappal az előrehozott parlamenti választások előtt Netanjahu nem csak megerősítette ezt a tervét, hanem megemelte a tétet is: Ciszjordánia összes zsidó telepének annektálását ígérte.
Ki fogom terjeszteni az izraeli fennhatóságot minden telepre és a zsidó örökség szempontjából fontos helyre. A terv azokra a néhány százfős telepekre is vonatkozik, amelyek mélyen a palesztinok lakta övezetekben fekszenek.
Netanjahu leszögezte, hogy tervéről már tájékoztatta Donald Trump amerikai elnököt is, valamint azt mondta, a Fehér Ház nem sokkal az izraeli választások után nyilvánosságra hozza az izraeli-palesztin rendezést célzó béketervét.
Mohammed Stajje palesztin miniszterelnök erre reagálva Netanjahut a békefolyamat legnagyobb tönkretevőjének nevezte.
Szoros eredmény lehet
A keddi választások előtt nyilvánosságra hozható utolsó, pénteki közvélemény-kutatási adatok szerint fej fej mellett halad a Likud és a Kék-fehér nevű centrista párt, de a jobboldali tömb az erősebb, és egyre valószínűbbnek látszik, hogy sikeres választási hajrával Netanjahu megszerzi a jobboldali és vallásos pártokból Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártja nélkül is a 61 mandátumot az izraeli parlament, a kneszet százhúsz képviselői helyéből. Ekkor bizonyosan őt kéri fel Reuven Rivlin államelnök a kormányalakításra, és nagy valószínűséggel sikerrel is jár.
Ha azonban kevesebb mandátumhoz jut ez a jobboldali, vallásos tábor, akkor ismét patthelyzet állhat elő, Liberman lesz a mérleg nyelve, s talán újabb előrehozott választások következhetnek, noha ezt egyik párt sem szeretné.
A választások kimenetelét az dönti el, hogy az arab pártok közös listája mennyire képes mozgósítani szavazótáborát, és hogy a politikával kevésbé foglalkozó, a patthelyzetbe meglehetősen belefásult centrista-baloldali szavazók