Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Tizenkét napot adtak Boris Johnsonnak, hogy előálljon brexitjavaslataival

2019.09.19. 10:45 Módosítva: 2019.09.19. 14:40

Boris Johnson brit miniszterelnöktől tizenkét napon belül várják az új brexitjavaslatokat, jelentette ki Antti Rinne finn miniszterelnök. Finnország tölti be ebben a félévben az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

A szerdán Párizsban járó Rinne azt mondta, hogy megbeszéléseket folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, és egyetértettek abban, hogy az Egyesült Királyságnak írásban kellene előállnia a brexitjavaslataival, különben „ennyi volt." Rinne hozzátette, hogy ezt az ultimátumot még meg kell beszélnie Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, és Johnsonnal is a következő napokban.

A BBC-nek a brit miniszterelnöki hivataltól egy névtelen forrás annyit reagált, hogy folytatják az egyeztetéseket, és a megfelelő időpontban előállnak a javaslatokkal. Később a miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette, hogy nem fogják egy mesterséges határidőhöz tartani magukat.

A brit kormány azonban bejelentette, hogy olyan „bizalmas dokumentumokat" adtak át az EU-nak, amik tükrözik azokat az ötleteket, amikkel az Egyesült Királyság előállt. Egy forrás szerint ezeket nem a finn kormányfő nyilatkozatára válaszul adták át, hanem már az előző héten. Az Európai Bizottság is megerősítette, hogy kaptak dokumentumokat, és az egyeztetések folytatódnak. Pénteken Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója, és Stephen Barclay brit brexitügyi miniszter is tárgyal egymással.

Boris Johnson az elmúlt hetekben folyamatosan azzal érvelt, hogy lehetőség van egy új kilépési megállapodás kialkudására az október 17-18-i EU-csúcsig. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy nem akar újabb halasztást kérni, és az október 31-i határidővel megállapodással vagy anélkül, de ki akar lépni az EU-ból – annak ellenére, hogy a brit parlament törvényben kötelezte halasztásra, ha csak így lehetne elkerülni egy rendezetlen brexitet.

A Downing Street szerint egy sor alternatívát bedobtak az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára a Theresa May-féle kilépési megállapodásba került tartalékmegoldás (backstop) kiváltására. Johnson azt mondta, hogy ezeket nem a nyilvánosság előtt akarja megtárgyalni. A tartalékmegoldás Johnson szerint antidemokratikus. Ezzel lényegében határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője azonban folyamatosan azzal vádolta Johnsont az elmúlt hetekben, hogy nincs új terve, valójában egy rendezetlen kilépésre játszott. Az EU részéről is jelezték források, hogy az egyeztetések nem léptek előre. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke azt mondta, hogy a hétfői megbeszélése Johnsonnal konstruktív volt, amíg azonban javaslatokkal nem állnak elő, addig nem tudja azt mondani, hogy lett volna valódi előrelépés.

A finn miniszterelnök Macronnal egyeztetett nyilatkozata azért is fontos, mert az október 31-i határidő esetleges újabb hosszabbítását a többi 27 EU-tagországnak egyhangúlag kellene jóváhagynia. Habár hosszabbításra több EU-s vezető, köztük az Európai Bizottság következő elnöke, Ursula von der Leyen is nyitottnak mutatkozott, és az unió sem nagyon akar rendezetlen brexitet, Franciaország többször is utalt már rá, hogy nem szívesen adnának csak úgy, belátható cél nélkül újabb halasztást a briteknek.

Mit dönt a legfelsőbb bíróság?

Csütörtök azért is fontos nap lesz, mert kedd óta tartanak a meghallgatások a brit legfelsőbb bíróságon a parlament felfüggesztésének ügyében. Johnson nagy vitákat kiváltva kérvényezte a királynőtől augusztus végén a parlament felfüggesztését, ami aztán a szeptember 9-i ülésnap végén életbe is lépett

Johnsonék eredetileg azzal érveltek, hogy a felfüggesztésre egy új ülésszak megnyitásához, és a kormányprogram bemutatásához van szükség, az ellenzék viszont kezdettől azzal vádolta a kormányfőt, hogy a brexit körüli vitában próbálja korlátozni a törvényhozás demokratikus jogait. Az ügyben párhuzamosan több jogi kereset is indult: a királynő felfüggesztésről szóló döntését nem lehet megtámadni, de azt igen, hogy Johnson ezt kérvényezte.

Egy skót bíróság, majd pedig a londoni felsőbíróság is elutasította a felfüggesztést támadó kereseteket. Azt mondták ki, hogy az ügy a politikusokra és a választókra tartozik, nem a bíróságokra, a kormány pedig nem szegett törvényt. Azonban a múlt héten a skót legfelsőbb polgári bíróság három bírája megállapította, hogy a felfüggesztést az motiválta, hogy akadályozzák a parlamentet. Most mindenki a legfelsőbb bíróság döntésére vár az ügyben.

Johnson tagadta azokat a vádakat, hogy félrevezette volna a királynőt a kérésnél. Amikor arról kérdezték, változtatna-e a döntésén, azt mondta, egyelőre meg kell várni a legfelsőbb bíróság határozatát az ügyben. A kormány továbbra is azzal érvelt, hogy a parlament felfüggesztése politikai ügy, és nem a bíróságokra tartozik, hogy szabályozzák ezt a kérdést a precedensjogra épülő brit politikában.

Johnhon öt hétre függesztette fel a parlamentet, a képviselők eredeti menetrend szerint csak október 14-én, az EU-csúcs előtt néhány nappal térnének vissza az új ülésszakra.

Az elmúlt hetek brexittel kapcsolatos eseményeit ebben a cikkben foglaltuk össze>>>