Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Nem szépen hangzó beszédeket, hanem konkrét terveket várnak

GettyImages-1169208590
2019.09.23. 07:15

Ez a cikk a Covering Climate Now nemzetközi médiaegyüttműködés részeként készült. Az együttműködés keretében az egész világon több mint 250 újság, köztük az Index is kiemelten foglalkozik a klímaváltozás témájával.

Hétfőn a világ számos országának vezetője felszólal majd az ENSZ New York-i klímacsúcsán, ahol António Guterres ENSZ-főtitkár reményei szerint többen is fontos új vállalásokat jelentenek be a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Új megállapodást nem itt fognak kötni, de ez fontos állomás lesz a 2015-ös párizsi klímaegyezmény vállalásainak első ötéves, 2020-ban esedékes felülvizsgálata előtt.

Guterres: Nincs vesztegetni való időnk

A mostani klímacsúcs jelentőségét jól mutatja, hogy a legutóbbi hasonlót 2014-ben hívta életre Ban Kimun akkori ENSZ-főtitkár, és azon fektették le azokat a közös alapokat, amikkel megágyaztak az egy évvel később megkötött párizsi klímaegyezménynek. Ez alapján a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt akarják tartani, azonban a vállalások ellenére a világban emelkedett az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Több szakértő is figyelmeztetett, hogy sokkal ambiciózusabb vállalások kellenek, és nagyon rövid idő alatt. A New York-i klímacsúcs erre adna egy előzetes választ, mielőtt 2020-ban felül kellene vizsgálniuk az aláíró országoknak a párizsi klímaegyezményben tett céljaikat.

„Nincs vesztegetni való időnk. Vesztésre állunk a klímaváltozás elleni versenyfutásban" – jelentette ki a csúcs megszervezésében főszerepet játszó António Guterres ENSZ-főtitkár, aki az elmúlt időszakban új lökést adott az ENSZ klímadiplomáciájának. „Ne beszédet, tervet hozzatok” – mondta Guterres pár hónappal a csúcstalálkozó előtt, és úgy tűnik, hogy az ülésen tényleg csak azok a vezetők szólalhatnak majd fel, akik ennek megfelelően érkeznek.

Guterres többek között azt szeretné, hogy a következő háromból legalább egyet fogadjanak meg:

  • karbonsemlegessé válni 2050-ig;
  • határozottan megerősíteni a párizsi klímaegyezmény által meghatározott nemzeti kibocsátáscsökkentés betartását;
  • vagy értelmes ígéretet tenni a Zöld Klíma Alapnak. (A gazdag országok rengeteg pénzt biztosítanak, amely segít a fejlődő országokat a fosszilis tüzelőanyagok hátrahagyásában és az éghajlati zavarokkal szembeni ellenálló képességük növelésében.)

A Reuters szerint Guterres azt is szeretné elérni, hogy 2020 után már ne építsenek új szénerőműveket a világban, és a lehető legtöbb helyen próbáljanak meg átállni megújuló energiaforrásokra. Kínától és Japántól a szénerőművek exportjának befejezését várja, ebben a tekintetben Afrika is kulcsfontosságú lesz.

Trump ott lesz, de nem a klímacsúcson

Az változhat, pontosan hány ország szólalhat fel, de a legutolsó hírek 63-ról szóltak. Több város, vállalat és civil szervezet is előállhat klímatervekkel, ahogy fontos szerep jut a hétfői politikai vezetők felszólalásai előtt és után is a fiataloknak. Várhatóan szólni fog a résztvevőkhöz a 16 éves svéd Greta Thunberg is.

Beszédet mond majd Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár és Boris Johnson brit miniszterelnök is. A nagy kibocsátók közül ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, Kínát viszont nem Hszi Csin-ping elnökkel, hanem csak alacsonyabb szinten képviselik. A párizsi klímaegyezményből kilépő, és a szénbányászat felpörgetésére törekvő

Donald Trump ott lesz az ENSZ-ben a héten, de nem fog részt venni a klímacsúcson, helyette egy vallásszabadságról szóló tárgyalásra fog beülni.

A klímaszkeptikus brazil elnök, Jair Bolsonaro, és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök is kihagyja a csúcsot, habár Ausztrália külügyminiszteri szinten jelen lesz.

Ilyen fontos távolmaradók mellett nehéz lehet 2020-ra széleskörű új vállalásokról tárgyalni, de sokan úgy vélik, hogy a cél az, hogy a politikai akaratot újra világosan kinyilvánítsák. A legtöbben Kínára figyelnek majd. Voltak annak is jelei, hogy a pekingi vezetés előreléphet, többen attól tartanak, hogy az amerikai álláspont miatt Kína sincs rákényszerítve, hogy különösebben látványos lépéseket tegyen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke viszont korábban arról beszélt, hogy Európát a világ első karbonsemleges kontinensévé akarja tenni 2050-re.

A klímacsúcs eredményeit majd Guterres foglalhatja össze, ezekre pedig az éves, decemberben a chilei Santiagóban tartott nagy klímakonferencián is visszatérhetnek.

Magyarországról Áder János megy

Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli majd; a köztársasági hétfőn beszédet mond, majd megbeszélést folytat az ENSZ főtitkárával és tudósokkal is. Áder a New York-i útja előtt péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy “helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket". Szerinte Magyarország, de még az EU sincs egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával.

Az ellenzéki parlamenti frakciók képviselői, független országgyűlési képviselők és a Momentum politikusa közösen vonultak a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz pénteken, hogy átadják a klímakatasztrófa megfékezéséről szóló határozati javaslatukat. Több képviselő is megdöbbenésének adott hangot, amiért az államfő a rádióinterjúban Magyarország kisebb felelősségéről beszélt klímaügyben.

Greta Thunberg és milliók próbálnak nyomást gyakorolni a vezetőkre

Guterres a héten egy interjúban arról beszélt, hogy számít a közvélemény és a nyilvánosság nyomására, hogy a világ kormányait határozottabb lépésekre kényszerítsék az általa vészhelyzetnek tartott klímaváltozás elleni küzdelemben. A politikai vezetőkre a pénteken kezdődött globális klímasztrájkkal is nyomást próbáltak gyakorolni.

Mint írtuk, a szeptember 27-ig tartó egyhetes klímasztrájkhoz Brazíliától Pakisztánig több mint 150 országból csatlakoztak. A Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) elnevezésű tüntetéssorozatot Thunberg indította útjára pontosan egy évvel és egy hónappal ezelőtt. Thunberg szerint pénteken több mint négymillióan vettek részt világszerte az akciókban. A diáklány az Európából Amerikába vezető utat nem repülőgéppel, hanem egy versenyvitorlással tette meg, hogy nullára csökkenthesse útjának károsanyag kibocsátását.

Az elmúlt egy hétben számos politikussal, köztük Barack Obama előző amerikai elnökkel is találkozó Thunberg a globális klímasztrájk New York-i állomásán a BBC szerint azt mondta:

„Vészhelyzet van. Ég a házunk – és ez a ház nem csak a fiataloké, mind itt élünk, mindannyiunkra hatással van. Nem fogunk csak állni, és nézni."

A résztvevők azt követelték, hogy a politikusok tegyenek nagyobb erőfeszítéseket.

(Borítókép: Guterres egy sajtótájékoztatón New Yorkban 2019 szeptember 18-án, ahol bejelentette, hogy a klímaváltozás elleni harc az ENSZ egyik fő prioritása lesz. - fotó: Drew Angerer / Getty Images)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.