Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Osztrák választás: erősen visszaesett a bevándorlásellenes FPÖ

GettyImages-1175757984
2019.09.29. 17:06 Módosítva: 2019.09.29. 23:29
  • A tavaszig Ausztriát kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) a vártnál is jobban erősödött (37%) a vasárnapi előrehozott választásokon, mutatják az eddig részeredmények.  
  • Az ibizai videóval korrupciógyanús ügybe keveredett koalíciós társ, a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 16 százalékos eredménye az előrejelzettnél is nagyobb visszaesést jelent 2017-hez képest. 
  • A második helyet az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szerezte meg 22 százalékkal, de az elmúlt két évben ellenzékben politizáló alakulat is veszteségeket szenvedett el. 
  • A Zöldek viszont bőven megháromszorozták 2017-es eredményüket, és 14 százalékos pártként kerülnek vissza az osztrák parlamentbe.
  • Az előrejelzés szerint az osztrák nemzeti tanácsba (alsóház) jut még a liberális NEOS (8%), a Jetzt nevű párt viszont kiesik a parlamentből. 

A választási részvétel 2017-hez képest csökkent: akkor a választópolgárok 80 százaléka szavazott, most csak 76,8 százaléka.  

Ezek a számok azt mutatják, hogy az FPÖ az eddigi közvélemény-kutatásokhoz képest is rosszabb eredményt ért el. Ezek általában „csak” 6 százalékos visszaesést prognosztizáltak a korrupciógyanús ügybe keveredett pártnak, de a mostani állás szerint a populista-bevándorlásellenes alakulat támogatottsága legalább 10 százalékot csökkent. 

A választás egyértelmű győztese Sebastian Kurz korábbi néppárti kancellár, aki ugyan maga is belebukott az Ibiza-botrányba, de pártját ennek ellenére még 5 százalékkal erősíteni is tudta.  

Európai összehasonlításban is figyelemreméltó, hogy az ÖVP  közel 15 százalékkal erősebb a második helyezett szociáldemokratáknál. Az ORF úgy értesült, hogy közvetlen munkatársai körében Kurz is azt mondta: ettől az eredménytől ő maga is alig tud megszólalni.

A politikai csodagyereknek tartott Kurz mögött ezzel már komoly politikai teljesítmény van. Amikor átvette az ÖVP vezetését, a párt rendre a 3. helyen szerepelt a választásokon és a közvélemény-kutatásokban. 2017-ben választást nyert, majd az Ibiza-botrány kellős közepén tartott EP-választáson is növelni tudta az ÖVP támogatottságát, most pedig ezt is túlszárnyalta.  

A Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Norbert Hofer
A Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Norbert Hofer
Fotó: Lisi Niesner / Reuters

Thomas Drozda, a szociáldemokraták (SPÖ) ügyvezetője vasárnap este azt mondta: a választásnak két győztese van, az ÖVP és a Zöldek. Az SPÖ természetesen nem elégedett az eredményével, de Drozda úgy látja: ennek nem lesznek személyi következményei.   

Több koalíciós lehetőség van

„Most nem akarunk koalíciós lehetőségekről beszélni, rekorderedményt értünk el. Most ünnepeljünk, szívből örülünk” – mondta Elisabeth Köstinger, az ÖVP korábbi mezőgazdasági minisztere az ORF-nek. A néppárt korábbi pénzügyminisztere, Hartwig Löger sem akart koalíciós találgatásokba bonyolódni. Ő azt mondta: Sebastian Kurz vállalja a kormányzati felelősséget, bármi is legyen a koalíciós tárgyalások eredménye.

Csak a számokat nézve több lehetőség is mutatkozik koalíciókötésre, de a politikai viszonyok ennél jóval bonyolultabbak Ausztriában. Az ÖVP–SPÖ nagykoalíciót maga Sebastian Kurz törte meg 2017-ben. A kampányban az FPÖ sem támadta túl élesen az ÖVP-t, akkor még úgy látszott, ők is készek lennének ismét együtt kormányozni Kurzcal. Vasárnap este Harald Vilimsky, az FPÖ főtitkára viszont azt mondta: már nem céljuk, hogy koalíciós tárgyalásba kezdjenek az ÖVP-vel, a számok alapján ugyanis a választók azt üzenték nekik, hogy újjá kell építeni a pártot.   

Korábban felmerült még az ÖVP–Zöldek–NEOS verzió is, de a mostani eredmények alapján az ÖVP-nek és a Zöldeknek a NEOS nélkül is meglenne a szükséges többsége. Erre utalt Sepp Schellhorn, a NEOS politikusa vasárnap, aki szerint így a NEOS-nak nem lesz sok szerepe az esetleges koalíciós tárgyalásokon.

  

Az Ibiza-videó kicsinálta a kormányt

Ausztriában azért kellett előrehozott választásokat tartani, mert a május 17-én nyilvánosságra került Ibiza-videó hatására tavasszal megbukott az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 2017-ben alakított kormánykoalíciója. A 2017-ben készített videón Heinz-Christian Strache későbbi alkancellár az FPÖ támogatásáért cserébe üzleti és privatizációs lehetőségeket ajánlott egy orosz oligarcha állítólagos rokonának.  

Először Sebastian Kurz néppárti kancellár szakított a korrupciógyanús ügybe keveredett Osztrák Szabadságpárttal, és úgy gondolta, kisebbségben kormányoz tovább. Kurz ellen azonban bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amelyet május 27-én megszavazott Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Jetzt (Most), így a kancellárnak is mennie kellett. Az országot azóta ideiglenes szakértői kormány vezette. Heinz-Christian Strache lemondott az Osztrák Szabadságpárt vezetéséről, helyét a mérsékeltebb Norbert Hofer vette át. 

A szavazáson az osztrák szövetségi parlament alsóháza, a nemzeti tanács 183 tagját választják meg. A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, szövetségi, tartományi, illetve helyi szinten. Ausztriában a parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak a pártok mellett politikusokra is voksolhatnak; vagyis országos, tartományi és helyi szinten is megjelölhetnek egy-egy politikust, akit szívesen látnának a parlamentben. Ez a szavazat csak akkor érvényes, ha a politikusok a szavazó által megjelölt párt listáján szerepelnek. Országosan a pártra leadott szavazatok 7, tartományi szinten 10, helyi szinten pedig 14 százaléka szükséges ahhoz, hogy a jelölt előbbre jusson a pártlistán. 

A kampányról, a pártok közötti erőviszonyokról és a lehetséges koalíciós együttműködésekről ebben a cikkben írtunk részletesen

(Borítókép: Sebastian Kurz kampánybeszédet tart 2019. szeptember 19-én. Fotó: Michael Gruber / Getty Images Hungary)